Tegnap délután Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinyan örmény miniszterelnökkel. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.
A beszélgetésre az örmény fél kezdeményezésére került sor.
“Folytatták a hegyi – karabahi konfliktus övezetében kialakult helyzet megbeszélését. Vlagyimir Putyin súlyos aggodalmának adott hangot a folyamatos ellenségeskedés miatt. Hangsúlyozták, hogy a szemben álló feleknek sürgősen meg kell állítaniuk az ellenségeskedést, és intézkedéseket kell tenniük a válság eszkalálódásának csökkentésére”- áll a közleményben.
“A Gyumriban állomásozó 102. orosz katonai bázis Örményország biztonsági rendszerének szerves része, és felhasználható a hegyi – karabahi konfliktus további súlyosbodása esetén” – jelentette ki Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök ma reggel orosz újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésén.
“Különleges helyzetekben ki kell használni a bázis lehetőségeit” – magyarázta az orosz újságírókkal Jerevánban tartott találkozó során.
Pasinjan szerint a karabahi konfliktus zónájában zajló összecsapások ezen a szakaszában “nem alakult ki ennek a potenciálnak a felhasználása”.
“De kiszámíthatatlan a helyzet, és senki sem tudja pontosan megjósolni a továbbiak alakulását” – hangsúlyozta az örmény miniszterelnök.
Azt is kijelentette, hogy Jereván nem tartja lehetségesnek háromoldalú megbeszélést tartani az azeri és az orosz féllel a karabahi konfliktus rendezéséről.
“A jelenlegi intenzív ellenségeskedések során nem túl helyénvaló Örményország – Azerbajdzsán – Oroszország csúcstalálkozóról beszélni. Megfelelő légkörre és feltételekre van szükség a tárgyalásokhoz ”- mondta Pashinyan.
Szavai szerint Örményország mindig készen állt a karabahi probléma békés rendezésére. “De ez nem azt jelenti, hogy Örményország vagy Karabah készen áll a kérdés megoldására nemzeti érdekeik és biztonságuk kárára” – foglalta össze az örmény miniszterelnök.
Alekszej Puskov az orosz parlament képviselője és bizottsági elnöke az örmény politikusok hibáiról beszélt, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek, és azt tanácsolta az örményeknek, hogy “ne folytassanak önámításokat”.
“Örményországban illúziók voltak arról, hogy ha valami történik, a Nyugat segít nekik. Különösen erősek voltak a nyugatbarát Jereván fiatal menedzserei, akik a nyugati egyetemeken tanultak. A Nyugat felé való nagyobb orientációról és fokozatos eltávolodásra Oroszországtól”- írta a Twitteren. És most – mikor megvan a baj – hirtelen kiderül, hogy kézzelfogható nyugati segítség nem lesz! Csak a szavak szintjén. És most, hogy Törökország valóban Azerbajdzsán oldalán áll – és nemcsak erkölcsileg – Nyugat nem siet Örményország megsegítésére ”.
“Itt az ideje, hogy következtetéseket levonjuk, és ne folytassuk az önámításokat” – összegezte Puskov.
A frontokon pedig dúlnak a harcok. Mindkét fél saját sikereiről számol be.
Bakui közlés szerint az azeriek ma kora reggel megsemmisítették a karabahi Hodzsali városa melletti Hankendi repülőtér védelmére felállított Sz-300 – as örmény rakétakomplexumot. Bizonyítékkal ezidáig nem szogáltak.
Sztyepanakert lakói ma reggel lakásaik ablakából “élvezhették” az azeri drónok levadászását.
Az azeriek ma reggel tömeges tüzérségi támadást intéztek a karabahi Védelmi Erők állásai ellen:
Az örmény légierő is veszített tegnap egy SzU-25 – ös harci gépet. Örmény légtérben.
Bakui közlés szerint nem ők lőtték le, hanem a gép hegynek ütközött.
