A drágulásnak még közel sincs vége
Már elképesztő drágulási ütemről számolt be a KSH, de elemzők szerint ez még nem a vége, mert a nyers élelmiszerek (hús, tojás, zöldség, gyümölcs) áremelkedése meghaladja a feldolgozottakét. Az Azénpénzem.hu megnézte, mennyivel fizet többet egy peches vevő a tavalyinál.
Nem túl bíztató a magyar háztartások jelenlegi helyzete. A fogyasztói árak áprilisban a hivatalos statisztika szerint 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, egy felmérés szerint pedig az elsöprő többség fizetése nem követi az infláció növekedési ütemét. Emelkedett a megtakarítással nem rendelkezők aránya, a zacik pedig mintha előre dörzsölnék a kezüket, hogy a bajba kerültek kénytelenek lesznek hozzájuk fordulni.
A helyzet pedig egyhamar aligha javul majd. Sőt. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a KSH tegnap megismert számai alapján rossz hír, hogy az élelmiszer drágulás nem áll meg itt, mert a nyers élelmiszerek (hús, tojás, zöldség, gyümölcs) áremelkedése meghaladja a feldolgozottakét, és ez a következő hónapokban az utóbbi kategóriában is éreztetni fogja a hatását. Ennek eredményeként már májusban kétszámjegyűvé válik az infláció.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője hangsúlyozta: az inflációs nyomást okozó folyamatok továbbra is fennállnak, vagyis az ellátási láncokban kialakult problémák, magas nyers- és energiaárak, illetve az Ukrajnában zajló háború a jövőben is felfelé húzzák az árakat. A szakember szerint az idén 9,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani.
Az árstop sem segít
Az árstopok fenntartása mellett is könnyen kétszámjegyű lehet az éves átlagos fogyasztói árindex – állítja Nagy János, Erste makrogazdasági elemzője. A bank becslése szerint ezek nélkül 15 százalék körül lehetett az áprilisi mutató, ami meghaladja a szintén tegnap közölt cseh adatot (14,2 százalék). A kilátások bizonytalanok: kérdéses az árlimitek sorsa, melyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi.
| Áprilisi kosárunk* | |||
|---|---|---|---|
| Megnevezés | 2020. | 2021. | 2022. |
| Bontott csirke | 705 | 746 | 1020 |
| Csirkeszárny | 604 | 659 | 945 |
| Étolaj 1 l | 504 | 651 | 722 |
| Gyümölcsjoghurt 2 db | 246 | 288 | 330 |
| Kenyér 1 kg | 345 | 393 | 538 |
| Margarin 250 g | 287 | 311 | 437 |
| Mirelit zöldborsó 1 kg | 752 | 851 | 869 |
| Rizs 1 kg | 374 | 428 | 518 |
| Sajt Trappista 20 dkg | 374 | 394 | 540 |
| Spagetti 4 tojásos 500 g | 370 | 406 | 533 |
| Szárazkolbász 20 dkg | 766 | 828 | 900 |
| Tojás 10 db | 434 | 457 | 588 |
| ÖSSZESEN | 5761 | 6412 | 7940 |
| Drágulás % | 11,3 | 37,8** | |
| * a KSH által közölt árak alapján minden év áprilisában | |||
| ** az idén áprilisban a 2020 áprilisihoz képest (egy év alatt ebben a kosában az árak közel 24 százalékkal mentek fel | |||
| Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás | |||
A várakozások – hívta fel a figyelmet az elemző – nem enyhültek az elmúlt időszakban, a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők kétharmada még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Az árdinamika rövid távú megfékezéséhez szerinte elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az idei év első harmadában az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk, és ez a továbbiakban is így lehet.
A családok saját kosarára a hivatalos adatoktól jócskán eltérve hathat az infláció. Az előző években rendre megvizsgáltuk, miként alakulnak az áprilisi árak. A fenti táblázatból jól látszik, hogy ebben a kosárban két év alatt már majdnem 40 százalékkal ugrottak meg az árak.
