A szocialista társadalom nemzeti jövedelme

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem a szocializmusban. A társadalmi össztermék a szocializmusban azoknak az anyagi javaknak — termelőeszközöknek és fogyasztási cikkeknek az összességéből áll, amelyeket egy meghatározott idő, például egy év alatt termeltek a társadalomban.

A társadalmi összterméket az anyagi termelés különböző ágaiban: az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a termelés szolgálatában álló közlekedésben foglalkoztatott dolgozók, továbbá azok a kereskedelmi dolgozók hozzák létre munkájukkal, akik a termelési folyamatnak a forgalom területén való folytatását jelentő műveleteket (az áruk raktározását, szállítását, csomagolását stb.) végzik. A fizikai dolgozók mellett az anyagi termelés különböző ágaiban foglalkoztatott szellemi dolgozók (tudósok, mérnökök stb.) is közvetlenül részt vesznek az anyagi javak létrehozásában.

Az improduktív munkaágak nem vesznek részt a társadalmi össztermék létrehozásában. Az improduktív munkaterületeken (az államigazgatás, a kultúra, a lakosság szociális igényeinek kielégítése és orvosi ellátása terén) foglalkoztatott dolgozók nem termelnek anyagi javakat. De a szocialista társadalomnak, az anyagi termelésnek szüksége van az improduktív munkaágak dolgozóinak munkájára, s ez társadalmilag hasznos munka. A szocialista állam a társadalom számára létfontosságú gazdasági-szervező és kulturális-nevelő tevékenységet fejt ki. A szocializmusban mérhetetlenül megnő a tudománynak a technika fejlesztésében, a termelés állandó növelésében betöltött szerepe. Nagy jelentősége van a termelés szakkádereinek képzésére fordított munkának. A tudomány, a közoktatás, az irodalom, a művészet a dolgozók kulturális szükségleteit elégíti ki. A szociális szolgáltatások és az orvosi ellátás az eredményes munka feltételeit teremtik meg a szocialista társadalom dolgozói számára. Ilyenformán a szocialista társadalomban az anyagi termelés és az improduktív munkaterületek dolgozói között a tevékenység kölcsönös cseréje megy végbe.

A szocialista rend alapja, mint minden más rendé, a termelés, vagyis a szocialista társadalom létezéséhez és fejlődéséhez szükséges anyagi javak előállításának területe. Ezért a népgazdaság szempontjából igen nagy jelentősége van annak, ha növekszik az anyagi termelés területén foglalkoztatott dolgozók munkájának részaránya, s ezzel párhuzamosan csökken annak a munkának részaránya, amelyet bizonyos improduktív munkaágak dolgozói fejtenek ki. Így például az államigazgatási apparátus felduzzasztása, a fölöslegesen nagyszámú adminisztratív személyzet a kolhozokban, a forgalmi költségek magas színvonala — mindez az anyagi termelés területéről von el munkaerőt, mindenekelőtt szakkádereket. Ez a körülmény, a káderek elvonása a termelés területéről, akadályozza a nemzeti jövedelem növekedését, árt a népgazdaságnak.

Az anyagi termelés területén foglalkoztatott munkaerő részarányának rendszeres növekedése, az igazgatási apparátus messzemenő egyszerűsítése, olcsóbbá tétele és a forgalmi költségek csökkentése elősegíti a társadalmi vagyon gyarapodását, a kommunista társadalom felépítéséhez szükséges termékbőség megteremtését.

Lenin azt írta, hogy a szovjet hatalomnak rendkívül fontos feladata „a szovjetapparátus rendszeres csökkentése és olcsóbbítása — leépítés útján, a tökéletesebb szervezés kidolgozása — a huzavona, bürokrácia felszámolása és az improduktív kiadások csökkentése útján”¹.: Lenin Művei. 33. köt. Szikra 1953. 444. old.*

A termelési folyamatban a társadalmi össztermék egy részét az elhasználódott termelőeszközök pótlására használják fel. A társadalmi összterméknek ez a része az elhasználódott termelőeszközökről a termékre átment holt munkát testesíti meg. Ha a társadalmi össztermékből levonjuk azt a részt, amely az elhasználódott termelőeszközöket pótolja, a társadalmi össztermék fennmaradó része a nemzeti jövedelem.

A nemzeti jövedelem a szocializmusban a szocialista termelésben részt vevő dolgozók által létrehozott társadalmi összterméknek az a része, amely egy bizonyos időszak folyamán az elhasználódott termelőeszközök pótlása után fennmarad, s az újonnan ráfordított munkát testesíti meg.

A nemzeti jövedelem természetbeni formájában az országban termelt, s a társadalom szükségleteinek kielégítésére szolgáló fogyasztási cikkekből és az előállított termelőeszközöknek abból a részéből áll, amelyet a városi és falusi szocialista termelés bővítésére fordítanak.

A nemzeti jövedelem egyszersmind pénzformában is megjelenik. Mivel a szocializmusban van árutermelés, a nemzeti jövedelmet egészében véve és minden elemét külön-külön, függetlenül attól, hogy milyen természetbeni formában jelentkeznek, az érték segítségével mérik, pénzben fejezik ki. Ennélfogva nemcsak az egyéni fogyasztásra szolgáló áruk tömegét, hanem a nemzeti jövedelem termelőeszközökből álló részét is pénzformában fejezik ki.

Az árváltozások miatt a nemzeti jövedelmet nemcsak folyó, hanem összehasonlító (változatlan, állandó) árak alapul vételével is kiszámítják, s ilyenkor egy meghatározott év áraiból indulnak ki. A nemzeti jövedelem összehasonlító árak alapján való megállapítása lehetővé teszi a nemzeti jövedelem összegében több év alatt végbement tényleges változások kimutatását.

A kapitalizmusban a nemzeti jövedelmet kizsákmányolt dolgozók munkája hozza létre, s a kapitalisták és földbirtokosok rendelkeznek vele, akik a nemzeti jövedelem oroszlánrészét munka nélküli jövedelem formájában elsajátítják, s a nemzeti jövedelemnek csak kisebb része jut a dolgozóknak. A szocializmusban a nemzeti jövedelmet kizsákmányolást nem ismerő dolgozók munkája hozza létre, és az teljes egészében a dolgozóké. A szocializmus kizárja a munka nélküli jövedelem lehetőségét.

A szocialista társadalom nemzeti jövedelme a közvetlen szükségletre szolgáló termékből és a társadalmi szükségletre szolgáló termékből áll. Az anyagi termelésben részt vevő dolgozók által előállított közvetlen szükségletre szolgáló terméket munkájuk szerint elosztják közöttük; ezt a szocialista termelésben részt vevő dolgozók és családjuk személyes szükségleteinek kielégítésére használják fel. Az anyagi termelésben részt vevő dolgozók által előállított társadalmi szükségletre szolgáló termék a szocialista társadalom tiszta jövedelme, amelyet a termelés bővítésére, a kultúra fejlesztésére, egészségvédelemre, az államigazgatási kiadások fedezésére stb. fordítanak.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogasd  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!