A szocialista munkaverseny a szocializmusban
A szocializmus építése a Szovjetunióban
(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)
A szocialista munkaverseny. A szocialista munkaverseny a munkatermelékenység olyan emelésének és a termelés olyan tökéletesítésének módszere, amely a dolgozó tömegek lehető legmesszebbmenő aktivitásán alapul. Lenin megállapítása szerint a szocializmus először ad módot arra, hogy a versenyt valóban széles alapokon, tömegméretekben alkalmazzák, hogy a verseny a dolgozók milliós tömegeit fogja át. A szocialista verseny a népgazdasági tervek teljesítésére és túlteljesítésére, a szocialista termelés szakadatlan növekedésének biztosítására irányul.
A szocialista verseny döntő módon különbözik a burzsoá társadalomban uralkodó konkurrenciától.
„A konkurrencia elve: az egyiknek vereség és halál, a másiknak győzelem és uralkodás. … A szocialista verseny elve: az elvtársi segítség az elmaradottaknak az élenjárók részéről, hogy ezzel általános fellendülést érjünk el. … A konkurrencia azt mondja: bunkózd le az elmaradottakat, hogy megerősítsd uralmadat. … A szocialista verseny azt mondja: egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, ismét mások még jobban — érd utol a legjobbakat és kövess el mindent, hogy a fellendülés általános legyen”.: Sztálin. A verseny és a tömegek munkalendülete. Lásd Sztálin Művei. 12. köt. Szikra 1950. 120—121. old.*
A szocialista verseny a dolgozók baráti együttműködését, a termelés általános fellendítéséért vívott közös harcukat fejezi ki.
A szocializmus a termelés olyan lendítőerői helyett, mint a profit utáni hajsza és a konkurrencia, új, sokkal hatalmasabb lendítőerőket hozott létre. Ilyen lendítőerő mindenekelőtt az, hogy a tömegeknek a szocializmus gazdasági alaptörvényéből kifolyóan a legnagyobb mértékben érdekük a társadalmi termelés fejlődése. Az a tény, hogy az emberek a szocializmusban nem kizsákmányolóknak, hanem maguknak, társadalmuknak dolgoznak, kiapadhatatlan forrása a szocialista termelés fellendülésének. A szocialista verseny fejlesztésében nagy szerepet játszik a munka szerinti elosztás. A munkásnak a teljesítmény szerinti díjazása, azzal, hogy a dolgozó járandóságát munkája mennyiségétől és minőségétől teszi függővé, a tömegeket a termelés során alkotó kezdeményezésre ösztönzi.
A városban és a falun folyó szocialista munkaversenynek elsőrendű jelentősége van a szocialista gazdaság fejlődése, a kommunizmus felépítése szempontjából.
A munkatermelékenység állandó emelkedése a szocializmus gazdasági törvénye. A munkatermelékenység állandó emelkedése a kommunizmus építésének igen fontos feltétele. Lenin ezt írta: „A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából. A kapitalizmus a munka olyan termelékenységét hozta létre, amilyet a hűbériség nem ismert. A kapitalizmust azzal lehet véglegesen legyőzni és azzal fogjuk véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabbfokú termelékenységét hozza létre”.: Lenin. A nagy kezdeményezés. Lásd Lenin Művei. 29. köt. Szikra 1953. 435. old.*
A munkatermelékenység rendszeres emelése biztosítja a termelés gyors növekedését, s ezáltal megteremti mind a fogyasztás, mind pedig a termelés növelésének lehetőségét.
