Az Orosz Föderáció külügyminisztériumának állásfoglalása a biztonsági garanciákra vonatkozó párbeszédről az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal

2021. december 10.

Amikor Joseph Biden, amerikai elnök, 2021 december 7-én Vlagyimir

Putyin elnökkel tárgyalt, kifejezte szándékát, hogy komoly

párbeszédet szeretne kezdeményezni olyan kérdésekkel kapcsolatban,

amelyek az Orosz Föderáció biztonságát érintik.  Ilyen párbeszédre

egyre nagyobb szükség van, mert az Orosz Föderáció és a kollektív

Nyugat közötti viszony napról napra rosszabbodik, kritikus

határvonalhoz közeledik.  Emellett, az utóbbi napokban, sok spekulatív

értelmezés látott napvilágot a mi álláspontunkkal kapcsolatban.  Ebben

az összefüggésben szükségesnek tartjuk, hogy az alábbi témákkal

kapcsolatban újfent tisztán kifejtsük álláspontunkat.

Az országunk ellen irányuló konfrontáció fokozása

elfogadhatatlan.  A Nyugat az Ukrajnában uralkodó helyzetet ürügyként

használja fel, Ukrajnában a nyugati politika szítja az oroszok elleni gyűlöletet,

emellett támogatást nyújt a kijevi rezsimnek abban, hogy a minszki

megállapodást aláássa, és katonai konfliktust kezdeményezzen a

Donbasz térségében.

A NATO egyre agresszívebb lépések irányába tereli ukrán pártfogoltjait, ahelyett hogy befolyását a béke érdekében vetné latba. Nem lehet másként értelmezni azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és Szövetségesei növelik hadgyakorlataik számát a Fekete-tengerben.  A NATO repülői, köztük stratégiai bombázók, rendszeresen provokálnak, rendszeresen hajtanak végre veszélyes manővereket az orosz határ közelében.  Ukrajna területének militarizálása, a fegyverszállítások folyamatosak.

A NATO kijelölte az utat Ukrajna NATO-tagságához.

Ezzel megynyilna a lehetőség arra, hogy olyan fegyvereket telepítsenek

Ukrajna területére, amelyek a térséget destabilizálják, köztük egy

olyan rakétarendszert amely rendkívül rövid idő alatt el tudja érni

Közép-Oroszországot.  Ez a felelőtlen magatartás súlyos katonai

kockázatokat hordoz minden résztvevő számára, beleértve egy nagyarányú

európai katonai konfliktus kockázatát is.

Ezzel egyidőben olyan kijelentések hangoznak el, hogy Ukrajna

esetleges NATO tagsága kizárólag Kijevre és a NATO-ra tartozik, senki

másnak nincs joga beleszólni.  Hadd emlékeztessünk arra, hogy a NATO-országoknak, a washingtoni szerződésen kívül, vannak kötelezettségeik

az Euro-Atlanti és az európai biztonsági és együttműködési térség (OSCE) közös biztonságát illetően is.  Ezt az alapelvet először az 1975-ös Helsinki OSCE záróokmányban fektették le,

és azóta az 1990-es Párizsi Charta Egy Új Európáért dokumentumban is

megerősítették.  Az utóbbi szerint: “a biztonság oszthatatlan és

minden egyes résztvevő állam biztonsága elválaszthatatlanul össze van

kapcsolva minden másikéval”.  A későbbi, 1999-es Európai Biztonsági

Charta, amelyet az OSCE Isztambulban fogadott el, kimondja, hogy az

államok “nem erősíthetik a saját biztonságukat más államok

biztonságának rovására”.

Ezeket a dokumentumokat minden OSCE tagállam,

köztük miden NATO tagállam vezetője aláírta.  Ennek ellenére, a NATO

következetesen terjeszkedik keleti irányba.  Ezzel sérti az

oszthatatlan biztonság elvét, megszegi azokat az ígéreteket amelyeket

az egykori szovjet vezetőknek tettek, és semmibe vészi Moszkva

aggodalmait.  Továbbá minden egyes új NATO tag új lendületet ad a NATO

orosz-ellenes fenyegetéseinek.

