Ukrajnának még 2014-ben a semlegesség útjára kellett volna lépnie

A legendás külpolitikai guru, George F. Kennan már 1948-ban érvelt az olyan politika ellen, amely Ukrajna Oroszországtól való szétválasztását tűzte ki céljául. Később a NATO keleti terjeszkedését is stratégiai tévedésnek minősítette.  Kennan akkor még egyedül maradt véleményével.  A közelmúltban, a 2014-es orosz-ukrán háborúban, Henry Kissinger egykori külügyminiszter is arra figyelmeztetett, hogy “A nyugatnak meg kell értenie, Oroszország számára nem egyszerűen egy másik ország Ukrajna”.  Kissinger egyenesen beszélt: “Ukrajnának nem szabad a NATO-hoz csatlakoznia, a nemzetközi politikában Ukrajnának olyan típusú politikát kellene követnie, mint Finnországnak”, azaz óvatosan el kell kerülnie az Oroszország elleni intézményes ellenségeskedést.

Annak ellenére, hogy a “finnesítés” fogalom negatív értelmű, éppen Finnország esete mutatja, hogy nem szatelit-sztátuszról van szó.  További pozitívum, hogy Európa semleges országai (Finnország, Svédország, Ausztria, és Svájc) felülmúlják a kontinens többi országát a jóléti mutatók tekintetében.

A 2014-es háború előtt Ukrajna kritikus döntés elé került: NATO vagy semlegesség.  A kijevi politikai vezetés a NATO-t választotta, annak ellenére, hogy 2012-ben a NATO-t az ukrán lakosság mindössze 13 százaléka tekintette a legjobb biztonságpolitikai választásnak.  Ukrajna nagy árat fizetett a rossz döntésért, most a teljes megsemmisülés lehetőségével került szembe a magát fenyegetve érző Oroszországgal szemben.  Az ukrán tragédia elkerülhető lett volna, ha Kijev és a Nyugat olyan emberekre hallgatott volna, mint Kennan vagy Kissinger.

Most sem túl késő jobb belátásra térni: Kijev tárgyalhatna Moszkvával, és napirendre tűzhetné az állandó semlegesség lehetőségét.  Minden más alternatíva sokkal veszélyesebb Ukrajna jövőjére, területi integritására, és az ártatlan emberek tízezreinek életére nézve.

Dobozi István, a Világbank volt vezető munkatársának a Boston Globe 2022. március 2-I számában közreadott véleményének rövidített szövegét magyarra fordította: Hetényi Balázs

Az eredeti cikk itt elérhető.

Oroszország továbbra is kész tárgyalni a Nyugattal

Moszkva, 2022. március 3. csütörtök (MB)

Oroszország annak dacára is nyitva áll a Nyugattal folytatandó párbeszédre, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette kapcsolatait Moszkvával – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közlésére hivatkozva.

“Higgadtan és magabiztosan dolgozunk, konkrét céljaink vannak, amelyeket el kell érnünk. Senki sem szakítja meg a párbeszédet az Egyesült Államokkal, de a párbeszéd csatornái külön kérdés, és az előttünk álló céloktól függ. Oroszország és az Egyesült Államok jelenleg jobbára nagykövetségeken keresztül folytat párbeszédet. Nincs okunk azt hinni, hogy ez az algoritmus a közeljövőben megváltozik” – mondta Rjabkov.

Az orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozatából kitűnt, Moszkva továbbra is várja, hogy az Egyesült Államok és a NATO teljesítse törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelését, és egy új európai kollektív biztonság rendszer felépítésére tett javaslatait.

A Nyugat továbbra sem akarja kielégíteni a jogos orosz követeléseket. A német kormány úgy döntött, hogy 2700 légelhárító rakétát küld az ukrán fegyveres erőknek az oroszok ellen. Ezt meg nem nevezett berlini kormányforrásra hivatkozva közölte az AFP francia hírügynökség csütörtökön.

Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy az USA és a NATO proxy hadviselésre igyekszik átállni. A konfliktusba való közvetlen beavatkozás helyett különböző helyekről származó zsoldosokat verbuvál, hogy hadba indítsa őket Zelenszkijék mellett, Oroszország ellen. Ezekben a kötelékekben többek között a Közel-Keleten és Észak-Afrikában ténykedő terroristák is volnának.

Az ukrajnai harctérről származó információk szerint az ukrán fegyveres erők kijárási tilalommal megakadályozzák Kijev,Harkov és Mariupol polgári lakosságát, hogy elhagyja otthonát, és másutt biztonságba helyezze magát. Élő pajzsnak használják honfitársaikat saját rendszerük védelmében.

Az orosz védelmi minisztérium 30 tonna élelmiszerrel sietett az ukrán lakosság megsegítésére Belgorod térségben, az orosz-ukrán határ mentén.

Ukránok nem csak Nyugatra menekülnek, hanem Oroszországba is. Március 3-ig 142 ezren keltek át a határon a Donyecki és a Luhánszki Népköztársaságból. Közülük 88 ezer ukrán állampolgár, 53 ezer orosz és 650 más nemzetiségű személy. Ők az Azov és a Právüj szélsőjobboldali különítmény támadásai elől kerestek menedéket orosz területen.+++

Kiadta: Magyar Békekör