Hiába haltak meg nálunk világviszonylatban is sokan, a magyarok szerint a lezárások nagyobb gazdasági kárt okoztak, mint amennyi egészségügyi hasznot

Megjelent az Európai Parlament legújabb felmérése, az Eurobarometer tavaszi jelentése. Ez a felmérés most azért különösen érdekes, mert pont akkor, márciusban és áprilisban, vették fel, amikor Magyarországon különösen erősen tombolt a koronavírus-járvány harmadik hulláma.

A felmérés talán legfontosabb része az, hogy mekkora különbség van az Európai Unió nagy része és Magyarország között abban, ahogy a lezárásokat értékeltük. Az egyik kérdés a felmérésben az volt, hogyan a megkérdezettek szerint a koronavírus terjedése ellen hozott lezárások okozta egészségügyi haszon túlmutat-e a gazdasági káron, amelyet ezek a lezárások okoznak.

Ha az EU átlagát nézzük, az emberek nagy része azt gondolja, hogy igen, az egészségügyi haszon túlmutat a gazdasági károkon, 58 százalék válaszolt inkább igennel erre a kérdésre.

Magyarország viszont pont az az ország lett, ahol a megkérdezettek legnagyobb része szerint a lezárások okozta gazdasági károk komolyabbak voltak, mint az egészségügyi haszon, amelyet köszönhetünk nekik.

Csak a magyarok 38 százaléka mondta azt, hogy a lezárások egészségügyi haszna nagyobb volt, 60 százalék viszont azt mondta, hogy a gazdaságban okozott károk inkább voltak nagyobbak. Ez azért is különösen érdekes, mert Magyarországon kifejezetten súlyos volt a harmadik hullám, lakosságarányos halálozások tekintetében a harmadik hullámban kifejezetten a világ legrosszabbjai közé tartozunk. Emellett nálunk a nyugat-európaiakhoz képest a lezárások sem voltak kifejezetten szigorúak.

Az is jellemző egyébként, hogy az Európai Unió keleti felén fekvő országokban inkább tekintették komolyabbnak a gazdasági károkat, a nyugati országokban inkább azt gondolták, hogy a lezárás egészségügyi haszna túlmutat ezeken.

A gazdasággal kapcsolatos rossz magyar eredmények nem csak itt láthatóak. A teljes Európai Unión belül csak tízből három válaszadó mondta azt, hogy már hatással voltak a lezárások a pénzügyi helyzetére, és tízből kettő szerint a jövőben hatással lesznek. Magyarországon ez az arány rosszabb, nálunk a válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy már most érzi a pénzügyi hatásokat. Összesen nyolc olyan ország volt az egész Európai Unióban, ahol a válaszadók többsége a három lehetőség közül azt választotta, hogy már most érzi a lezárások hatását. Ezek között ott van a különösen rossz gazdasági helyzetben lévő Olaszország és Görögország, a többiek pedig szintén a régióból kerülnek ki, mint Bulgária, Románia és Szlovákia.

Az is érdekes, hogyan értékelték az európaiak az EU teljesítményét. Nyolcvan százalékuk hallott arról, hogy az EU-nak valamilyen lépései voltak, amelyekkel a járványra reagált, de csak 48 százalék mondta azt, hogy tudja is, melyek voltak ezek a lépések. Magyarországon az átlagnál többen, 87 százalék hallott arról, hogy az EU csinált valamit, de pont ugyanannyian, 48 százalékuk mondta azt, hogy tudja is, mi volt az. Az is érdekes, hogy pont ugyanennyi százalék mondta azt is, hogy elégedett azzal, ahogy az EU reagált a járványra.

Az viszont különösen figyelemreméltó, hogy Magyarországon kiugróan elégedettek azzal, ahogy az EU a járványra reagált.

Az uniós átlag 48 százalékkal szemben itt 64 százalék mondta azt, hogy inkább vagy kifejezetten elégedett az EU teljesítményével. Ezzel masszívan vezetünk is az összes uniós tagország között, nálunk elégedettek az emberek leginkább az unió járvány alatti teljesítményével.

Egyébként az EU népszerűsége is kifejezetten jól áll. Egy évtizede nem gondoltak annyian pozitívan az Európai Unióra, mint most, és Magyarországon is ez a helyzet. 52 százalék inkább pozitívan áll az unióhoz, és csak 9 százalék van kifejezetten negatív véleménnyel róla. Sőt, abban is az pont az EU-átlagot hozzuk, mennyire adnánk további jogköröket az EU-nak arra, hogy hasonló járványok ellen küzdjön, 74 százalék inkább további jogköröket adna.

A magyarokat látványosan megrázta az egészségügy állapota a járvány alatt, mert az uniós átlagnál jóval többen szeretnék Magyarországon az egészségügyet az EU top prioritásai között látni. Szintén az egészségügy a legfontosabb téma a magyarok számára, amellyel szerintük az Európai Parlamentnek kezdenie kellene valamit. Második helyen pedig a szegénység elleni küzdelem áll. A felmérést Magyarországon ezer ember megkérdezésével, személyesen készítették.                                                                    (24.hu)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…az egészségügy a legfontosabb téma a magyarok számára…Második helyen pedig a szegénység…”

-MINDEZEK PEDIG AZ EU LEGVERSENYKÉESEBB TERRITÓRIUMÁBAN!

Valamiket valamiért!

Igaz a mondás: A LÉT HATÁROZZA MEG A TUDATOT!