A Magyar Békekör állásfoglalása

Mivel az USA és a NATO elutasította Oroszország jogos biztonsági követelésének teljesítését, Oroszország katonai megoldáshoz folyamodott, hogy Ukrajna ne válhasson a NATO tagjává, s Amerika ne használhassa ki a volt szovjetköztársaságot ellene. Sajnáljuk, hogy kormányfőnk nem fogadta meg javaslatunkat, Putyin elnökkel folytatott tanácskozásán nem ismerte el az orosz követelés jogosságát, nem kötött különalkut biztonságunk kölcsönös szavatolásáról. Ukrajna példája arra int, hogy ütközőzónává válhatunk, ha az USA továbbra is tagadja Oroszország biztonsághoz való jogát, nem hajlandó beérni a NATO 1997 előtti határaival, Oroszország pedig újabb katonai lépésre szánja magát. Nemzeti sorskérdéssé vált, hogy a kormány ne akadályozza, hanem segítse a Moszkva kezdeményezte új európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését, a kézfogást Európa keleti és nyugati fele között. A Nyugatnak garantálnia kell Oroszország biztonságát, Oroszországnak pedig a Nyugatét! A NATO-nak le kell mondania arról, hogy biztonságát Oroszország kárára érvényesítse! A biztonság egy és oszthatatlan. Javunkra válna, ha az USA és a NATO feladná terjeszkedő politikáját, s belátná, hogy nincs tovább. A magyar kormánynak aktív békepolitikára kell vállalkoznia a NATO-ban, hogy ráébressze szövetségeseit is a közös érdekre. Kiegyezésre kell ösztönöznie a NATO-t Moszkvával, mielőtt még késő volna, s Ukrajna elvesztése után a mi vérünket akarnák ontani idegen célokért.

Budapest, 2022. február 26.

Resolution of the Hungarian Community for Peace

The Hungarian Community for Peace recommends an active peace policy to the government

As the U.S. and NATO refused to meet Russia’s legitimate security demand, Russia resorted to a military solution to prevent Ukraine from becoming a member of NATO and America from exploiting the former Soviet republic against it. We regret that our Prime Minister did not accept our proposal, did not acknowledge the legitimacy of the Russian demand during her meeting with President Putin, and did not conclude a special agreement on the mutual guarantee of our security. The example of Ukraine suggests that Hungary could become a zone of conflict if the US continues to deny Russia’s right to security, refuses to retreat NATO to its pre-1997 borders, and Russia intends to take another military step. It has become a matter of national destiny that the hungarian government not hinder but help create the new European collective security system initiated by Moscow, the handshake between the eastern and western parts of Europe. The West must guarantee Russia’s security, and Russia must guarantee the security of the West! NATO must give up its security at the expense of Russia. Security is one and indivisible. It would be to our advantage if the US and NATO gave up their expanding policies and realized that there was no more. The Hungarian government must pursue an active peace policy in NATO in order to make its allies aware of the common interest. It must encourage NATO to reach an agreement with Moscow before it is too late, and after the loss of Ukraine, they want to shed our blood for their own purposes.

Hungarian Community for Peace

Budapest, 26 February 2022

Az ukrán rezsim végnapjai jönnek – Magyarország nem enged be NATO-csapatokat

Kijev, Brüsszel, Budapest, Moszkva, 2022. február 26. szombat (MB)

     Utcai harcok folynak Kijevben, csak idő kérdése, mikor veszik be az orosz csapatok az ukrán fővárost. Zelenszkij elnök kész békéről és semlegességről tárgyalni Oroszországgal, a NATO elveszti Ukrajnát – összegezte a Magyar Békekör tudósítója a katonai és a diplomáciai fronton történteket szombaton.

     A péntek éjjeli rendkívüli NATO-csúcson úgy döntöttek, hogy a keleti tagországok védelmére küldik a szövetség reagáló erőinek egy részét. Nem közölték, hogy hány katonáról van szó, de azt mondták, hogy szárazföldi, tengeri és légi erőről van szó. Magyarország biztonságának elsődlegességére hivatkozva Orbán Viktor közölte NATO-szöveségeseinkkel, hogy hazánk nem engedi belesodródni magát egy konfliktusba. A miniszterelnök értésre adta, hogy Magyarországra nem engednek be idegen NATO-csapatokat.

     Az ukrán elnök amerikai összekötő tisztje javasolta Zelenszkijnek, hogy hagyja el Kijevet és mentse magát. Zelenszkij megtagadta a kérés teljesítését, és a fegyveres ellenállás folytatására biztatta Kijev lakosságát. Egyidejűleg közölte, hogy kész tárgyalni az oroszokkal tűzszünetről, békéről, bizonyos feltételekkel pedig Ukrajna semlegességéről is. Moszkva jelezte, semmi akadályát sem látja a tárgyalásnak, amint az ukrán hadsereg letette a fegyvert. Nem fogják bántani a katonákat, hazamehetnek családjaikhoz. A Kreml szóvivője Minszk helyett Varsót ajánlotta a tárgyalás helyszínéül, közvetve értésre adva, hogy a minszki megállapodásokról többé már nem lehet szó, hiszen az események túlléptek rajtuk, mivel Kijev 2015 óta nem hajtotta őket végre, jóllehet aláírta.

     Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki sajtóértekezletén tudatta: Oroszország nem megszállni akarja Ukrajnát, hanem demilitarizálni és nácitlanítani. Függetlenséget akar az ukrán népnek, és olyan ukrán kormányt, amelyik képviseli a sokféleséget, nem pedig külső igazgatás alatt áll, s célja az oroszok kiirtása, nácizmus szítása, Oroszország megfékezése. „Mi és az ukrán nép túlságosan sokat szenvedtünk ahhoz, hogy szemet húnyjunk a nácizmus felett. Azt akarjuk, hogy a mai Ukrajna területén élő összes nép szabadon rendelkezhessen sorsáról, kiszabadulva a Bandera pszichológia és propaganda karmai közül” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

     Miközben Kijevben még ellenállás tapasztalható, Ukrajna több városában örömmel fogadták az orosz katonákat, zászlókat lengettek.

     A hágai nemzetközi bíróság főügyésze pénteken bejelentette, hogy figyelemmel kísérik az ukrajnai fejleményeket, és vizsgálatot indíthatnak az ország területén elkövetett népirtás, emberiesség elleni háborús bűncselekmények ügyében. A Békekör tudósítója a bejelentéssel kapcsolatban megjegyezte: Oroszország dossziét terjesztett elő az ukrán fegyveres erők 2015-ben elkövetett donbászi vérengzéseiről, és többek között fényképfelvételeket tárt a német kancellár elé azokról a megcsonkított nőkről, letépett fejű gyermekekről, akiket a 2014-ben amerikai segédlettel puccsal hatalomra került kijevi rezsim 130 donyecki és luhánszki tömegsírban elhantolt. Moszkva nevükön nevezte a népirtást elrendelő és végrehajtó személyeket.+++

Zelenszkij tárgyal, de nem kapitulál

Kijev, Moszkva, 2022. február 27. vasárnap (MB)

      Az ukrán elnök elfogadta az orosz tárgyalási ajánlatot és küldöttséget menesztett az ukrán-fehérorosz határon rendezett találkozóra, de külügyminisztere révén tudatta, hogy csak véleménycserére hajlandó, fegyverletételről szó sem lehet, egyetlen centit sem adnak fel az ország területéből – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

      Zelenszkij az ellenállás folytatására szólította fel a hadsereget, és zsoldemelést ígért a katonáknak. Az elnök bátorságot merít a Nyugat fegyver-, gyógyszer- és élelmiszerszállításaiból, üzemanyag utánpótlásából és pénzügyi segítségéből. „Erőteljes nemzetközi koalíció jött létre Ukrajna támogatására” – mondta.

       Az orosz haderő, a donyecki és a luhánszki milíciákkal karöltve városokat, településeket foglal el. Orosz katonák haltak meg a harcban, másokat fogságba ejtettek, megkínoztak. „Azt látjuk, hogy ugyanolyan kínzásokat alkalmaznak az orosz foglyokkal szemben, mint a nácik a nagy honvédő háború idején, a II. világháborúban a vörös katonákkal szemben. Veszteségünk mindenesetre messze elmarad az ukrán hadsereg és a nacionalisták veszteségétől” – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Hozzáfűzte, hogy hazaengedik családjaikhoz azokat az ukrán katonákat, akik megadják magukat és nem állnak ellen.

       A lassúnak tűnő orosz előnyomulás oka vélhetően abban keresendő, hogy az orosz csapatok kímélni igyekeznek a civil lakosságot, amennyire csak lehet – vélik megfigyelők. Az ukrán hadsereg ugyanis túszként használja az embereket a támadókkal szemben, és visszaél azzal, hogy az orosz támadás katonai célpontok ellen irányul. Repülőgépről és hajóról indított hosszú hatótávolságú cirkáló rakétáikkal az oroszok eddig több mint ezer ukrán objektumot tettek harcképtelenné.

       Megfigyelők kitérnek Putyin elnöknek az orosz atomfegyverek fokozott készenlétbe helyezését kiváltó parancsának okára is. Úgy vélik, az orosz elnök nyomatékosan figyelmeztetni akarja a nyugati hatalmakat, tartózkodjanak a konfliktusba történő beavatkozástól, mert Moszkva nem tűrné el. Biden amerikai elnök nyomban „elfogadhatatlannak” minősítette az orosz elrettentő erők magas készültségbe helyezését.

       Az ukrajnai orosz intervencióról Kína is véleményt nyilvánított moszkvai nagykövete révén. “Soha ne felejtsük el, ki jelenti a valódi veszélyt a világra” – írta Twitter-üzenetében, az Egyesült Államokra utalva. A diplomata csatolta üzenetéhez az Egyesült Államok által a második világháború után bombázott országok listáját, melyen több mint 20 ország szerepel. Ezekben az országokban él a világ népességének csaknem egyharmada.

       Kína néhány nappal ezelőtt már jelezte, hogy azért tiszteli Oroszország ukrajnai hadműveletét, mert megelőznek vele egy átfogó nemzetközi konfliktust. Peking tudatta, hogy nem tartja megszállásnak az ukrajnai katonai intervenciót.+++

Kiadta: Magyar Békekör