Micsoda?! Megszorítások jönnek Döbrögisztánban?

A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.

Előző cikkünkben azt jártuk körül részletesen, hogy milyen menetrend szerint várhatunk érdemi információkat a 2022-es és 2023-as költségvetésről. Ezúttal pedig arra vállalkozunk, hogy bemutassuk, valójában milyen feladattal néz szembe a kormány, milyen mozgástérrel rendelkezik és mindezekből milyen intézkedések sülhetnek ki, mire számíthatnak a gazdasági szereplők.

Kiigazítási kényszerben a kormány? 4+4 jel, ami erre utal

Az már hónapokkal ezelőtt eldőlt, hogy az a fiskális politika, amit a kormány egészen a választásokig képviselt, nem folytatható tovább. A fordulatot már a kormány maga kezdte el a 2021-re tervezett beruházások közül 350 milliárd forintnyi tétel befagyasztásával, majd a 2022-re tervezett beruházási kiadások közül 750 milliárd forintnyi tétel elhalasztásával. Ez utóbbi segítségével célozta meg a kormány a 4,9%-os GDP-arányos hiánycélt 2022-ben, a korábban vállalt 5,9% helyett. Nem véletlen, ugyanis az 5,9%-os hiánycél Európa egyik legmagasabb deficitje lett volna, amivel felhívta volna magára a befektetők és a hitelminősítők figyelmét Magyarország. Ezért sem volt tartható a magasabb deficit.

Az elemzők körében konszenzus van abban, hogy már csak az a kérdés, hogy idén, valamint jövőre mekkora fordulat áll be a költségvetésben, vagyis, hogy a kormány mennyire vált a költekező fiskális politikáról az egyensúlyteremtő, restriktív politikára.

• Az OTP Bank elemzői a 2022-es évre 0,5%-os GDP-arányos kiigazítási igényt látnak, míg jövőre ez 3%-ra hízhat.
• A Raiffeisen Bank közgazdászai úgy vélik, hogy az idei 4,9%-os hiánycélját tartania kéne a kormánynak, ám ehhez már 1-1,5%-os GDP-arányos kiigazításra van szükség, a költségvetést meghatározó körülmények ugyanis jelentősen megváltoztak, többek között a háború miatt.
• Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint nem kizárt, hogy idén a GDP 1%-ának megfelelő egyensúlyjavításról kellene döntenie a kormánynak.
• Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában jelezte, hogy a költségvetési hiány okozta egyensúlytalanság korrekcióra szorul. Szerinte már a háború nélkül is mintegy 2%-os korrekcióra lett volna szükség.

A fenti szakértői véleményeket támasztják alá a kormány egyértelmű jelzései és az aktuális költségvetési folyamatok:

• Varga Mihály pénzügyminiszter a háború kirobbanását követő hetekben jelezte: át kell írni a növekedési terveket az orosz-ukrán konfliktus miatt (3-4% lehet idén a GDP-növekedés) és már akkor kijelentette, hogy a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
• Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján többször is hangoztatta, hogy a pénzügyi stabilitás, vagyis a költségvetési hiánycél kordában tartása és csökkentése alapvetés. Szerinte azonban fennáll a kockázata annak, hogy nem lesznek európai szintű fellépések a magas energiaárak ellen, ami pedig kikezdheti a rezsicsökkentés fenntartását. Egy ilyen esetben azonban lépne a kormány, akár a különadók emelésével.
• Március végén érkezett egy hír a kormányzati körökből, miszerint idén még drágább lehet a rezsicsökkentés (700-800 milliárd forintba fájhat), ezért is van szükség újratervezésre a költségvetésben.
• Mindezekhez jött hozzá a múlt pénteken megjelent előzetes első negyedéves költségvetési adat, ami azt mutatta: márciusban sem jött fellélegzés a büdzsében, a választások előtti időszakban az év egynegyede alatt teljesült az egész évre tervezett nominális deficit közel háromnegyede.

Ezért borult meg a költségvetés

A költségvetés kiigazításának kényszere nem a semmiből ütött be: 2021 nyarán elfogadta a ugyan a 2022-es költségvetést a parlament (5,9%-os hiánycéllal), ezt követően azonban a kormány vadonatúj, a költségvetés pozícióját alapjaiban meghatározó lazító intézkedésekről döntött és az idei költségvetés a parlamenti választásokra készülve olyannyira megváltozott, hogy már rá sem lehet ismerni. Az orosz-ukrán háború, valamint a nyugati szankciók csak tovább fokozták az egyébként alacsony szabad tartalékokkal rendelkező büdzsé feszültségeit.

