Az IMF-hitel idején sem szállt el ennyire az államadósság, és ebben a forint is ludas

Tavaly a GDP 80,4 százalékára ugrott az államháztartás bruttó adóssága, ez egy év alatt 15,7 százalékpontos emelkedést jelent. Hasonlóra még 2008-2009-ben sem volt példa, amikor a pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalap hiteléért folyamodott Magyarország. A járvány mellett jelentős előfinanszírozás is terhelte a 2020-as évet, illetve a forint gyengülése is rosszul jött az adósság szempontjából.

Most már biztos: nagyot ugrott az adósságunk

Az év végére az előzetesen közölt 81 százalékkal szemben „csak” 80,4 százalékra ugrott Magyarország GDP-arányos államadóssága – derül ki az MNB által közölt pénzügyi számlák adatából. Ezzel nyolcéves csökkenő trend tört meg élesen, hiszen utoljára 2011-ben emelkedett az adósságráta. Az első becslésnél kedvezőbb adat pedig annak volt köszönhető, hogy a negyedik negyedévben a GDP alakulása pozitív meglepetést okozott. Az alábbi grafikonon az is látszik, hogy ezzel az adósságráta új történelmi csúcsot állított be, 2011-ben szintén 80,4 százalék volt az arány a nemzeti összetermékhez képest, majd onnan csökkent fokozatosan 65 százalékra.

Már ebből is látszik, hogy alapvetően két tényező együttes hatása emelte meg az adósságrátát:

1. Egyrészt visszaesett a GDP, ami még változatlan nominális adósság mellett is emelkedő arányt jelentett volna.
2. Másrészt az adósság nominális szintje is emelkedett, a jegybank adatai szerint a központi kormányzat kötelezettségei 46 ezer milliárd forintot tettek ki az év végén, ami több mint 6600 milliárdforinttal haladta meg a 2019-es szintet.

A FENTIEKNEK KÖSZÖNHETŐEN 2020-BAN NAGYOBB MÉRTÉKBEN UGROTT MEG AZ ADÓSSÁGRÁTA, MINT 2008-2009-BEN AZ IMF-HITEL FELVÉTELEKOR.

A fentiekből látszik, hogy akkor két év alatt összesen 12,6 százalékponttal lett magasabb a GDP-arányos adósságunk, ehhez képest most a 15,7 százalékpontos ugrás egy év alatt kimondottan drámai.

A gyengülő forint sem jött jól

Az utóbbi évek egyik kedvező fejleménye volt az adósságon belül a deviza részarány jelentős csökkenése, így már 20 százalék alatt van ez az arány. Ebben tavaly sem történt nagy változás a tervezettnél lényegesen nagyobb devizakibocsátás ellenére sem, a következő években pedig ismét csökkenésnek indulhat a mutató.

EZ AZT IS JELENTI, HOGY MA MÁR A GYENGÜLŐ FORINTÁRFOLYAMNAK JÓVAL KISEBB HATÁSA VAN AZ ADÓSSÁGRA, EZ AZ ÁTÉRTÉKELŐDÉSI HATÁS EGYRE KISEBB.

Ugyanakkor a magyar deviza tavalyi több mint tíz százalékos gyengülése nem múlt el nyomtalanul, ez is szerepet játszott az adósságráta megugrásában. Az ÁKK decemberi havi jelentése szerint

A FORINTGYENGGÜLÉS MIATTI ÁTÉRTÉKELŐDÉS 547 MILLIÁRD FORINTOS TÉTELT JELENTETT A DEVIZAADÓSSÁG ÖSSZEGÉBEN.

Az idei év már könnyebb lehet

Azt nem szabad elfelejteni, hogy az adósság tavalyi emelkedésében szerepet játszott a jelentős előfinanszírozás, ami már a 2021-es évet könnyíti meg. Ősszel emiatt devizakötvényt is kibocsátott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel 2023-ig bebiztosította magát a lejáratok fedezésére. A 2,5 milliárd eurós nem tervezett forrásbevonás mellett forintkötvényből is a szükségesnél többet adott el az adósságkezelő.

A KÉT TÉTEL ÖSSZESEN MINTEGY 1400 MILLIÁRD FORINTOT JELENT, ENNYI DEVIZALEJÁRATOT ÉS 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYT FINANSZÍROZOTT MÁR MEG AZ ÁLLAM ELŐRE.

Ez pedig azt jelenti, hogy az idén már jó eséllyel csökkenhet az adósságráta, akár 80 százalék alá is visszaeshet, de ez persze még sok tényező függvénye. Egyrészt sokat számít majd a gazdasági növekedés, hiszen a GDP teszi ki az arány számlálóját. A költségvetési hiányt illetően épp a napokban jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy az idén 7,5%-os deficittel számolnak, ami alacsonyabb ugyan a 2020-as 8,1%-nál, de még mindig magas. Mindezek mellett sokat számíthat a forint árfolyama, hiszen a tavalyi példa is azt mutatta, hogy a deviza gyengülése is jelentős átértékelődési hatást tud jelenteni az adósságban.                                                       (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: Pedig ha összehasonlítjuk az El Qro és a Döbrögi – érák GDP – jét…!  A vajdauralom alatt ugyanis LEGALÁBB HARMADÁVAL TÖBB a GDP – t növelő összeszerelde! Nem nehéz kikalkulálni, hogy akkor ÖSSZEGSZERŰEN MEKKORÁT IS HÍZOTT a külső államadósság, ha most a kb. harmadával nagyobb “teljesítmény” 80,4 százaléka az adósságproduktumunk. 

Ami most összegszerűen jóval meghaladja a 125 MILLIÁRD (!) USD – t!

https://commodity.com/data/hungary/debt-clock/ 

És akkor még nem is szóltunk az uniós júdáspénzekről! Meg a hírhedett versenyképességünkről! Meg a migráncskötvények “hasznáról”! 

A forint főbb devizákhoz viszonyított mindenkori árfolyama pedig ÉLŐHELÜNK SAJÁT TULAJDONÚ GAZDASÁGI EREJÉNEK FOKMÉRŐJE! Ez pedig nem valami fényes jövőt vetít elénk!

Ugyanakkor jogos lehet a kérdés, amit föl is teszünk: HOL A LÉ FIJÚG?

A válaszra van tippünk!