A szocialista ipar és mezőgazdaság

A szocializmus építése a Szovjetunióban

(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)

 

A szocialista iparosítás lényege. A szocializmust csak a nagyüzemi gépi termelés alapján lehet felépíteni. A városokban és a falvakban egyaránt csak a nagyüzemi gépi termelés biztosíthatja a munka termelékenységének azt a gyors emelkedését, amely az új társadalmi rend győzelméhez szükséges.

A szocializmus felépítéséhez olyan iparosítás szükséges, amely biztosítja az ipar szocialista formáinak egyre növekvő túlsúlyát a kisárutermelő és kapitalista formákkal szemben. A szocialista iparosítás megteremti a gazdaság szocialista formáinak fejlesztéséhez és a kapitalista elemek maradéktalan felszámolásához szükséges anyagi alapot, s ugyanakkor biztosítja a szocialista gazdasági formák technikai fölényét, ami elengedhetetlen a kapitalista szektor teljes legyőzéséhez és felszámolásához.

A szocialista iparosítás üteme. Az ország szocialista átalakításával és függetlenségének biztosításával összefüggő létfontosságú feladatok az iparosításnak történelmileg igen rövid időn belüli megvalósítását követelték.

Az iparosítás gyors ütemét a Szovjetunió, az első szocialista ország fejlődésének belső és külső feltételei tették szükségessé.

A Szovjetunió fejlődésének külső feltételeit az ellenséges kapitalista környezet fennállása határozta meg. Az imperialista országok hatalmasabb iparral rendelkeztek, s arra törekedtek, hogy megsemmisítsék vagy legalábbis meggyengítsék a szovjet államot. Az iparfejlesztés gyors ütemének kérdése nem merült volna fel olyan élesen, ha a Szovjetunió ugyanolyan fejlett iparral rendelkezett volna, mint a legfejlettebb tőkés országok. Nem merült volna fel ez a kérdés olyan élesen abban az esetben sem, ha akkoriban más, iparilag fejlettebb országokban is lett volna proletárdiktatúra. A Szovjetunió azonban technikailag és gazdaságilag elmaradott ország, s ugyanakkor a proletárdiktatúra egyetlen országa volt. Ennek folytán az élenjáró ipari bázist gyors ütemben kellett megteremteni.

A Szovjetunió fejlődésének belső feltételei szintén az iparosítás gyors ütemét követelték. Amíg a Szovjetország megmaradt kisparaszti országnak, addig az országban szilárdabb gazdasági alapja volt a kapitalizmusnak, mint a szocializmusnak. A „ki kit győz le” kérdés eldöntése érdekében történelmileg rövid idő alatt, az élenjáró technikára támaszkodó kollektív munka alapján át kellett alakítani a szétaprózott, magántulajdonon alapuló parasztgazdaságot, s meg kellett fosztani a kapitalizmust attól a bázistól, amelyet a kisárutermelés jelentett számára. Ezt a feladatot nem lehetett megoldani a nehézipar gyors fejlesztése nélkül.

Sztálin a szocialista iparosítás gyors ütemének történelmi szükségszerűségét fejtegetve, megállapította: „50—100 évvel elmaradtunk az előrehaladott országok mögött. Ezt a távolságot tíz év alatt kell befutnunk. Vagy befutjuk, vagy eltipornak bennünket”

A Szovjetunió átalakulása elmaradott agrárországból élenjáró ipari hatalommá. A szocialista iparosítás győzelme a Szovjetunióban azért vált lehetővé, mert a Kommunista Párt és a szovjet állam politikájában a gazdasági fejlődés törvényeire támaszkodott, s értett a szocialista gazdaság előnyeinek hasznosításához. Annak a feladatnak megfelelően, hogy fel kellett építeni a szocializmust és ki kellett elégíteni a dolgozók növekvő anyagi és kulturális szükségleteit, óriási ipari építkezés kezdődött. Az ország iparosításának programja konkrét formában az ötéves tervekben öltött testet, amelyek világos perspektívát tártak a szovjet nép elé, s hatalmas erővel mozgósították a dolgozókat a szocializmus felépítésére.

