Huszonöt éves csúcsra ugrott Döbrögisztán államadóssága a ragály (?) miatt

Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre.

25 éves csúcs

Több cikkünkben is feldolgoztuk a tavalyi év utolsó napjának estéjén megjelent pénzügyminisztériumi előrejelzést. A tárca anyagából az is kiderül, milyen évet zártunk 2020-ban, ugyanis a minisztérium becsléseket közölt a legfontosabb tavalyi makrogazdasági adatokra. Ezek szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban 6,4%-kal csökkenhetett, a GDP-arányos költségvetési hiány 8,6% körül lehetett (az azóta megjelent költségvetési adatok alapján az előzetes tényadat inkább e felett alakulhat), és

AZ ADÓSSÁGRÁTA 81,2%-RA UGORHATOTT.

Vagyis a koronavírus-járvány és az annak nyomán kialakult gazdasági krízis miatt egyetlen év alatt 15,8 százalékponttal ugorhatott a bruttó adósságráta. Az 1990 óta rendelkezésre álló adatsorunk szerint egyetlen év alatt eddig egyszer sem ugrott ilyen nagy mértékben az államadósságmutató (ehhez hasonló volt csupán 1991-ben, 10,3 százalékponttal és 1993-ban 11,6 százalékponttal).

A nem meglepő okok

A pandémia okozta gazdasági visszaesés, valamint a válság hatásait enyhítő állami intézkedések hatásai (ennek következtében pedig magasabb költségvetési hiány) tehát alapjaiban írták át a magyar adósságpályát, de ezzel hazánk távolról sem volt egyedül. A legutolsó negyedéves tényadat szeptember végéről még 74,3%-os adósságmutatót jelzett.

A Pénzügyminisztérium előrejelzéséből az is kiolvasható, hogy az adósságnövekedés ledolgozása nem lesz gyors, ami nem is meglepő a járvány elhúzódó gazdasági hatásai miatt. Az idei év végére is csak 81% alá csökkenhet az adósságráta.

A járvány okozta adósságemelkedés azt is jelenti, hogy

AZ ELMÚLT 8 ÉV TÖRETLEN ADÓSSÁGCSÖKKENÉSÉNEK HATÁSA TŰNT EL EGYETLEN ÉV ALATT.

Már év közbeni szcenárióelemzésünkben előrejeleztük, hogy a kedvezőtlen gazdasági- és hiánypálya miatt nagyot emelkedhet 2020-ban az államadósság, azonban a végső arány még ennél is magasabb lett, aminek oka, hogy az állam jelentősen túltartalékolt és előfinanszírozott 2020-ban (november végére az állam tartalékai 3400 milliárd forint közelébe emelkedtek, ami soha nem látott szint és ugyan december végére apadt ez a tartalék, de még így is nagyon magas szinten áll). Vagyis 2021-ben valamivel könnyebb dolga lehet a kormánynak az adósságkezelés terén (erről beszéltünk részletesen tavaly év végi makropodcast adásunkban).

Nem vagyunk egyedül

A jelentősen megugró államadóssággal azonban nincs egyedül Magyarország, a járvány okozta gazdasági visszaesés és az arra adott természetes kormányzati reakciók idején elkerülhetetlen az adósság átmeneti emelkedése. A jegybank szakértői decemberi inflációs jelentésükben ennek kapcsán azt hangsúlyozták, hogy a magyar adósságráta emelkedése nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzését figyelembe véve az adósságráta uniós átlaga 15 százalékot emelkedhet 2020-ban, a magyar adósságugrás ezt kis mértékben haladja meg. Azt ugyanakkor meg kell említeni, hogy a V4-es versenytársakhoz képest magasabb adósságnövekedés következett be tavaly hazánk esetében.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a jelenlegi adósságnövekedés alapvetően más, mint a 2008-2010-es időszakban látott és eltérő környezetben is ment végbe. Bár a költségvetési hiány most is nagyot ugrott, a gazdasági és fiskális fundamentumok erősek (bevételek emelkednek, a gazdaságfehéredés tart, elsődlegesen a válság miatti többletkiadások rontják az egyenleget), az egyensúlyi mutatók rendben vannak, az elmúlt évek fegyelmezett költségvetési politikája puffert jelentett és az adósság szerkezete is jelentősen átalakult az elmúlt 10 évben. Alacsonyabb ugyanis a külföldiek kezében lévő magyar adósság is látványosan csökkent a devizaarány is. Ebből kifolyólag az ország finanszírozási helyzete is kedvezőbb.                                                                              (portfolio)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Persze még jónéhány tényező randíthatja tovább az amúgy is eléggé csúf képet. Tekintettel arra, hogy a döbrögisztáni GDP tekintélyes hányadát a nyugati spekulánscégek termelik. Amikből a 2008  as nagy válság idején majd csak fele működött itt. Az azóta betelepült újak azért szépen megtolták ezt a fránya GDP – t, amihez arányítva  csusszant vajdaságunk államadóssága 81,2 százalékra. Úgy, hogy 3000 (!) milliárd forintnyi MANYUP – pénzt is beleöntöttek a lefaragásba.

Egyszóval egy jóval magasabb volumenű GDP 81,2 százaléka most Döbrögisztán államadóssága, mint volt az az El Qro – Libás dicstelen páros regnálásának végén, a döbrögizmus kezdetén.

A rendszerváltáskorihoz pedig nincs is értelme hasonlítani!