Megközelítő becsléseket azonban tehetünk, íme megközelítésünk szerint a jelenlegi állapot:

1. 5,9%-os hiánycéllal tervezte a kormány a 2022-es költségvetést tavaly tavasszal.
2. A választásokhoz közeledve nagy kiköltekezéssel térítette el a kormány saját maga a költségvetést (fegyverpénz, ágazati béremelések, 13. havi nyugdíj egy összegű visszafizetése, szja-visszatérítés, járulékcsökkentés), miközben a gazdasági környezet változása is további egyensúlyromlást okozott (például az államilag támogatott hitelprogramok plusz kamatterhén, az állami vállalatok energiaáron elszenvedett veszteségein keresztül, de a magasabb nyugdíjemelésből fakadó plusz kiadások is tompították a költségvetés „inflációs nyereségét”.) Ez becsléseink szerint az eredeti célhoz képest plusz bő 4 százalékpontos egyenlegromlást eredményezett.
3. Tavaly év végén megkezdte az idei költségvetés újratervezését a kormány, amikor 750 milliárd forintos beruházásbefagyasztást jelentett be. Ez 1,2 százalékpontos egyenlegjavítást eredményezhet idén.
4. A költségvetésnek nagy veszteséget jelent az alacsony rezsi fenntartása az energiaárak elszállása mellett. Bár az MVM kapott már tavaly egy feltőkésítést, de ez kevésnek bizonyulhat, az idén a távhőszektorral együtt akár további 400-500 milliárd forint körüli veszteség megtérülésére kényszerülhet (ez további 0,6 százalékpontos egyenlegromlást jelent).
5. Segít viszont a kormányon és az idei költségvetés helyzetén, hogy a nominális GDP értéke sokkal nagyobb lehet a tervezettnél. Tavaly júniusban 56360 milliárd forintos GDP-vel számolt a kormány az idei évre, az idén márciusi EDP jelentésben viszont már 60523 milliárd forint szerepelt. Emögött több tényező áll: a tavalyi magasabb GDP-növekedés és az idei jóval nagyobb infláció hatását csak kis mértékben rontja az idei gazdasági lassulás. Vagyis a magasabb infláció/GDP-deflátor hatalmasat lökött a nominális GDP értékén (4160 milliárd forint növekmény). Ez a régi szabályszerűségek szerint 1600 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét (az adóbevételek megemelkednek a magasabb nominális GDP hatására), így nem zárható ki, hogy a magasabb nominális GDP összege 2-2,5 százalékpontos egyenlegjavulást okoz.
6. A rengeteg kisebb-nagyobb módosító tényező hatásait nehéz számszerűsíteni, mi úgy számolunk, hogy az idei költségvetés egyenlege valahol 7% körül lenne a GDP arányában, ha nem történik beavatkozás vagy további sokkhatás.
7. Ha a kormány ragaszkodik az új, 4,9%-os hiánycélhoz, akkor bő 2 százalékpontos kiigazítási igény jelentkezik a költségvetésben.

EZ TEHÁT NAGY VONALAKBAN AZT JELENTI, HOGY A KORMÁNYNAK 1000-1500 MILLIÁRD FORINTNYI EGYENLEGJAVÍTÁST KELLENE ELÉRNIE MÉG IDÉN.

Erre a kiigazítási igényre pedig inkább felfelé mutató kockázatok jelentkeznek, főleg ha a szomszédban zajló konfliktus elhúzódik:

• Kérdés ugyanis, hogy az energiaárak elszállása mennyire lesz tartós, ezt részben az orosz-ukrán háború elhúzódása és a nyugati szankciók fennmaradása (és a változó európai energiapolitika) is befolyásolja.
• A kamatok további emelkedése még jobban megdrágíthatja az adósság finanszírozását.
• A makrogazdasági kilátásokban is azonosíthatóak kockázatok: Európa legnagyobb gazdaságában már recesszióról beszélnek. Ha a magyarországi reál GDP-növekedés még az újonnan várt 3%-tól is elmarad, az felboríthatja a fentebb bemutatott számításokat.
• Az elmúlt néhány nap fejleményei alapján pedig az is egyre biztosabb, hogy Magyarország huzamosabb ideig nem számolhat uniós forrásokkal. Ezért a magyar állam által a nemzeti költségvetésből előfinanszírozott állami beruházások és fejlesztési programok mögé nem lehet betenni az EU forrásokat, akkor az növeli az állam finanszírozási igényét, a pénzforgalmi egyenleget és az államadósságot is. Ezért van jelentősége (a befektetők és a hitelminősítők oldaláról is), hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság között húzódó vita hová fut ki. Nem véletlen, hogy múlt pénteken a Pénzügyminisztérium nyugtató jellegű információt küldött ki a témában a befektetőknek és hitelminősítőknek.

