A népi demokrácia

– Az emberré válás útja a szocializmus –

A népi demokrácia jellemzői:

A népi demokrácia úgy gazdasági alapjában, mint politikai tartalmában lényegesen különbözik a polgári demokráciától.

A népi demokrácia – a proletárdiktatúra egyik formája, jellemző vonása a többpártrendszer; – a szocializmus építésének rendkívül eredményes eszköze; – népi hatalom, amely biztosítja, hogy a demokratikus forradalom átnőjön szocialista forradalomba; – a fasizmus elleni harc, a polgári demokratikus jogok és a nemzeti függetlenség védelme!

Néhány gondolat:

A népi demokráciában az államhatalomnak dominánsan a dolgozók pártjainak vezetésével, a dolgozó nép szervezeteinek a kezében kell lennie, ennek védelmére szükséges a proletárdiktatúra; a parlamentarizmusnak az egész társadalom érdekeit kell szolgálnia; a parlamenti rendszer a társadalom érdekében, a demokratikus munkás és polgári pártok együttműködésén alapszik. Amennyiben a polgári pártok kezébe kerül dominánsan a hatalom, az út a kapitalizmus felé, az ellenforradalom. A proletárdiktatúrának meg kell akadályoznia a kapitalista politikai tendenciák megerősödését a dolgozó nép segítségével, erejével, alá kell rendelni dolgozók érdekeinek. Ez nem könnyű feladat, mert a kapitalista magánérdekeltség miatt, minden embertelenségével együtt nagyon hatékony, nagyon veszélyes a többség demokráciájára és nagyon könnyen kapitalista önkényuralommá válik.

A népi demokráciában, magántulajdonban is van termelőeszköz, így van tőkés kizsákmányolás és élősködés is, de a dolgozók a képviselőiken, a szervezeteiken keresztül az államhatalom irányításával ellenőrzik, vezetik a teljes népgazdaságot; a tőkések gazdálkodása is a társadalom érdekeinek van alárendelve, tervgazdálkodás van! Az élősködés szükségszerű, elkerülhetetlen, de kordában kell tartani, a magánérdekeltséget is társadalmi ellenőrzés alatt, a népgazdaság érdekében kell működtetni. A népgazdaságban működő magángazdaság alapvetően a kapitalizmusra törekszik, végül is önkényuralomra, ezért a proletárdiktatúrával, a kommunista párt vezetésével, a dolgozók szervezetinek erejével, mindenképpen irányítania kell a társadalmat a szocialista demokrácia megvalósítására.

A népi demokrácia a szocializmushoz vezető út, ezért a társadalomban a kommunista párt vezetése a mérvadó, a meghatározó, mindenképpen ennek kell lennie; ehhez szükségszerűen a proletárdiktatúrának kell megvalósulnia, ami biztosítja az átmenetet a polgári demokráciából a népi demokrácián keresztül a szocialista demokráciába. Jellemző vonása a szocializmus álláspontján álló demokratikus többpártrendszer; ami egyben harc a fasizmus és a polgári demokráciában működő mosolygó fasizmus önkényuralma ellen, a demokratikus pártok összefogásával.

A népi demokrácia kedvezően kihasználhatja a „kapitalizmus” és a szocializmus tulajdonságait, de ez nem a szociáldemokrata kapitalista út, nem a renegátakká váltak, a munkásárulók útja, hanem vegyes gazdaság, de a termelőeszközök dominánsan társadalmi és közösségi tulajdonban vannak, a népgazdaságban tervgazdálkodás van!

A nép demokráciának törekednie kell a munka szerinti elosztásra, ezért korlátoznia kell a kapitalisták élősködést, így progresszíven el kell vonni a nem saját munkával, a kizsákmányolással szerzett jövedelmet, amit a társadalom érdekében kell felhasználni!

A kapitalizmus gazdasága dominánsan magánérdekeltségű magángazdálkodás, így a népgazdasága nem lehet tervgazdálkodás, nem is törekszi erre. A tőkésállam a társadalom szükségleteinek kielégítése érdekében közvetlenül nem irányítja, nem szervezi magángazdaságot. A kapitalista gazdaságban a piaci konkurencia szabályai szerint alapvetően utólagosan érvényesül a termelés szükségessége, ami lehet nyereséges és lehet veszteséges is. Így a népgazdaság a tervszerűtlenség miatt társadalmilag anarchikus, alapvetően a társadalom érdekében szervezhetetlen. Az egyéni vállalkozás a vállságokon keresztül is általában hatékony, de szükségszerűen embertelen, könyörtelen harc, és ezért a válságok alapvetően a hatalomnélküli proletárok kárára valósulnak meg. A kapitalizmusban a dolgozó proletár az bérrabszolga, így lesz beszélő szerszám, ennyit is ér.

