Válaszolt a KSH: akkor sem magasabb az infláció!
A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – hangsúlyozta a KSH arra reagálva, hogy a lakosság 22 százalékos inflációt érzékel a hivatalosan jelzett 9,5 százalékkal szemben.
A lakosság a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal szemben 22 százalékos áremelkedést érzékelt – tudatta a GKI. Ezt módszertani okokkal (például a kosár összetétele, az árfelírás szűkebb köre) is magyarázták. Nyomatékosították: ,,ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban.
Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályvezetője erre reagálva jelezte: a hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció. Azt ugyanis – derült ki az általa leírtakból – több tényező is torzítja.
Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered, az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron, vagy esetleg olcsóbban kapja meg a vásárló. Az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), amelyek saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítást eredményezhet az érzékelt inflációban.
Emellett az egyén a gyakrabban, akár napi szinten vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni, és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást. Mint hozzátette: jelenleg a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban.
A GKI kiemeli, hogy „ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki”, miközben az árösszeírás országos szinten közel 11 ezer boltot vagy szolgáltatóhelyet érint, amelyekből reprezentánsonként országosan összesen maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott – hívja fel a figyelmet Quittner Péter. (azenpenzem.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…a hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció…”
-Márpedig a hivatalos statisztikák azok úgy CSINÁLÓDNAK, hogy abba beleszámítolják egyik oldalról a Jó Pénztáros Lőrinc Komát, a Nemmzetth Elsőszámú Vejkóját, a Kötélbarátot, Csányi Satyát, míg a másik oldalról pedig – mondjuk – balrad.ru admint, a Mari nénit meg a 28 ezres Zolit, meg a 80 ezer forintos nyögdíjat kapó Józsi bácsit.
Összeadják ENNEK A NYOLC EMBERNEK AZ ÖSSZJÖVEDELMÉT, AZT ELOSZTJÁK NYOLCCAL, ÉS KISZÁMOLJÁK, HOGY ABBÓL A PÉNZBŐL TAVALY MENNYI KENYERET, TEJET, CSIRKEFARHÁTAT, BENZINT LEHETETT VENNI. Meg hát azt is megnézik, hogy az idén mennyit!
Aztán megkérdezik a felsorolt személyeket, hogy ŐK HOGYAN ÉLIK MEG A DOLGOKAT?!
Az ekkor kapott válaszokat pedig elosztják kettővel! És azonnal kiderül, hogy Döbrögisztán MINDEN MÁS ORSZÁGNÁL JOBBAN TELJESÍT!
A VÉGERDMÉNYT PEDIG A SZAGEMBEREK NAGYDOBON KIDOBOLJÁK!
T, Admin! Teljesen a valódi statisztikai számítási módszert írtad le! .. De ennek KÖZE SINCS a
tényleges DRÁGULÁSOKHOZ. A különbség abban van: akinek hétszámjegyű jövedelme van/havonta,
az nem érzékeli ezt az inflációt úgy, mint akiknek 100.000 Ft/hó jövedelemből kell „gazdálkodni.”
Az a fő probléma: hogy ez 2022 évben sem , kiemelt TÁRSADALMI KÉRDÉS ! Tegyük MI kiemelté .