Soha nem látott krízis a magyar élelmiszerpiacon – Napról napra drágulhat a hús, a kenyér és a tej
Drasztikus, termékenként akár 30-50 százalékos áremeléseket kezdeményezhetnek kereskedelmi partnereiknél a következő időszakban a hazai élelmiszeripari cégek, és nem látszik, hogy a drágulási hullámnak mikor lehet vége. Az orosz-ukrán háború miatti költségnövekedések olyan kiélezetté tették a helyzetet, hogy tömeges iparági csődöket idézhet elő, ha a vállalkozások az áremelésekről nem tudnak megegyezni a kereskedőkkel.
Leginkább az elsődleges alapanyagfeldolgozó iparágak – a gabona-, a tej-, a sertés- és a baromfiipari társaságok – sodródtak nehéz helyzetbe,
mivel a háborús konfliktus nyomán az egyébként is magas terményárak végképp elszabadultak, ennek következtében pedig nem csak a növényfeldolgozás, hanem – a takarmányárak révén – az állati termékelőállítás költségei is az egekbe szöktek.
Az elmúlt hetek élelmiszeripari termelését a korábban felvásárolt terményekkel, illetve megkötött szerződésekkel még „olcsóbb” keretek között lehetett tartani, de a készletek felhasználása után a drágulási hullám most már egyre több céget érint közvetlenül is.
Az alapanyagok mellett ráadásul a munkabér-, az energia-, a csomagolóanyag-, a karbantartási és a szállítási költségek is számottevően növekedtek, így az iparági vállalkozások rendkívül szoros présbe kerültek.
A társaságok rövid távon egyedül a termékárak drasztikus emelésében látják a kiutat, ezért korábban soha nem látott drágításokat jelenthetnek be a kereskedőknek.
Ma az valószínűsíthető, hogy az alapvető élelmiszerek – leginkább a húsféleségek – akár 30-50 százalékkal drágulhatnak a következő időszakban, és egyelőre nem látszik, hogy az áremelési hullámnak mikor lehet vége.
A legtöbb iparági szereplő a mai világpolitikai és piaci eseményekből kiindulva további költségnövekedésektől tart, amelyek újabb és újabb korrekciókat tehetnek szükségessé az élelmiszerárakban.
A helyzet súlyosságára utal, hogy az iparág képviselői máris felszólították a kiskereskedelmi láncokat, hogy ne húzzák el az élelmiszeripari áremelésekről szóló egyeztetéseket, és a bejelentéseket a kritikus körülmények miatt alku nélkül ismerjék el.
Egyes iparági vállalatok sorsát akár néhány napos huzavona is megpecsételheti, ezért élelmiszeripari szakértők szerint a kereskedelemnek most saját profitja terhére is el kell fogadnia a magasabb beszerzési árakat, ha azokat teljes egészében nem tudja azonnal továbbhárítani a fogyasztókra.
Ellenkező esetben a jórészt tartalékok nélküli élelmiszeripari szektorban tömeges vállalati csődök következhetnek, amelyek beláthatatlan gazdasági, élelmiszerellátási és szociálpolitikai feszültségeket gerjeszthetnek.
Az iparági pánikhangulatot fokozza, hogy a vállalkozások jelentős része eleve gyenge pozícióban sodródott bele a mostani krízisbe.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelői árak már tavaly is 19,3 százalékkal emelkedtek, miközben az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexe csak 6,3 százalékkal nőtt. Ez romló eredményességet jelent a szektorban, a mostani válság pedig sok cégnél a végletekig fokozhatja a kiélezett helyzetet.
A mai piaci viszonyok között további súlyos aggodalmakat okoz az a kormányintézkedés, amely február elsejétől maximált hatósági árakat léptetett életbe több alapvető élelmiszernél.
A kabinet rendelete a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tejnél, a BL 55-ös finomlisztnél, a sertéscombnál, a csirkemellnél, csirkefarhátnál, az étolajnál és a kristálycukornál írta elő, hogy az árakat minden üzletben a tavaly október 15-i szinteken kell rögzíteni, és azokat három hónapig, vagyis május elsejéig kötelezően érvényben kell tartani.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök az árpilis 3-i országgyűlési választások után úgy foglalt állást, hogy az árstopos politikát a családok védelme érdekében az új kormány is folytatni kívánja, iparági szakértők a súlyos költségnövekedésekre hivatkozva elképzelhetetlennek tartják, hogy a mostani rendszer május elseje után is működőképes lehessen.
