A NATO továbbra sem hajlandó elismerni Oroszország jogát a biztonsághoz

Washington, Kijev, Moszkva, 2022. március 2. szerda (MB)

     Okafogyottá válhatna az ukrajnai orosz katonai intervenció, ha az Egyesült Államok elismerné Oroszország jogát a biztonsághoz, és eleget tenne Moszkva jogos követeléseinek – értékelte a helyzetet a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     Mivel sem az USA, sem a NATO nem mutat hajlandóságot az ésszerű és elvárható lépésre, hanem – ellenkezőleg – szankciókkal, embargókkal, és Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokkal igyekszik elkerülni az elkerülhetetlent, felmerül a kérdés: békét akar-e egyáltalán. Nyugaton az emberek kezdik kétségbe vonni a fősodrású média hisztériakeltését, és a féktelen orosz-gyűlölet szítást. Gyanítják, hogy valami nem stimmel a NATO-val, hiszen ha valóban békét akarna, akkor már módjában állt volna tárgyalásos megoldást találni az orosz féllel, mint ahogyan most is lehetősége van rá, hiszen Moszkva sohasem zárkózott el a kompromisszum elől.

     Ezt támasztja alá, hogy Lukasenko fehérorosz elnök közvetítésével meggyőzték Zelenszkijt a szerdára tervezett, majd Kijev által lemondott tárgyalás folytatásának értelméről. Ennek eredményeként szerda este újra tárgyalóasztalhoz ülnek Fehéroroszországban. Orosz részről szeretnék elérni, hogy Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása minél kisebb vérontással menjen végbe, és az ország valóban semlegessé váljék. Ennek érdekében minden lehetőséget ki akarnak használni, beleértve az alkut is egy olyan féllel, aki ellen fegyveresen harcolnak.

     Az orosz offenzíva lassan, de biztosan halad, végeredményéhez nem férhet kétség. De nem mindegy, milyen áron érhető el, hogy Ukrajna békés, semleges országgá váljék, és jó viszonyban éljen Kelettel és Nyugattal egyaránt. Oroszország véleménye szerint Ukrajnának föderatív állammá kellene válnia. Olyanná, amely a hatalom minden szférájában kifejezésre juttatná az ország nemzeti sokszínűségét, elismerné az etnikai egyenjogúságot, tiszteletben tartaná a kisebbségek nemzeti, vallási, nyelvi, kulturális identitását, önrendelkezéshez való jogát a föderáció keretében.

     Mint ismeretes, a 2014-ben amerikai segédlettel, puccsal hatalomra került ukrán rezsim ennek éppen az ellenkezőjét művelte. Donyeckben és Luhánszkban irtani kezdte az orosz lakosságot, bizonyíték rá 130 tömegsír, melyekben iszonyatosan megcsonkított férfiak, nők és gyermekek holttestére bukkantak. Kijev azóta sem büntette meg Bandera újnáci utódait. Ellenkezőleg, az azovisták tovább irthatták a kijevi vezetéssel szembefordult donbászaikat a lakosságra zúdított aknákkal és ágyútűzzel. A pusztításról még nincs végleges adat, hiszen máig sem hagytak fel a donyeckiek és a luhánszkiak ágyúzásával. Ezért az orosz hadvezetés a katonai objektumok semlegesítésével egyidejűleg a náci és nacionalista irányítás alatt álló ukrán erők ellen fordítja a fegyvert, ezek azonban élő pajzsnak használják a lakosságot, és befészkelik magukat a városok sűrűn lakott kerületeibe.

     Az orosz csapatok Herszont elfoglalták. A város közüzemi hálózata, és a közlekedés zavartalanul működik. Kijev nehezebb diónak ígérkezik az említett okokból – írta a tudósító.

      A NATO saját védelmében igyekszik kihasználni Ukrajnát. Megkönnyíti dolgát, hogy Zelenszkij maga kínálta fel neki Ukrajnát a nyugati civilizáció védőpajzsaként. Odáig ugyan nem merészkednek, hogy amerikai vagy más nemzetiségű NATO katonákat küldjenek a nyugatbarát ukrán rendszer megsegítésére, de fegyverrel, pénzzel, oroszellenes szankciókkal, és hangos propagandával segítik. Keddi kongresszusi beszédében Biden egyenesen azzal fenyegette meg Putyint, hogy „fogalma sincs, mi jön ezután”.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2022/02/27/a-magyar-bekekor-allasfoglalasa/

Kiadta: Magyar Békekör