Bár az év második hónapjában rendszerint mínuszos a költségvetés egyenlege, az idei februári deficit rendkívüli mértékű, ahogyan az alábbi ábrán is látható. De abban a tekintetben is történelmi léptékű az 1585 milliárd forintos havi hiány, hogy ennél csak egyetlen egyszer volt magasabb a havi deficit, 2020 decemberében (2250 milliárd forint volt akkor).

A Pénzügyminisztérium közleménye felsorolja a kimagasló februári hiány okait: „a családok megerősítése érdekében februárban a gyermeket nevelők visszakapták a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjat, a fegyveres és rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak pedig hathavi fegyverpénzt kaptak. Ezeken felül jelentős adócsökkentésekről is döntött a kormány, a 25 év alattiak teljes szja-mentességet kaptak, míg a munkáltatói adó 13%-ra csökkent”.

Így áll a költségvetés két hónap után

A tárca arra is kitér, hogy 2022 első két hónapjában ezzel az államháztartás központi alrendszere 1433,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1440,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 49,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 42,6 milliárd forintos hiányt értek el.

Az első két hónap költségvetési teljesítménye tehát soha nem látott mértékben fejnehéz, vagyis az év első szakaszában halmozódik fel a deficit jelentős része és az év hátralévő részében a hiánynövekedés lassul. Kérdés, hogy az orosz-ukrán háború, a nyugati szankciók Oroszország ellen és az ezek nyomán átalakuló makrogazdasági kép hogyan fogja befolyásolni a költségvetési hiány lefutását. Jelenleg ezt még korai megítélni.

Később a PM részletezi a folyamatokat.

A februári egyenlegben „megjelenik a költségvetési hatása a 2022. január 1-jei hatállyal bevezetett intézkedéseknek is: a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 5%-kal emelkedtek; a 25 év alattiak szja-mentességet kaptak; a munkát terhelő adók ismét csökkentek (a szociális hozzájárulási adó 15,5%-ról 13%-ra; a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt); a minimálbér 200 000 forintra, a garantált bérminimum 260 000 forintra emelkedett”. „Ezeken felül ágazati béremelések is megvalósultak, aminek keretében nőtt a bére az ápolóknak, az orvosoknak, a bölcsődei dolgozóknak, a szociális és kulturális ágazatban dolgozóknak, a katonáknak, a rendőröknek, valamint a pedagógusoknak is. A hazai kiadások közül kiemelendő, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek jelentősen meghaladták az egy évvel korábbi kifizetéseket. A nyugellátásokra 1004,4 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 347,0 milliárd forintot fordítottunk az év első két hónapjában” – tette hozzá.

A kormány az egész évre 3152 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt vár, az első két hónapban ennek a tervnek már a 45,5%-a teljesült. Így ebben a tekintetben is kiugró a költségvetési hiánypálya a korábbi évekkel összevetve.

 (portfolio)