Már régóta mondjuk, hogy ezek a fejlemények elfogadhatatlanok.  Az

utóbbi évtizedekben több ajánlatot tettünk, hogy az átfogó és

oszthatatlan biztonság elvét az Euró-Atlanti régióra érvényes,

törvény szintjére emeljük, mert a Nyugat hajlamos a politikai

kötelezettségeit semmibe venni, ajánlatainkat azonban rendre

visszautasították.

Ahogy Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, ragaszkodunk ahhoz, hogy olyan

hosszútávú komoly törvényes garanciák lépjenek életbe, amelyek

kizárják a NATO további keleti irányú terjeszkedését, valamint az

olyan fegyverek telepítését Oroszország nyugati határai közelébe,

amelyek Oroszországra veszélyt jelentenek.  Ezeknek a

garanciáknak egy adott időkereten belül kell megvalósulniuk, és az

átfogó és oszthatatlan biztonság alapelvére kell épülniük.

Az európai biztonság érdekében a NATO-nak el kell állnia arra irányuló

törekvésétől, amelyet a 2008-as bukaresti NATO csúcson deklaráltak,

miszerint Ukrajna és Georgia (Grúzia) “NATO tagok lesznek”. Ez ugyanis

ellentmond az összes OSCE tagállam által vállalt

kötelezettségnek, amely szerint egyes államok biztonsága nem épülhet

más államok biztonságának a rovására.

Ragaszkodunk egy törvényes kereteket kijelölő egyezményhez, hogy az

USA és a NATO országok nem telepíthetnek olyan támadó fegyvereket az

Oroszországgal határos országok területére amelyek fenyegetést

jelentenek az Orosz Föderációra, függetlenül attól, hogy az

adott ország tagja-e a NATO-nak vagy sem.

Továbbá ragaszkodunk ahhoz, hogy a NATO válaszoljon a következő

javaslatainkra, amelyeknek célja, hogy Európában csökkenjen a

feszültség:

–megegyezés alapján legyen egy olyan távolság a NATO-Oroszország

közötti vonaltól, amelyeken belül nem folyhatnak hadgyakorlatok;

–a hadihajók és harci repülők közötti minimális megengedett távolság

szabályozása, a veszélyes tevékenységeket megszüntetendő, elsősorban

a Balti és a Fekete-tengerek területén;

–a rendszeres párbeszéd újraindítása Oroszország és az USA, valamint

Oroszország és a NATO országok védelmi minisztériumai között.

Felhívjuk Washingtont, hogy társuljon Oroszország egyoldalú

moratóriumához, mely korlátozza a rövid- és közép-hatótávolságú rakéták

európai telepítését, hogy jussunk megegyezésre, valamint vezessünk be

intézkedéseket a kölcsönös kötelezettségek ellenőrzését illetően.

Oroszország a közeljövőben nemzetközi dokumentumokat fog

nyilvánosságra hozni, hogy tárgyalások kezdődjenek a fenti

kérdésekről.

Átfogó tervet készítünk a törvényes biztonsági garanciákról,

melyet az Oroszország és USA közötti következő stratégiai

biztonsági tárgyalás előtt fogunk nyilvánosságra hozni.  Támogatni

fogjuk, a katonai kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet Oroszország és a

NATO országok védelmi minisztériumai között.

Álláspontunk szerint az OSCE, amely szervezetnek tagja az Euro-Atlanti

régió összes országa, nem maradhat ki az olyan tárgyalásokból, amelyek

Európa biztonságával kapcsolatosak.

Reméljük, hogy partnereink megvizsgálják Oroszország javaslatait,

komoly megbeszéléseket kezdenek, ezek pedig majd olyan egyezményekhez

vezetnek, amelyek igazságosak, figyelembe veszik a különböző érdekek

egyensúlyát, és hosszú távon fenntarthatóak.

forrás: https://www.mid.ru/en/foreign_policy/news/-/asset_publisher/cKNonkJE02Bw/content/id/4991520

fordította: Hetényi Balázs