Következtetések
(idézet: Georgi Dimitrov – Egységfront, népfront, szocializmus)
A fasizmus támadása
és a Kommunista Internacionálé
feladatai a munkásosztály egységéért,
a fasizmus ellen folytatott harcban
Előadás a Kommunista Internacionálé VII. világkongresszusán
[1935. augusztus 2.]
Következtetések
Elvtársak!
Befejezem beszámolómat. Mint látják, tekintetbe véve a VI. kongresszus ideje óta megváltozott helyzetet, harcunk tanulságait, s pártjaink már elért konszolidációjára támaszkodva, számos kérdést most új módon vetünk fel: elsősorban az egységfront kérdését, valamint a szociáldemokráciával, a reformista szakszervezetekkel és egyéb tömegszervezetekkel szembeni magatartásunk kérdését.
Akadnak bölcsek, akiknek úgy rémlik, mintha mindezzel eltérnénk elvi álláspontunktól, mintha jobbra fordulnánk a bolsevizmus vonalától. Csak gondolják! Az éhes tyúk – mondják nálunk Bulgáriában – mindig kölessel álmodik. (Nevetés, viharos taps.)
Hát csak gondolkodjanak így ezek a politikai tyúkok. (Nevetés, viharos taps.)
Bennünket ez kevéssé érdekel. Nekünk az a fontos, hogy saját pártjaink és az egész világ hatalmas tömegei jól megértsék, hogy mi mire törekszünk.
Nem lennénk forradalmi marxisták, leninisták, nem lennénk Marx, Engels, Lenin méltó tanítványai, ha a megváltozott helyzetnek és a világ munkásmozgalmában végbement eltolódásoknak megfelelően nem építenénk át megfelelő módon politikánkat és taktikánkat.
Nem lennénk igazi forradalmárok, ha nem tanulnánk a saját tapasztalatainkon és a tömegek tapasztalatain.
Azt akarjuk, hogy pártjaink a kapitalista országokban úgy dolgozzanak és úgy harcoljanak, mint a munkásosztály igazi politikai pártjai, hogy valóban politikai tényezők legyenek országunk életében, mindig aktív bolsevik tömegpolitikát folytassanak, és ne szorítkozzanak csupán propagandára, kritikára és üres harci felhívásokra a proletariátus diktatúrájáért.
Ellenségei vagyunk minden sémaszerűségnek. Bármely pillanatban és bármilyen adott helyen számolni akarunk a konkrét helyzettel, s nem akarunk mindenütt egy meghatározott sablon szerint cselekedni, nem akarjuk elfelejteni, hogy különböző feltételek között a kommunisták álláspontja nem lehet egyforma.
Megfontoltan számba akarjuk venni az osztályharc fejlődésének és a tömegek osztálytudata növekedésének minden szakaszát, s minden egyes szakaszban meg akarjuk találni és meg akarjuk oldani a forradalmi mozgalom e szakasznak megfelelő konkrét feladatait.
Az osztályellenség elleni harc érdekében meg akarjuk találni a közös nyelvet a legszélesebb tömegekkel; meg akarjuk találni az utakat ahhoz, hogy véglegesen leküzdjük a forradalmi élcsapat elszigeteltségét a proletariátustól és a dolgozók tömegeitől, meg akarjuk találni az utat, amelyen megszüntethetjük magának a munkásosztálynak az elszigeteltségét természetes szövetségeseitől a burzsoázia és a fasizmus elleni harcban.
Egyre nagyobb tömegeket akarunk bevonni a forradalmi osztályharcba, és égető érdekeikből és szükségleteikből kiindulva, saját tapasztalataik alapján akarjuk elvezetni őket a proletárforradalomhoz.
Dicső orosz bolsevikjaink példája alapján, a Kommunista Internacionálé vezető pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának példája alapján egyesíteni akarjuk a német, spanyol, osztrák és más kommunisták forradalmi hősiességét az igazi forradalmi realizmussal, s véget akarunk vetni a komoly politikai kérdések feletti skolasztikus bölcselkedés utolsó maradványainak is.
Minden oldalról fel akarjuk vértezni pártjainkat, hogy képesek legyenek megoldani az előttük álló igen bonyolult politikai feladatokat. E célból egyre magasabbra kell emelni elméleti színvonalukat, és az eleven marxizmus—leninizmus, nem pedig a holt doktrinérség szellemében kell nevelni őket.
Ki akarjuk gyomlálni sorainkból az önelégült szektásságot, amely elsősorban torlaszolja el előttünk az utat a tömegekhez és akadályozza az igazi bolsevik tömegpolitika keresztülvitelét.
Minden erővel fokozni akarjuk a harcot a jobboldali opportunizmus minden konkrét megnyilvánulása ellen, tekintetbe véve azt, hogy a veszély erről az oldalról fog növekedni, éppen tömegpolitikánk és harcunk gyakorlati keresztülvitele következtében.
Azt akarjuk, hogy a kommunisták minden országban idejében vonják le és hasznosítsák saját tapasztalataiknak — a proletariátus forradalmi élcsapata tapasztalatainak — minden tanulságát. Azt akarjuk, hogy a kommunisták a lehető leggyorsabban tanuljanak meg az osztályharc viharos vizein úszni, és ne maradjanak a parton, mint az emelkedő hullámok megfigyelői és regisztrálói, várva a jó időt. (Taps.)
Ez az, amit mi akarunk!
És mindezt azért akarjuk, mert csakis ezen az úton lesz képes a munkásosztály, valamennyi dolgozó élén, a Kommunista Internacionálé által irányított milliós forradalmi hadseregbe tömörülve… minden bizonnyal teljesíteni történelmi hivatását: elsöpörni a föld színéről a fasizmust és vele együtt a kapitalizmust. (Mindenki feláll, és viharosan éljenzik Dimitrov elvtársat.
Minden irányból, különféle nyelven hangzik fel az éljenzés: „Hurrá, éljen Dimitrov elvtárs!”
Felhangzik az „Internacionálé” sok nyelven; ismét viharos taps…
A küldöttségek saját forradalmi dalaikat éneklik: az olasz küldöttség a „Bandera rossá”-t, a lengyelek a „Fel a barikádokra” címűt, a franciák a „Carmagnolé”-t, a németek a „Vörös Wedding”-et, a kínaiak a Kínai Vörös Hadsereg indulóját.)
(A szöveget a bolgár eredetiben kissé rövidítették.)
Georgi Dimitrov: Izbrani proizvedenija.
5. köt. 5-128. old.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!