A miniszterelnöki nyilatkozat dacára sokan az árbefagyasztás teljes eltörlését sürgetik, mások pedig azt szorgalmazzák, hogy a kormány – új bázisidőszakot választva – legalább a hatósági árak felső határán változtasson a kiválasztott termékeknél.
A mai kritikus helyzetben iparági vélemények szerint az áremeléseket akkor is végre kell hajtani, ha azok hatására csökken majd a hazai élelmiszerfogyasztás.
Ez ma nagyon is valószínű, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatásai is azt tükrözik, hogy az infláció meglódulása a béremelések és a kormányzati juttatások ellenére is jelentős terhet ró a lakosságra.
A KSH statisztikái szerint a fogyasztói árak márciusban átlagosan 8,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül pedig – 13 százalékkal – az élelmiszerek drágultak leginkább. Ha tehát az áremelkedés tovább gyorsul, az biztosan az élelmiszerek iránti kereslet csökkenéséhez vezethet.
Az árnövekedési hullám következménye lehet az is, hogy kettészakadhat az élelmiszerpaletta a gazdagabb rétegekben továbbra is keresett prémiumtermékekre, illetve a szegényebbek által vásárolt olcsóbb árucikkekre, bár az általános drágulás ez utóbbiak árszínvonalát is jóval feljebb tornászhatja, így a kirívóan alacsony árú élelmiszerek szinte teljesen el is tűnhetnek a piacról.
Ezzel párhuzamosan erősödhet az olcsó – főként hús- és tejipari – tömegtermékek – behozatala azokban a szegmensekben, ahol a belföldi cégek nem érik el a nyugat-európai versenyképes üzemméretet. Ez különösen fájó változás lenne azért is, mert a legutóbbi felmérések szerint ismét növekszik a hazai termékek aránya a boltokban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) éppen a napokban hozta nyilvánosságra legújabb felmérési eredményeit, amelyek szerint a belföldi beszállítók termékeinek aránya 2021-ben 71,3 százalékra nőtt a 2020-ban regisztrált 70,5 százalékhoz képest.
A feszültségek ellenére az erőteljes drágulás hosszabb távon a várakozások szerint mindaddig folytatódhat, amíg a fogyasztók nagy része hajlandó lesz megfizetni az egyre magasabbra rugaszkodó árakat.
Amikor viszont olyan árszintek alakulnak ki, amelyek mellett a kereslet már drasztikusan csökken, visszaszabályozhat a piac.
Az élelmiszervásárlások látványos szűkülése visszafoghatja a mezőgazdasági nyersanyagok iránti igényeket, így ott is árvisszarendeződés indulhat meg, ennek nyomán pedig végső soron alacsonyabb árakon új piaci egyensúly jöhet létre. A legmegnyugtatóbb és leggyorsabb hatással azonban az járna, ha lezárulna a piacokat felforgató orosz-ukrán háború, így a mezőgazdasági árukínálat növekedésével, illetve az energiahordozók árainak normalizálódásával az egész agrárgazdaságra irányuló nyomás is jelentősen enyhülhetne. (novekedes.hu)
A balrad.ru kommentje a “kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: “…A legmegnyugtatóbb és leggyorsabb hatással azonban az járna, ha lezárulna a piacokat felforgató orosz-ukrán háború…”
-ALIGHA AZ OROSZ – UKRÁN KONFLIKTUS MIATT FORDULTAK FÖL A PIACOK! Sokkal inkább beszélhetünk a kapitalizmus CIKLIKUSAN JELENTKEZŐ VÁLSÁGÁRÓL, amit most “megfejel” az eddigi válságokat a GLOBALIZÁCIÓVAL megoldani szánt kísérlet teljes kudarca!