A munkatermelékenység emelkedése igen fontos feltétele a népgazdaság további fejlesztésének, a fogyasztási cikkek termelése terén a nagyarányú fellendülésnek, valamint annak, hogy a legteljesebben ki lehessen elégíteni a nép növekvő szükségleteit. A fejlett tőkés országokkal folyó gazdasági versenyben a győzelem kivívásához elengedhetetlenül szükséges a munka termelékenységének állandó emelése. „Nekünk, szovjet embereknek, egész népünknek jól meg kell érteni, hogy a népgazdaság további fellendülésének és általános fejlődésének legfőbb, döntő feltétele a munka termelékenységének messzemenő emelése a gazdaság minden ágában — az iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban egyaránt. Valamennyiünknek tudnunk kell, hogy a munka termelékenységének komoly és állandó emelése nélkül nem érhető el a várt eredmény, a szovjet nép jólétének lényeges és gyors növekedése”.: Malenkov. Beszéd Moszkva leningrádi választókerületének 1954. március 12-i választói gyűlésen. Pravda 1954 március 13.*
A munka termelékenységének fokozása terén rendkívül fontos tényező a dolgozók anyagi jólétének szüntelen növelése, szaktudásuk fejlesztése, kulturális és műszaki színvonaluk emelése.
A szocialista gazdasági rendszer szükségessé, s egyszersmind lehetővé teszi a munkatermelékenység állandó emelését.
Az utóbbi 25 év folyamán (1928-tól 1953-ig) a munka termelékenysége az iparban mintegy 6-szorosára, az építőiparban és a vasúti közlekedésben 3,5-szeresére emelkedett. A kolhozokban és a szovhozokban a munka termelékenysége körülbelül 3-szor olyan magas, mint, a forradalom előtti mezőgazdaságban volt.
Annak a feladatnak a megoldása szempontjából azonban, amelyet a nép növekvő szükségleteinek maximális kielégítése és a legfejlettebb tőkés országokkal való sikeres gazdasági verseny jelent, a munka termelékenységének a Szovjetunióban elért színvonala nem kielégítő. A Kommunista Párt a munka termelékenységének újabb hatalmas emelése érdekében harcra mozgósítja a dolgozókat.
A munkatermelékenység állandó emelkedése, mint olyan tényező, amely biztosítja a fogyasztási cikkek bőségének megteremtését — a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet elengedhetetlen feltétele.
Rövid összefoglalás
- A szocializmus megszabadította a dolgozókat a kizsákmányolástól, s a kizsákmányolóknak végzett kényszerű munka helyébe a saját maguknak, az egész társadalomnak végzett szabad munkát állította. A szocializmusban a munka alkotó jellegű, és társadalmi méretekben tervszerűen van megszervezve. A szocializmusban azonban a munka még nem vált az emberek elsőrendű életszükségletévé, és anyagi ösztönzésre szorul. A szocialista társadalomban szigorúan ellenőrzik a munka mértékét és minden egyes dolgozó díjazásának mértékét.
- A Szovjetunióban a munka a társadalom minden munkaképes tagjának kötelessége és becsületbeli ügye. A szocialista népgazdasági rendszerben megszűnt a munkanélküliség, s a társadalom minden tagja számára megvalósult a munkához való jog. A szocializmusban a termelés szakadatlan növekedésével együtt jár a dolgozók számának állandó növekedése, kulturális és műszáki színvonaluk emelkedése.
- A szocialista gazdálkodás egyik sarkalatos elve az az elv, amely szerint minden egyes dolgozónak anyagilag érdekelve kell lennie munkája eredményében. A szocializmusban a munka szerinti elosztás gazdasági törvénye érvényesül, amely megköveteli az anyagi javaknak közvetlenül a munka mennyiségétől és minőségétől függő elosztását.
- A szocialista munkakooperáció a kizsákmányolástól megszabadult, s az elvtársi együttműködés szálaival egybefűzött dolgozók kooperációja. Ez a kooperáció a legfejlettebb technikán alapul, s a jellemző vonásai — a tudatos fegyelem és az olyan újtípusú igazgatás, amelyben az egyszemélyi vezetés a tömegek aktivitásának és öntevékenységének messzemenő fejlesztésével párosul. A szocialista kooperáció igen fontos vonása a szocialista munkaverseny. A szocialista munkaverseny a szocialista gazdaság fejlődésének hajtóereje.
- A szocializmus a kapitalizmushoz képest a társadalmi munka magasabb termelékenységét hozza létre. A munka termelékenységének emelkedése a szocialista termelés szakadatlan növekedésének és a népjólét szüntelen fokozódásának elengedhetetlen feltétele. A munkatermelékenység állandó emelkedése a szocialista társadalom fejlődésének gazdasági törvénye.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!