Értékelte a vajdsági válságkezelést Mekkmester: ezt nem teszi ki az ablakba a qrmány

„A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes” – így szól Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének értékelése a magyarországi válságkezelésről. A jegybankelnök Magyar Nemzetben megjelent cikkének érvelése szerint a monetáris politika jól vizsgázott, a hitelezés az EU-ban a legdinamikusabban nőtt, így könnyen ki lehet találni, mi a véleménye a fiskális politikáról, ha az összesített eredmény „közepes”. Cikkében felsorolja azt is, hogy melyek voltak a válságkezelés „gyengeségei” és „kudarcai”.

Miután a magyar gazdaság 2019-ben – sok már európai országgal szemben – még élénken növekedett, ez a lendület a 2020-as év elején is segített (statisztikai szakkifejezéssel élve: erős áthúzódó hatást okozott). Ha viszont csak a 2020-ban érvényesülő hatásokat vizsgáljuk, akkor még árnyaltabb a kép: a GDP terén már csak a 17. helyen állunk az uniós országok listáján – írja Matolcsy György, aki az egy főre jutó, uniós átlaghoz mért GDP-növekedési rangsor alapján állítja sorba az országok válságkezelésének teljesítményét. Kiemelte, hogy

A HÁZTARTÁSOK ÉS A VÁLLALATOK HITELÁLLOMÁNYÁNAK BŐVÜLÉSÉBEN AZONBAN AZ ELSŐ HELYEN VAGYUNK.

A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során (a vállalati hitelállomány közel 10 százalékkal, a háztartásoké közel 9 százalékkal), ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében. Ez azt jelzi, hogy csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság.

Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül

– vélekedik a jegybankelnök.

Az eredményes gazdasági válságkezelés legfontosabb forrása volt a pénzügyi rendszer. A két legfontosabb eszköze pedig a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram – írja Matolcsy. A kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt – vélekedett.

A hitelezés és a kormányzati támogatások, valamint a vállalkozói bizalom képes volt megőrizni a korábbi foglalkoztatási szintet – emelte ki a sikerek között említve, rámutatva arra is, hogy rekordmértékben vonzotta a külföldi tőkét az ország.

• A válságkezelés gyengeségei és kudarcai között említi, hogy a kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat.
• Kiemeli, hogy 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, majd csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke. Szerinte ezt még év közben kellett volna meglépni.
• Az egészségügy elmaradt reformjának hatását is a kudarcok közé sorolja. „A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött” – vélekedett.
• Szerinte a digitális átállás hiánya is probléma volt. „Egyértelműen azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban” – fogalmazott.
• Végül a versenyképességi reformok elmaradását említi. „Egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk” – írta Matolcsy.

A portfolio.hu véleménye:

Matolcsy György tehát úgy véli, hogy a válságkezelés monetáris oldalról sikeres volt, míg a fiskális politika okozta azt, hogy véleménye szerint csak a középmezőnybe volt elég a magyar válságkezelés EU-s szinten. Nyilvánvalóan ma még nagyon nehéz eldönteni, hogy a gazdaságpolitika miként teljesített az EU-s válságkezelési versenyben. Az egyes országok ugyanis eltérő gazdaságszerkezettel rendelkeznek, és egy sor tényező befolyásolja még a GDP-teljesítményt. Matolcsy cikkével kapcsolatban a legfontosabb kérdés alapvetően nem is ez. Sokkal inkább az, hogy a fiskális és a monetáris politika között egyre súlyosabb ellentét húzódik meg Magyarországon – ami már hónapok óta érzékelhető -, és ezt a jegybankelnök mai cikkével egyre nyíltabban vállalja.  (portfolio)

Bal-Rad komm: „…Az egyes országok ugyanis eltérő gazdaságszerkezettel rendelkeznek…”

-Döbrögisztánnak pl. a turizmuson és a vendéglátáson meg kiskereskedelmen és néhány manufaktúrán kívül NINCS IS SAJÁT GAZDASÁGA! Hitel dolgában viszont remekül teljesít vajdaság lakossága!

TIPIKUS GYARMATI LÉT!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!