A készpénz még mindig halmozódik

Március végére rekord összegű készpénzt halmoztak fel a háztartások, 5942,9 milliárd forintnyit, lassan másfél millió forint van háztartásonként készpénzben a lakosságnál. Ebből 372,7 milliárd forintot tett ki a deviza. A készpénzállomány növekedése annak ellenére folytatódik, bár valamelyest lassuló ütemben, hogy az idéntől már minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnél kötelező biztosítani az elektronikus fizetési lehetőséget, az azonnali fizetési rendszerben pedig 10 millió forintig 5 másodpercen belül át lehet utalni egyik bankszámláról a másikra a pénzt. (10 millió forintnál nagyobb összeget – például egy lakás árát – is át lehet persze utalni az azonnali fizetési rendszerben, csak több részre kell bontani a tranzakciót.)

A folyószámlabetétek volumene is csúcson van, már meghaladja a 9100 milliárd forintot, és valamelyest nőtt az egyéb (főleg lekötött) betéteké is, 3470,7 milliárd forintra. A devizabetétek állománya megközelítette a 2500 milliárd forintot, ennek több mint az egyharmadát külföldön tartják a magyarok.

A készpénz mellett az állampapír a másik kedvenc megtakarítási forma. A kisbefektetőknél az első negyedév végén 9700 milliárd forintnyi hitelviszonyt megtestesítő értékpapír volt, ebből 9446,9 milliárd forintnyi magyar állampapír. A magyar állam mellett a külföldi államok és cégek papírjai is kedveltek, a lakosság 185 milliárd forintot tart külföldi kötvényekben, a magyarországi céges és banki papírok, valamint a kárpótlási jegyek nem hozzák lázba a háztartásokat.

A tőzsde ismét népszerű volt

A tulajdonosi részesedések értéke teszi ki a legnagyobb hányadot a háztartások vagyonából. Részvényekben és részesedésekben összesen 27 587,2 milliárd forintnyi megtakarítás van, ebből 19 213,9 milliárd forint valamilyen egyéb tulajdonosi részesedés, többnyire üzletrész egy cégben.

A maradék csaknem 8400 milliárd forint több mint fele, 4708,7 milliárd befektetési alapokban van, ebből 580 milliárd a külföldi alap. A hazai befektetési alapok vásárlói között is nagyon sok a vagyonos privátbanki ügyfél, a külföldi alapokat pedig jóformán csak ők vásárolják. Nem tőzsdei részvényekben csaknem 2400 milliárd forintot tartanak a magyar háztartások, tőzsdei részvényekben pedig 1 268,3 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek az első negyedév végén.

Ez utóbbi szintén történelmi rekord. A lakosság 50,8 milliárd forintnyi friss megtakarítást fektetett be az első negyedévben a részvénypiacba, szinte pontosan ugyanannyit, mint amennyit tavaly az utolsó három hónapban a tőzsdék szárnyalása idején kivett. Az akkor realizált nyereséget, úgy tűnik, ismét a tőzsdén forgatják meg a kisbefektetők.

A történelem során először lépte át a biztosítástechnikai tartalékok szintje az 5 ezer milliárd forintot, március végén egészen pontosan 5107,9 milliárd forint volt ilyen eszközben. Az életbiztosítási tartalékok szintje 2300 milliárd forint fölé került, a nyugdíjpénztári tartalékoké pedig megközelítette a 2200 milliárdot mindkettő történelmi csúcsnak számít.

A hitelek is törnek az ég felé

Nem csak a megtakarítások állománya, de a kötelezettségeké is dinamikusan emelkedik. A kötelezettségek teljes összege 11 780,3 milliárd forint volt március végén, ami azt jelenti, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona (pénzügyi vagyon mínusz a kötelezettségek) 56 655,4 milliárd forint. A tartozások döntő része hitel volt, 10221,7 milliárd forint. Ez csaknem tízéves rekord, utoljára 2011 végén volt ennél magasabban a lakosság adóssága, akkor viszont a végtörlesztés gyorsan lecsökkentette ez a volument.

A hitelállományból 4150 milliárdot tesznek ki a bankoktól felvett ingatlanhitelek, és 4400 milliárdot a fogyasztási hitelek. Pénzügyi vállalkozásoktól (például lízingcégek, zálogházak vagy más nem banki hitelezők) 877 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások.

A banki tartozásokon kívül volt még a lakosságnak egy bő 1500 milliárd forintos egyéb tartozása is, amelyből 682 milliárd forintot az adó- és járuléktartozások tettek ki.