Interjú

Kabul, 2021. június 20. (MB)

     Húsz évvel bevonulásuk után az amerikai csapatok utolsó egységeit is kivonják Afganisztánból. Küldetésük eredményét egyetlen jelzővel lehet minősíteni: katasztrofális – vallja Hamid Karzai, Afganisztán volt elnöke az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában, melyet a Magyar Békekör megoszt olvasóival.

     Az Egyesült Államok azzal a céllal jött a háború sújtotta országába, hogy a szélsőség ellen küzdjön, és stabilitást biztosítson, 20 év után viszont úgy távozik, hogy mindkét fronton kudarcot vallott – állítja Karzai.

     A szélsőségesség a legmagasabb szintre nőtt, és, ma elterjedtebb mint valaha.

Háború által sújtott országot hagynak hátra. Mit lehet erre mondani? Mit mondjunk azokról a nagyhatalmakról, amelyek idejöttek hozzánk?  Mit hagynak itt nekünk?

Teljes szégyent és katasztrófát!

     13 éves uralma alatt Karzainak sok konfliktusa támadt az Egyesült Államokkal, s most támogatja a katonák távozását, mert – mint mondja –  az afgán népnek közös akarata a béke, és szüksége van arra, hogy felelősséget vállaljon jövőjéért.

     „Jobb lesz nekünk a katonai jelenlét nélkül. Azt gondolom,

hogy magunknak kell megvédenünk országunkat, és rendbe hozni az

életünket. A katonai jelenlét oda vezetett, ahol jelenleg vagyunk: nem akarunk tovább szenvedni, sem hagyni, hogy megalázzanak minket. Afganisztánnak jobb

ha távoznak” – mondja.

     Karzai 2001-ben az után került hatalomra, miután az USA által vezetett

katonai szövetség visszaszorította a tálibokat.  Egyidejűleg megszállták az országot

azzal a céllal, hogy levadásszák az al-Kaida hálózatot és vezetőjét, Oszama bin Ladent, akit a 9/11-es terrortámadásért tartottak felelősnek. Uralkodása alatt a nők helyzete javult, újra járhattak iskolába, kialakult egy színes civil társadalom, új lakóházak épültek Kabulban, utak épültek, fejlesztették az infrastruktúrát.  Viszont beárnyékolta a Karzai-korszakot a széleskörű korrupció, a kábítószer kereskedelem, és a máig tartó vita Washingtonnal.

      „Az USA/NATO valódi célja nem a szélsőségek és a terrorizmus

elleni fellépés volt, hanem az afgán falvakban élő emberek

reményeinek szertefoszlatása; az afgán embereket bebörtönözték, börtönt csináltak az országból, lebombáztak minket” – vallja.

      Áprilisban Joe Biden bejelentette a maradék 2500-3500 katona

kivonását, és kijelentette, hogy az afganisztáni művelet elérte a célját.  Az

al-Kaidát visszaszorították, Oszama bin Laden halott.  Amerikának –

Biden szerint – nincs szüksége további katonai jelenlétre ahhoz, hogy kezelje az Afganisztánból eredő terror-fenyegetéseket.

De politikai értelemben a vállalkozás aligha mondható sikeresnek.

Az amerikai kormány 2020. februárjában egyezményt írt alá a tálibokkal, mely

szerint a csapatkivonásért cserébe a tálibok segítenek felderíteni a

terrorista csoportokat, és nem engedik, hogy Afganisztán újra

Amerika elleni támadások bölcsője legyen.

Ám kevés bizonyíték utal arra, hogy a tálibok betartanák az egyezményben

foglaltakat.  Az ENSZ szerint a tálibok és az al-Kaida között még

mindig van kapcsolat.  Az USÁ-val kötött egyezmény szerzője, és Zalmay Khalilzad, a jelenlegi amerikai békeküldött szerint történt ugyan előrelépés, de nem bocsátkozott részletekbe.

Karzai kemény szavakkal, kérlelhetetlenül bírálja a két évtizede tartó amerikai háborús politikát.  Afganisztán volt elnöke az utóbbi időben amolyan

kulcsemberré vált az amerikai és brit próbálkozások közepette, amelyek

arra irányultak, hogy a belháborúktól szenvedő afgán vezetést egységesítsék, hogy béketárgyalásba kezdjen a tálibokkal.  Eddig a tálibok csekély érdeklődést tanúsítottak a béketárgyalás iránt, inkább támadásokat intéztek a kormány

pozíciói ellen.

A tálibok több eredményt könyvelhettek el 2020. május 1. óta, amióta a NATO és az USA hozzáfogott csapatainak kivonásához Afganisztánból. Területek

tucatjait foglalták el, némelyekben az afgán biztonsági erők tárgyalások után feladták állásaikat.

Máshol viszont éles a küzdelem. A múlt héten Faryab megyében

brutális tálib-támadásban 22 elit kommandós halt meg.  Az

alakulatot a területen hősként tisztelt Sohrab Azimi tábornok vezette,

aki maga is elesett.  Az egész országban gyászolják.

Az afgán nép vágya országszerte a béke – mondta Karzai, aki annak

ellenére, hogy 2014. óta nincs hatalmon, változatlanul politikai

befolyást gyakorol, és főszerepet játszik az országban folyó politikai

machinációkban.

Diplomaták, nyugati hivatalnokok, tábornokok, az országban élő törzsek

idős vezetői, politikusok rendszeresen kopogtatnak Karzai ajtaján Kabul

központjában.

A csapatkivonás félig már megtörtént. A politikai megegyezés, vagy

legalább valamilyen út egy ilyen megegyezéshez szükséges volna, és afgánok ezrei keresik. Elkeseríti őket a féktelen korrupció, a bűnözőcsoportok, amelyek közül

sokan a kabuli gerillacsoportok vezetőihez köthetők, és a romló

közbiztonság.  Kevesen látnak erőszakmentes jövőt.

Karzai a konfliktusban érintett mindkét félnek ugyanazt üzeni: Nem szabad egymás ellen küzdeni. Karzai Pakisztánra (a tálibok székhelye Pakisztánban van) és az USÁ-ra hárítja a felelősséget a konfliktus szításáért, és úgy gondolja, hogy a

több évtizedes háborúnak maguknak az afgánoknak kell véget vetniük.

A pakisztáni katonai és civil vezetéssel Karzai “civilizált viszonyra”

törekedett: ha Pakisztán nem támogatja a szélsőséget Afganisztán ellen, a két ország közötti viszony nagyon széppé válhat, s mindkét fél számára gyümölcsöző lehet – állítja.

Az Afganisztánon belül háborúzó feleknek Karzai azt üzeni, hogy gondoljanak az afgán emberek életére és javaira, hiszen háborúval csak rombolni lehet. Az egyetlen válasz az afgán nép összefogása. Fel kell ismernünk, hogy ez a mi országunk, és abba kell hagynunk a vérontást – mondta Afganisztán volt elnöke az amerikai hírügynökségnek.

Az interjút készítette: Kathy Gannon, az AP tudósítója

Az angol nyelvű interjú eredeti szövege olvasható: https://apnews.com/article/joe-biden-afghanistan-ef29617f97733dee2b567cedfde2f064

Fordította: HB