Mi lehet az étlapon?

Mindezek fényében nem lennénk meglepve, ha a kormányban már dolgoznának azon a csomagon, amely stabilizálja az idei költségvetést. Az ilyen intézkedéscsomag esetében a kormány – a múltbeli tapasztalatok alapján – három fontos szempontot tart szem előtt:

• Ne az emberek fizessék meg közvetlenül a költségvetési kiigazítás költségeit. Ezzel elkerülhető a megszorítás szó használata kommunikációs oldalról. Más kérdés, hogy egyébként végső soron a háztartásokon is lecsapódhat ezek negatív eredménye.
• Minél kisebb GDP-növekedési áldozattal járjon a kiigazítás.
• A fenti két elvárás akár árfelhajtó hatású is lehet, eközben viszont ez is elvárás, hogy a már eleve emelkedő pályán lévő inflációt ne tolja tovább az egekbe, mert az elszabaduló várakozások hosszabb távon okozhatnak nagy károkat a gazdaságnak.

1. Elengedi a GDP-arányos hiánycélt

Az egyik kézenfekvő lehetőség a GDP-arányos hiánycél megemelése. Ennek azonban több kellemetlen üzenetértéke is lehetne:

• Egyrészt a kiszámíthatóságot rombolja, hiszen alig néhány hónapja csökkentette az eredeti 5,9%-os hiányról 4,9%-ra a kormány az idei célt.
• Másrészt pedig ezzel a lépéssel a kormány felhívja magára a figyelmet a befektetők, de főleg a hitelminősítők körében. Egyes elemzők azt sem zárják ki, hogy a GDP-arányos hiánycél megemelése a hitelminősítőket lépésre kényszerítené Magyarország adósbesorolását illetően. Ez pedig nem jönne jól egy olyan helyzetben, amikor eleve feszült a viszony a Bizottság és a kormány között.

2. Különadók

A 2010-2012-es válságkezelési tapasztalatok (valamint Orbán Viktor múlt heti jelzése) alapján az is kézenfekvőnek tűnik, hogy a kormány hozzányúl a különadók rendszeréhez (amely a korábbi években is masszívan hozzájárult az államháztartás bevételeihez). Számításaink szerint 2021-ben már legalább 900 milliárd forintnyi adóbevétel jött be ezekből a különadókból és az adóalapok 2022-ben várható látványos bővülése miatt 2022-ben a lenti összeg csak nagyobb lehet. (Csak érzékeltetésképp: a társasági adóból tavaly összesen 558 milliárd forint folyt be.)

A fentebbi különadókat fizető szektorok képviselői tehát nem lehetnek nyugodtak (érezhető volt ez az Orbán Viktor sajtóájékoztatóján elhangzottak után látott piaci reakciókból is), de nem árt megjegyezni, hogy az általunk fentebb felsorolt 3 szempont közül a különadók emelése nem mind a 3 szempontnak felel meg egyszerre. A forgalmi típusú adók kényelmesek politikai szempontból, mert a drágításon keresztül hatnak az emberek pénztárcájára, ezért a kiigazítás nem feltétlenül jár politikai instabilitással. A forgalmi típusú adók többnyire jól vizsgáznak növekedési szempontból is, többnyire kevésbé vetik vissza a gazdasági aktivitást, mint más típusú adók emelése. Ugyanakkor az inflációnak további lökést adhatnak az ilyen intézkedések. A különadók nem mindegyike hárítható át könnyen, ekkor megemelt profitadóként viselkednek.

Érdemes azt is elmondani, hogy a 2022-es költségvetési és gazdasági helyzet nem hasonlítható össze a 2012-essel és így a kiigazítási kényszer sem. Vagyis ami a különadók esetében 2012-ben működött, az nem biztos, hogy ugyanúgy fog működni idén. A gazdaság ugyanis sokat változott, emiatt egyszerűen nem várhatjuk el ugyanazt a hatást az azonos intézkedésektől.