| Egy igazi peches kosár (Ft)* | ||
|---|---|---|
| Megnevezés | 2021. április | 2022. április |
| Csirkecomb 1 kg | 677 | 1 010 |
| Csirkeszárny1 kg | 659 | 945 |
| Tejföl 20%, 140–175 g | 172 | 227 |
| Margarin tejes 200–250 g | 311 | 437 |
| Rétesliszt 1 kg | 223 | 338 |
| Kenyér 1 kg | 393 | 538 |
| Spagetti 4 tojásos | 406 | 533 |
| Paradicsom 0,5 kg | 480 | 695 |
| Trappista sajt 10 dkg | 197 | 270 |
| Őrölt kávé 200–250 g | 721 | 917 |
| ÖSSZESEN | 4 239 | 5 910 |
| Változás | 39,4 | |
| * a KSH által közölt árak alapján | ||
| Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás | ||
Egy másik általunk összeállított kosár viszont egyetlen év alatt összehozhatta a közel 40 százalékos drágulást. Nem titkoljuk, hogy ezt a listát a változásokra is figyelve állítottunk össze, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” élelmiszert vásárlókat a hivatalos 15,6 (ami önmagában is rettentő magas) százalékkal szemben mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a mellékelt táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen. Nem árt tudni, hogy mindez a hivatalos árakat tükrözi, szerencsétlen esetben valójában még ennél is nagyobb lehet a családok plusz terhe.
Megugrott a tartalékkal nem rendelkezők aránya
2022. május 10. A megtakarítással nem rendelkezdők aránya egy év alatt 9 százalékponttal emelkedett, és elérte a 40 százalékot – állapította meg a BÁV Zálog áprilisi országos reprezentatív kutatása. Úgy vélik, most igazán előtérbe kerültek a könnyen pénzzé tehető értéktárgyak.
A BÁV Zálog áprilisi országos reprezentatív kutatása szerint 70 százalék érzi úgy, hogy az áremelkedések jelentősen rontják anyagi helyzetüket (a fogyasztói árak áprilisban a hivatalos statisztika szerint 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit). Tízből 8 válaszadó fizetése nem követi az infláció növekedési ütemét.
A megtakarítással nem rendelkezdők aránya – derült ki a felmérésből – egy év alatt 9 százalékponttal emelkedett, és elérte a 40 százalékot. Az sem mehet sokra vele, akinek van félretett pénze, a válaszadók többségének ugyanis a megtakarítása csupán néhány hónapra elegendő.
Míg tavaly például a válaszadók 15 százaléka tervezett gépjárművásárlást, addig idén ez az arány már csupán 5 százalék volt – mutattak rá. Hozzátették, hogy 2022-ben sokan inkább újratervezik a költéseiket, és elhalasztják a nem létfontosságú kiadásaikat, például a nyaralást.
A zálogpiaci társaság felhívta a figyelmet arra, hogy az értéktárgyak rendkívül népszerűek; a válaszadók 19 százaléka rendelkezik pénzzé tehető ékszerrel, nagy értékű karórával, műtárggyal vagy például az egyre népszerűbb befektetési célú aranytömbbel. Dandé Imre, a BÁV Zálog üzletág-igazgatója a közleményben elmondta: az 500 ezer forint alatti kölcsön felvételét tervezők 28 százaléka zálogkölcsön felvételében is gondolkodik. (azenpenzem.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…Az árdinamika rövid távú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése…”
-Csakhogy van itt egy „aprócska” probléma! Egy ország nemzeti fizetőeszközének értékét DÖNTŐEN AZ ADOTT ORSZÁG GAZDASÁGÁNAK TELJESÍTMÉNYE HATÁROZZA MEG! (Kivétel ez alól az USA, ahol a banjegynyomdai kapacitás a mérvadó.)
Döbrögisztán esetében viszont SEM ORSZÁGRÓL, SEM PEDIG SAJÁT GAZDASÁGRÓL NEM BESZÉLHETÜNK! A magyarok élőhelyeként nyilvántartott nyugati BEFEKTETÉSI TÉRSÉG csupán az itt munkával ellátott bérrabszolgák NAPI MUNKAKÉPESSÉGÉNEK A FENNTARTÁSÁRA ÉS MEGÚJÍTÁSÁRA épphogycsak elegendő fizetését terhelő ÁFA – bevételek, és az uniós júdáspénzek édeskevesek a forint stabilizálására, az erősítésére pedig végképp kevés!
A minden körülmények között jelen lévő infláció pedig a nemzetközi gazdasági körülmények romlása és egyéb nem kívánatos történések hatására a saját gazdasággal rendelkező országokban is neki szokott lódulni. Ami pedig a „gazdaságtalanított” Döbrögisztán esetében VÁGTATNI KEZD!
Pechünkre!
Ám a helyzetért MI MAGUNK VAGYUNK A FELELŐSEK!