A globalizációs elképzelések IS összeomlottak! Mi pedig a korábbi válságok megoldási kísérleteinek EGYIK LEGFŐBB ELSZENVEDŐIKÉNT, most itt állunk SAJÁT ország, SAJÁT gazdaság nélkül! Az EU egyik leginkább lepusztított gyarmataként!
ÉLELMISZERVÁLSÁG FENYEGETI AZ EGYKORON EURÓPA ÉLÉSKAMRÁJAKÉNT EMLEGETETT SZOCIALISTA MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL DÖBRÖGISZTÁNNÁ CSUPASZÍTOTT ÉLŐHELYÜNK MAGYARSÁGÁT! Akik politikai gonosztevői a rendszerváltással a nyugati gyarmattartóknak átjátszották a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart IS, és akik az országkifosztó polythykay elyth HAZAÁRULÓ ténykedése miatt, a gyarmatosítóink összeszereldéiben CSUPÁN BIOROBOT – HADKÉNT, ÉHBÉRÉRT GÜRCÖLNEK – ROBOTOLNAK!
A GYARMATTARTÓINK GAZDASÁGI VÁLSÁGBA SÜLLYEDÉSE PEDIG ÉHÍNSÉGGEL FENYEGET DÖBRÖGISZTÁN MAGYARSÁGÁT! AMI PEDIG KOMOLY ÉS SÚLYOS SZOCIÁLIS VÁLSÁGHELYZETET FOG EREDMÉNYEZNI!
IGAZI TÁRSADALMI KATASZTRÓFA ELŐTT ÁLLUNK!
Egy – a túlélés minden gazdasági feltételeit – nélkülöző, teljesen súlytalan, megosztott magyar társadalom SEMMI JÓRA NEM SZÁMÍTHAT!
KÖSZÖNHETJÜK PEDIG MINDEZT A HAZUG ÉS TOLVAJ, HAZAÁRULÓ BITANGOKBÓL ÖSSZEVRBUVÁLT POLITIKAI GONOSZTEVŐINKNEK!
DE ELSŐSORBAN IS MAGUNKNAK!
Ami azért is lehet EZ a legfájóbb NEKÜNK, mert már a RENDSZERVÁLTÁS ÓTA LÁTJUK ÉS TUDJUK: ZSÁKUTCÁBA VEZETTEK MINKET! És mégis HISZÜNK A ROSSZAKARÓINK HAMIS DUMÁINAK, ÉS SZAVAZUNK RÁJUK! HOL A POLGÁRRHY, HOL PEDIG A NEMMZETTHY RABLÓBANDÁINKRA!
MERT MI – MAGYAROK! – NEM HISZÜNK MÁR A SAJÁT SZEMÜNKNEK SEM! TALÁN MAJD HISZÜNK A KORGÓ HASUNKNAK!
TALÁN…!
A NATO – latorszövetséggel a nyakunkon SEMMI ESÉLYÜNK!
Ugyanakkor fel kell végre hogy tegyük a kérdést ÖNMAGUNKNAK:
MEGÉRTE? EZT AKARTUK?
Bár a logikus választ -a NEM! – et – borítékolni merészelhetjük, a dolgok logikájából kiindulva, miszerint minden kérdésre adott válasz egy újabb kérdést szül:
HOGYAN TOVÁBB MAGYAROK?!
Félő, hogy erre a kérdésre SEM FOGUNK TUDNI VILÁGOS VÁLASZT ADNI!
A balrad.ru – nak azért volna egy SZERINTÜNK LOGIKUS, DE SOK – SOK NEHÉZSÉG ÉS KÜZDELEM ÁRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ JAVASLATA:
VISSZA A SZOCIALIZMUST, VISSZA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGOT!
TALÁN LESZ (MARAD) MÉG ESÉLYÜNK!
Reméljük, hogy a MOST minden gondnak – bajnak okaként kikiáltott orosz – ukrán konfliktus VÉGEZTÉVEL MEGTEREMTŐDIK AZ ESÉLYÜNK ISMÉT!
ÁM AHHOZ CSELEKEDNÜNK KELL! NEM HOLNAP, NEM HOLNAPUTÁN!
MÁR MOST!
Admin :
.
5*