A szocialista gazdaság vállalkozásai a társadalom érdekében tudományosan tervezett és szervezett, az összefogásra épülő emberséges modell, de éppen ezért a közvetlen egyéni érdek általában alacsonyabb színvonalon tarható, mint a kapitalista modellben, ami kedvezőtlenül hat!

A szocializmusba addig nem lehet, nem célszerű továbblépni, amíg a termelőerők és a társadalmi tudatformák nem eléggé fejlettek, mert a létért való küzdelem a meghatározó. De ez a hajtóerő a társadalom érdekének alárendelt magánérdekeltségű vállalkozásokkal a népi demokráciában hatékonyan felhasználható a válságoktól, az embertelenségektől mentesebb fejlődésre!

Amíg nagy a szükség, a kornak megfelelő alapvető létfeltételek szűkösek, addig nem lehet továbblépni a szocializmusba, addig a létért az egymás elleni küzdelem, a magánérdekeltségű termelési forma a meghatározó!

A túl korai szocializmus, amikor még kegyetlen harc folyik a javakért, az diktatúra nélkül és diktatúrával sem életképes hosszútávon, előbb utóbb visszarendeződik a kapitalizmusba, akár a fasizmusba is, mert a feltételek annak kedveznek. A népi demokrácia ezen segíthet, de ez csak a kommunista párt vezetésével lehet hatékony.

A népi demokrácia a magángazdaság „kapitalista” hatékonyságával, a szocializmus tudatosságával előkészíti a szocializmushoz a kedvező feltételeket, de proletárdiktatúra nélkül ez nem életképes!

„Népi demokrácia: A II. világháború után néhány európai és ázsiai országban a népi demokratikus forr. győzelmével kialakult népi hatalom, a proletárdiktatúra egyik formája.” Kislexikon

(idézet: Idegen Szavak Marxista Magyarázattal)

A népi demokrácia újtípusú demokrácia, amely a második világháború nyomán Európa számos országában, köztük hazánkban is, a polgári demokráciát vagy a fasizmust felváltotta.

A népi demokrácia úgy gazdasági alapjában, mint politikai tartalmában lényegesen különbözik a polgári demokráciától, bár formailag megtarthatja a polgári demokrácia néhány jellemvonását, (a munkaeszközök magántulajdonát nem szünteti meg elvileg és általánosan, képviseleti-parlamenti rendszer, a parlamentnek felelős minisztérium stb.).

A lényegesebb különbségek a polgári és népi demokrácia között a következők:

1. A gazdasági élet egyre növekvő szélességű területét az állam birtokába veszi;
2. megszünteti a nagybirtokrendszert;
3. az államhatalom tényleg a nép, a munkásosztály és a parasztság kezében van;
4. a parlamenti rendszer nem a pártok ellentétes versengésén, hanem a szövetséges pártok együttműködésén alapszik;
5. a szabadságjogok tényleg a dolgozók szabadságát biztosítják, nem pedig a nép és a demokrácia ellenségeinek szolgálnak eszközül a nép gazdasági és politikai elnyomására.

Így a népi demokrácia előkészíti az átmenetet a szocializmusba és megteremti ennek az átmenetnek az alapjait.

(idézet: Filozófiai kislexikon)

A népi demokrácia a proletárdiktatúra egyik formája, amely kifejezi „a szocialista forradalom fejlődésének sajátszerűségét az imperializmus gyengülésének viszonyai között és az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt megváltozását. Ebben a formában kifejeződtek az egyes országok történelmi és nemzeti sajátosságai is” (Az SZKP XXII kongresszusa )

A népi demokrácia Kelet Európa és Ázsia több országában a népi demokratikus forradalom során alakult ki. E forradalmak fejlődésében nagy jelentősége volt a földreformnak, amely felszámolta a feudális maradványokat és megerősítette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. A forradalom előrehaladásával a munkásosztály és pártja egyre jobban beavatkozott a tőkés gazdaságba (államosítás) és egyidejűleg korlátozta a burzsoázia politikai befolyását is. A mélyreható demokratikus átalakulás megvalósítása tette lehetővé a forradalmak átnövését a szocialista forradalomba. Ennek megfelelően a népi demokrácia, amely eredetileg a nép demokratikus diktatúrájaként jött létre, a proletárdiktatúra funkcióit kezdte betölteni. A forradalom ezen általános menetének az egyes országokban megvannak a maga konkrét sajátosságai. A népi demokratikus formát a népi demokratikus forradalom széles osztályalapja (amely nemcsak a munkásosztályt és a parasztságot, hanem a burzsoázia egyes rétegeit is magába foglalja), továbbá a népi demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba, való békés átnövés hozta létre, ami lehetőséget nyújtott egyes régebbi képviseleti formák (parlament) felhasználására. A népi demokráciák jellemző vonásai a többpártrendszer (néhány európai ország kivételével), amikor a kommunista párt mellett más demokratikus pártok is vannak, amelyek a szocializmus álláspontján állnak és elismerik a munkásosztály vezető szerepét, a politikai pártokat és tömeg szervezeteket egyesítő népfront, mint sajátos szervezeti forma. A népi demokrácia kialakulási időszakának sajátossága még, hogy a meglevő politikai jogokat nem korlátozzák, a régi államgépezet szétzúzása hosszabb ideig tart stb. A történelem tapasztalatai bebizonyítottak, hogy a népi demokrácia a szocializmus építésének rendkívül eredményes eszköze.