Az azeri – iráni határtérségben is növekszik a feszültség. Irán északnyugati térségében a perzsa légvédelem tegnap kora este már a második határsértő azeri drónt lőtte le:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Ha megengedik a Hölgyek és Urak idézem Jen. J. Rousseaut: Az első ember, aki leszúrt egy karót, és azt mondata :” Ez a föld az enyém!” – volt a világ első csalója, mert a Föld senkié, és mindenkié.
Nem kellene megkérdezni a Karabahban élő embereket?
Putyin elég kellemetlen helyzetben – vagy inkább szarban – van, mert a CSTO-nak mindkét hadviselő fél a tagja !!!!!!
Ezért gyorsan kijelentették,hogy nem kívánnak közvetlenül beavatkozni !!!+!
Akkor meg minek a CSTO ????
Csak annyit, hogy Azerbajdzsán az ezredforduló előtt volt tagja pár évig, de kilépett. Aztán kb. másfél évtizeddel ezelőtt felfuttatta a fejlesztéseket. Az oroszoktól rengeteg fegyver (pl. harckocsi) került az országba, Izrael úgyszintén sokat profitált az azeri költekezésekből, különösen az utóbbi években.
Felmerül a veszélye, hogy Törökország (egyebek mellett) a kurd PKK-t használja fel ürügyül a beavatkozásra Hegyi-Karabah területén. Jelenleg török és azeri források (pl. Yeni Şafak, Caspian News) állítják, hogy a szervezet tagjai jelen vannak. Ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye többek között a török-kurd és a török-örmény kérdésekben vetít előre bizonytalanságokat, úgy tényleg érdemes lehetett most beindítani a dolgot (és ez nem tűnik örmény érdeknek). Plusz amíg az új elnök beiktatása megtörténik és az eseményekkel való ismerkedése zajlik (Trump bukása esetén), addig még hónapok vannak hátra, ráadásul már kész tényekkel szembesülhet, ami tovább nehezítheti a fellépését.
Biden egyébként fegyverszünetet szeretne a térségben.
„Némaságunkkal ne váljunk a gyújtogatók cinkosaivá!
Mikor e sorokat írom, dörögnek a fegyverek. Ismét! Most éppen azerbajdzsáni és örmény katonák lövik egymást. Közben Kelet-Ukrajnában ukránok lőnek ukránokra. Belaruszban pedig fegyverben áll a hadsereg, hogy megvédje a hazát a lengyel és litván háborús ámokfutókkal szemben. Nincs világháború, de a világ háborúban áll.
A nagy háborúkat általában kis háborúk előzik meg. A kis háborúkat kis országok vívják, de a nagyokkal a hátuk mögött. A nagyok nem szeretnek eleve belekeveredni. Ha balhé lesz, vigyék el a kicsik!
A kicsik általában meg vannak győződve, hogy nemzeti eszméikért, a hitükért fognak fegyvert, s nem vesznek tudomást arról, hogy ők csak a gyalogok a nagyok sakktábláján.
A kis háborúkat imádják a nagy háborúk hívei. El lehet használni a régi fegyvereket és ki lehet próbálni az újakat. Kiderül, hogy ki a barát, és ki az ellenség, kire lehet számítani és kire nem. De főleg otthon be lehet magyarázni a népnek, hogy ne törődjön az emelkedő árakkal és a zuhanó életszínvonallal. Örüljenek, hogy ők még élnek, és ne izguljanak amiatt, hogy mások meghalnak.
A kis háborúk kiengedik a gőzt, mint amikor a fakanállal keverünk egyet a babfőzeléken. Van, amikor elkapjuk, van, amikor elkésünk vele. Ilyenkor úszik az egész konyha.
A kis háborúk jelzést adnak. Érdemes-e tovább erőlködni, fegyverkezni, provokálni az ellenfeleket, vagy jobb időben abbahagyni, mert úgysem sikerülhet. Nehéz eldönteni, és könnyű tévedni.