A bankok különadója, illetve tranzakciós illetéke kapcsán fontos kérdés, hogy a hitelezési aktivitásban okozna-e változást a tehernövekedés. Tíz évvel ezelőtt a bankrendszerben erős mérlegleépítési folyamat zajlott, a hitelezés már a terhek nélkül is alacsony fordulatszámon pörgött. Most egy aktív hitelezési periódusban járunk, ami már most is kihívásokkal teli (az emelkedő kamatszint, a kamatstop és a kifutó támogatott programok miatt), és így a különadók emelésének lehet hitelezési aktivitást befolyásoló hatása. Ezzel kapcsolatban azonban optimizmusra adhat okot, hogy a bankrendszer növekedési útja most rövid távon is a hitelezésen múlik, a profitabilitás igen magas, tehát lehet miből fájdalommentesen elvenni.

Azóta a kiskereskedelmi szektor megítélése és helyzete is gyökeresen megváltozott: a koronavírus-járvány okozta válság felértékelte az ágazat kritikus ellátó szerepét, erőteljesebben megjelent, illetve megjelenhet a magyar tulajdon (amit a kormány előnyben szeret részesíteni), valamint az élelmiszerárak emelkedése, az élelmiszerár-stop fenntarthatóságának megkérdőjelezése mellett a különadók emelése csak fokozná az árakra nehezedő nyomást, és így az inflációt. Bár Magyarországon talán kisebb kockázatot jelent, de mégis érdemes megjegyezni, hogy sokan tartanak attól, hogy a következő egy évben akár Európában is kialakulhat egy élelmiszerellátási válság, ilyen helyzetben pedig kritikus, hogy a kiskereskedelmi szektor olajozottan működjön.

Az energiaszektor időközben túlnyomórészt állami és/vagy magyar tulajdonba került és még inkább kritikus infrastruktúrává vált, és az ágazatot eleve már erőteljesen sújtja az energiaársokk és a folyamatban lévő európai energiapiaci átalakulás.

De a telekommunikációs szektorról is elmondható, hogy erőteljesebben jelen van a nemzeti tulajdon.

Mindezekkel csak arra akartunk rámutatni, hogy a különadók emelésekor a kormány új szempontokat is mérlegelhet a 2010-es években látottakhoz képest.

3. Beruházások elhalasztása, felfüggesztése

A tavaly év végén látott kormányzati fordulat alapján logikusan gondolhatnánk, hogy a kormány tovább folytatja a beruházások felülvizsgálatát. Ennek kapcsán viszont kérdéses, hogy mennyi lefaragási potenciál maradt még a listán főleg akkor, ha közben kitart a gigantikus beruházások mellett: Paks II., Budapest-Belgrád vasútvonal, Fudan Egyetem, V0 vasúti körgyűrű.

4. Más adóemelések

„Sok kicsi sokra megy” alapon további segítséget nyújthat a költségvetési bevételek tartós gyarapításában a kevésbé jelentős adók emelése. Ilyen lehet a jövedéki adó emelése a dohánytermékekre, illetve az új típusú dohánytermékek adótartalmának növelése. Az üzemanyagok jövedéki adójának kilátásait alapvetően befolyásolja az üzemanyagárstop jövője, jelenleg ugyanis a nagykereskedők jövedéki adócsökkentésben részesülnek. A kormány szándékai szerint ezen a téren is tovább maradna fent az árstop, kérdés, hogy az árstop fenntartásának terhei a jövőben hogyan oszlanak meg, fennmarad-e a jövedéki adó csökkentése. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a Mol a jelenlegi üzemanyagárak mellett is jelentős nyereséget termel.

A forgalmi típusú adók tekintetében is ráléphet a szigor útjára a kormány, ha nem is az általános kulcs emelésével, hanem a kedvezményes áfakulcsok felülvizsgálatával néhány termék esetében. Ebben az esetben megint az a helyzet állhat elő, hogy a növekedési áldozat minimalizálása, valamint az egyensúly helyreállítása érdekében az inflációs kockázatok felett hunyna szemet a kormány.

Ha nagyon elszabadulna a kormány fantáziája, akkor akár új jövedelem típusú adókhoz is hozzányúlhat. Itt az osztalékra, vagy az ingatlankiadásokra is gondolhatunk, bár ezzel szembemenne a kormány az addigi adópolitikai elveivel.

5. Vállalkozásokat érintő adók emelése, szigorítás

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a magyar adórendszer a vállalati jövedelmek adóztatásában nemzetközi összevetésben kifejezetten gálánsnak számít, erről az oldalról így akár indokoltnak is tűnik például a 9%-os társasági adókulcs emelése, vagy a KATA, illetve KIVA adónemekben a szigorítás. A világbajnok 9%-os társasági adókulcs emelésével tartós bevételnövelésre tenne szert a kormány. Emellett az adókedvezmények rendszerét is felülvizsgálhatja a kormány, amely miatt jelenleg is több száz milliárd forintot enged ki az államkasszából.