(idézet: Politikai kisszótár)

A népi demokrácia népi hatalom, amely biztosítja, hogy a demokratikus forradalom átnőjön szocialista forradalomba. A második világháború után a — népi demokratikus forradalom eredményeként jött létre több európai és ázsiai országban. Igazolta Leninnek azt a tudományos előrelátását, hogy valamennyi ország eljut a szocializmusba, de nem egyforma úton. A népi demokrácia fogalma még a harmincas években született, amikor a munkásmozgalom fő feladata a fasizmus elleni harc, a polgári demokratikus jogok és a nemzeti függetlenség védelme lett. A demokráciáért és a szocializmusért vívott harc összekapcsolódott, új utak nyíltak a szocialista átalakítás előtt, s lehetővé vált, hogy a munkásosztály összefogjon a társadalom különböző osztályaival és rétegeivel, a parasztsággal, a haladó értelmiséggel, a kispolgársággal. A népi demokratikus országokban a néptömegekkel összefogva győzött a munkásosztály, és így a népi demokrácia a proletárdiktatúra egyik sajátos formája lett.

A parlamentarizmus kormányzati forma, melynél a törvényhozás jogát a választott képviselők gyakorolják s a választott képviseleti törvényhozó-testület a hatalom tényleges hordozójának látszik. Az osztályelnyomáson alapuló polgári társadalomban a parlamentarizmus a valóságban nem a népakarat kifejezője, hanem csupán egyik leplező formája a burzsoázia következetes osztályuralmának, mely az állam erőszakszerveinek (katonaság, bürokrácia) irányítását kezében tartja. „Több esztendőnként egyszer eldönteni, hogy az uralkodó osztálynak melyik tagja fogja a parlamentben a népet elnyomni és eltiporni — ez a burzsoá parlamentarizmus lényege, nemcsak a parlamentáris alkotmányos monarchiában, hanem a legdemokratikusabb köztársaságokban is.” (Lenin) A népi demokráciában a parlamentarizmus az egész államhatalommal együtt a nép érdekeit szolgálja s a törvényhozás munkájából fokozatosan kirekeszti a nép ellenségeit.

(idézet: Világpolitikai kislexikon)

Népi demokratikus forradalom: összefüggő forradalmi folyamat, amely megvalósítja az antiimperialista, antifeudális, demokratikus és szocialista forradalmi feladatokat. A második világháború után Kelet-Európa és Ázsia több országában bontakozott ki. Az alapvetően azonos forradalmi folyamatban voltak eltérő sajátosságok is. A népi demokratikus országok többségében először munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúra jött létre. A munkásosztály és pártja vezetésével mélyreható változtatásokat hajtottak végre a gazdasági, politikai és társadalmi életben. A földreformmal felszámolták a feudális maradványokat és ezzel megerősítették a munkás-paraszt szövetség alapját. A munkásosztály és pártja megerősödésével egyre jobban beavatkoztak a tőkés gazdaságba (államosítások). A forradalmi változások fokozatosan kiszorították a burzsoáziát a hatalomból, és így lehetővé vált a viszonylag békés átnövés a szocialista forradalomba. Ezekben az országokban a népi demokratikus forradalom tehát két szakaszban ment végbe: az elsőben a demokratikus forradalmi feladatok domináltak, a másodikban pedig a szocialista forradalmi feladatok. Más országokban (Jugoszlávia, Bulgária, Albánia), ahol a kommunista pártok vezetésével széles fegyveres ellenállás és felszabadító harc bontakozott ki a fasiszta megszállók ellen, a két forradalmi (demokratikus és szocialista) folyamat a fegyveres harcban összefonódott, már 1945-re megvalósították a proletárdiktatúrát, s ennek a keretein belül oldották mega demokratikus forradalmi feladatokat is.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!