A háború is politika. Ha valamit nem tudnak elérni szép szóval vagy éppenséggel csúnya szóval, jön az erőfitogtatás, a fenyegetődzés, a háború.
A háború piacokért folyik. Amikor nincs több szabad terület, egymásét kell elvenni. A tőke megy idegen piacokra, ahol nagyobb a profit. Mennek vele a korszerű hittérítők, az NGO-k, az alapítványok.
Az USA az európai energiapiacot akarja elvenni Oroszországtól. Az ideológia is megvan hozzá: a térség országai ne függjenek a gonosz Oroszországtól.
Magyarország földgázszükségleteinek tíz százalékát januártól az amerikaiaktól veszi és nem az oroszoktól. A németek még gondolkodnak. Ha az utolsó percben leállítják az Északi Áramlat II vezeték építését, a németek nem csak szavahihetőségüket vesztik el, hanem nagyon-nagyon sok pénzt is.
A lengyeleknek a belarusz földekre fáj a foguk. Jó a belarusz föld, minden megterem. Az élelmiszer pedig stratégiai áru. Ennél kevesebbért is indítottak már háborút.
Folyik a harc a munkaerőért. Nyáron a koronavírus miatt a román, lengyel paraszt nem mehetett nyugatra. A spárga meg a többi primőr ott rohadt a német, angol, holland földeken, mert nem volt, aki leszedje.
Folyik a harc az agyakért, az emberek feletti uralomért. A kínai szocializmus legyőzte a koronavírust, az amerikai és az európai kapitalizmus még kínlódik vele. Akkor pedig Kína ellenség, akit le kell győzni!
Mikor e sorokat írom, dörögnek a fegyverek. Afganisztánban, Szíriában, Ukrajnában, most Azerbajdzsánban és Örményországban.
Holnap lehet, hogy valahol eldördül egy lövés, valahol az utolsó csepp belecsordul a pohárba, és elszabadul a pokol.
Budapesten csend van. Magyarországon csend van. Mi hallgatunk. Rágjuk az elénk dobott politikai gumicsontokat. Világot rengető dolgokról vitázunk, vagy legalábbis olyanokról, melyekről elhitetik velünk, hogy világot rengetőek. Milyen legyen a Színművészeti Egyetem, kellenek-e a bicikliutak, van-e elég ágy a kórházakban. Ugye, ismerős?
Hallgattunk 1999-ben, amikor a NATO Jugoszláviát bombázta. Pedig a Vajdaság magyarlakta területeit is bombázták. Tudtunk róla, de a társadalom úgy tett, mintha valahol a távolban történne mindez.
Hallgattunk, amikor a NATO lerohanta Irakot, Afganisztánt. Hallgattunk, amikor blokád alá vették Kubát, Venezuelát. Hallgatunk most is, amikor a nyugat fenyegeti Belaruszt és háborúba sodorhat bennünket Oroszországgal.
Ítéljük el a háborús politikát! A NATO-t, a fegyverkezést! Ítéljük el, mert a háborút mi fogjuk megszenvedni!
Ítéljük el a beavatkozást más országok belügyeibe, mert holnap ugyanazt fogják tenni Budapesten, mint amit ma Minszkben!
Ítéljük el a szankciókat és szólítsuk fel a kormányt: ne támogassa a szankciókat! Semmi hasznunk belőlük, kárunk annál több!
A tüzet nem akkor kell oltani, amikor már a mi házunk ég. Kiáltani kell, ha tüzet látunk a távolban. A tűz okozóit, a gyújtogatókat kell megállítani.
Nemcsak azért, hogy a némaságunkkal ne váljunk a gyújtogatok cinkosaivá. Azért is, mert nincs egyéni menekülés. Régen talán volt, de a mai globalizált világban nincs. Nincsenek egyéni hősök sem, akik megmentenek bennünket. Vagy mi tesszük meg, vagy senki.”
https://hetilapunk.hu/2020/09/30/2020-oktober-03/
Fodor István !
2020-09-30 – 20:46
Lehet ?
.
.
.5*