6. Béremelések elhalasztása

A fentiek már eddig is akár több ezer milliárd forintnyi tartós egyenlegjavulást eredményeznének, ám ha a negatív kockázatok élesednének és még nagyobb csomagra lenne szükség, akkor a kormány akár az állami béremelési programok kifutását is felülvizsgálhatja (egészségügyi dolgozók, orvosok, pedagógusok).

7. Gazdaságfehérítés

A korábbi költségvetési kiigazító csomagoknak rendszerint részét képezte 1-1 gazdaságfehérítő intézkedés (lásd online pénztárgépek), ezért a kormány csomagjában akár egy újabb hasonló lépés is elképzelhető. Azt is meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években az innovatív adóügyi megoldásoknak és a NAV átalakításának, új szemléletének köszönhetően elképesztő összegű többletbevétel érkezett az államkasszába a gazdaság kifehéredése miatt. Egyes becslések ennek a pozitív hatását 2010 és 2020 között több mint 3000 milliárd forintra becsülik, ez mind plusz bevétel lehetett a költségvetés számára.

Összegzés

Összességében tehát jól látható, hogy a kormánynak idén nem kis fordulatot és feladatot kell megoldania a költségvetésben,

A VÁLASZTÁSI KIKÖLTEKEZÉSNEK MOST FIZETI MEG AZ ÁRÁT.

Azonban az is biztos, hogy számtalan eszköz áll a rendelkezésére, hogy hatástalanítsa a költségvetés egyensúlyát felrobbantó tényezőket. Érdekes lesz azt látni, hogy ennek kommunikálását hogyan tudja megoldani a kormány úgy, hogy a költségvetést kiigazító lépéssorozatra a megfigyelők ne aggassák rá a megszorítás fogalmát, ami a kormányoldalon tabutéma, legalábbis kommunikációs szinten. (Arról részletesen 11 évvel ezelőtt megjelent cikkünkben írtunk, hogy a deficitcsökkentés, a kiigazítás, a költségvetési csomag, a megszorítás, a konszolidáció és a fiskális reform hogyan viszonyul egymáshoz és melyik mit is jelent a gyakorlatban.)

Az is komoly kérdés, hogy a kormány mit kezd a 2023-as költségvetéssel, amikor már jelentkezhet a jegybank veszteségének költségvetésre gyakorolt hatása, valamint az MVM rezsicsökkentésből fakadó feltőkésítési igénye, és a makrogazdasági környezet sem olyan lesz, amely támogatná a hiány organikus csökkenését. Ez talán még nagyobb kihívások elé állíthatja a kormányt, ezért nem lennénk meglepve akkor, hogy ha a korai költségvetés elfogadásához a 2023-as költségvetés esetében nem ragaszkodna annyira, és inkább a kivárásra játszana, hogy minél több tényadathoz, információhoz jusson a következő hónapokban a költségvetés állapotáról, amire tervezheti a jövő évi büdzsét.

Ez azt is jelentené, hogy az aktuális költségvetési kihívások, valamint az új kormány több héten át tartó megalakulása hét egymást követő év után véget vethet a korai költségvetésalkotás gyakorlatának, amelynek az elmúlt évek sokkjai miatt amúgy is látszódtak a hátrányai                                    (portfolio)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…a kormánynak idén nem kis fordulatot és feladatot kell megoldania a költségvetésben,

A VÁLASZTÁSI KIKÖLTEKEZÉSNEK MOST FIZETI MEG AZ ÁRÁT…”

-Hát ez az állítás – finoman szólva is – csúsztatás!

AZ ÁRAT UGYANIS MI – MAGYAROK! – FOGJUK MEGFIZETNI!

„…Érdekes lesz azt látni, hogy ennek kommunikálását hogyan tudja megoldani a kormány úgy, hogy a költségvetést kiigazító lépéssorozatra a megfigyelők ne aggassák rá a megszorítás fogalmát, ami a kormányoldalon tabutéma, legalábbis kommunikációs szinten…”

-Hát erre a kérdésre itt a válasz: „…a költségvetést kiigazító lépéssorozat…” Ez lesz a financiális pávatánc! Amiben MI gyönyörködhetünk! Méregdrágán, KÖTELEZŐEN MEGVÁLTOTT – RÁNK SÓZOTT! – belépőjegyeinkkel!

BIZONY MONDOM NÉKTEK FELEJIM:

MEG IS ÉRDEMELJÜK!