Az ország iparosításáért folyó harcban fontos szerepet játszott a munka szerinti elosztás gazdasági törvényének következetes alkalmazása, amely a dolgozók egyéni-anyagi érdekeit összekapcsolja a társadalmi termelés érdekeivel. A munka mennyiség és minőség szerinti díjazása ösztönző hatással volt a munka termelékenységének emelkedésére, a dolgozók szakmai tudásának fejlődésére és a termelési módszerek tökéletesedésére.

A munkásosztálynak létre kellett hoznia saját üzemi műszaki értelmiségét, amely képes arra, hogy a nép érdekeit szolgálja, s tevékeny részt vegyen a szocialista építésben.

A mezőgazdaság kollektivizálásának történelmi szükségszerűsége. Lenin szövetkezeti terve. A szocializmus felépítéséhez nemcsak az ország iparosítása, hanem a mezőgazdaság szocialista átalakítása is szükséges. A szocializmus a társadalmi gazdaság olyan rendszere, amely egyesíti a társadalmasított termelőeszközökön és a kollektív munkán alapuló ipart és mezőgazdaságot.

Lenin szövetkezeti terve abból indult ki, hogy a proletárdiktatúra viszonyai között a parasztok milliói számára a szétaprózott egyéni gazdaságról a nagy termelési egyesülésekre, a kollektív gazdaságokra való áttérés legjárhatóbb, legérthetőbb és legelőnyösebb útja a szövetkezet.

Az olyan társadalmi rendben, ahol a politikai hatalom maguknak a dolgozóknak a kezében van, s a legfontosabb termelőeszközök a proletárállam tulajdonát képezik, a szövetkezet szocialista gazdasági forma.

A kollektivizálás a szocializmus felépítésével és a parasztság döntő, életbevágó érdekeinek biztosításával összefüggő feladatok szempontjából az egyetlen lehetséges út.

A falun folyó szocialista építés fő feladata az volt, hogy a parasztság zömét a szocialista nagyiparra támaszkodó munkásosztály irányításával a régi útról, a magántulajdonon alapuló gazdaság útjáról átvezesse az új, szocialista útra, a kolhozok útjára.

A kollektivizálás előkészítésében döntő jelentőségű volt a mezőgazdaság szocialista átalakításának kulcsát jelentő szocialista ipar hatalmas arányú fejlesztése.

a parasztság zömének a kollektivizálás útjára vezetése megkövetelte az engesztelhetetlen osztályharcot a kulákság ellen.

A teljes kollektivizálás és a kulákság, mint osztály felszámolása. A parasztságnak a kolhozok felé tett döntő fordulata a Szovjetunióban 1929 második felében mutatkozott meg. Erre az időre létrejöttek a mezőgazdaság kollektivizálásának gazdasági és politikai előfeltételei. A középparasztság, vagyis a parasztság zöme, elindult a kolhozokba. A parasztok már nem egyes csoportokban léptek be a kolhozokba, hanem egész falvak, egész kerületek parasztsága lépett be egyszerre. A szovjet faluban megkezdődött a teljes kollektivizálás.

a kulákság, mint osztály felszámolása szerves része volt a teljes kollektivizálásnak.

A teljes kollektivizálás és ennek alapján a kulákság, mint osztály felszámolása „óriási forradalmi átalakulás volt, ugrás a társadalom régi minőségi állapotából új minőségi állapotba, amely — következményeit tekintve — ugyanolyan jelentőségű volt, mint az 1917 októberi forradalmi átalakulás”: Az SZK(b)P története. Rövid tanfolyam. Nyolcadik kiadás. Szikra 1954. 352. old.* … Forradalom volt ez, amely felszámolta a falun a régi, burzsoá egyéni-paraszti gazdasági rendet, s létrehozta az új, szocialista kolhozrendet.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!