A kapitalizmus motorja az élősködés 21. rész

A kapitalizmus motorja az élősködés 21. rész
A kizsákmányolás fokozódása út a fasizmus felé!
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!

A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!

Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!

*

A kizsákmányolás fokozódása út a fasizmus felé!

A tőke szerves összetételének (termelési eszköz/munkaerő c/v) emelkedése és az ezzel összefüggő profitráta (P=(m/c+v)x100) csökkenése ellentéteként fokozódik a proletárok kizsákmányolása, ezért érdekvédelmének megsemmisítése, ami együtt jár a diktatúra erősödésével, a mérhetetlen agymosással, a fegyverkezéssel, az emberiség lehetséges életlehetőségek kihasználhatatlanságával, a kizsákmányolt értéktöbblet elpazarlásával, a törvényszerűen ismétlődő termelési, pénzügyi és mesterséges válságokkal. Ez elvezet a demokrácia látszatát is elvető fasizmushoz, a totális kapitalista-fasiszta diktatúrához. A kapitalizmus védekezése a rendszer fenntartására a fasizmus, ami a polgári demokrácia keretében is totális diktatúra, de szükség esetén ezt a látszatot is elveti. A fasizmust elsősorban a proletárok érdekvédelme ellen alkalmazza a kapitalizmus, de a világuralomra törés is jellemző rá.

Marxista filozófia alapjai: „… Köztudomású, hogy a burzsoázia diktatúrája parlamentáris köztársaság formájában is, alkotmányos monarchia formájában is, fasiszta terrorista diktatúra formájában is létezik.

… A fasizmus, eltérően a polgári demokráciától, az imperialista burzsoázia diktatúrájának nyílt, terrorista formája. A fasizmus létrejötte elválaszthatatlanul összefügg a kapitalizmus általános válságának korával; kísérlet arra, hogy a terror és erőszak módszereivel alátámassza a kapitalizmus megingott pilléreit. Nem véletlen, hogy a burzsoázia elsősorban azokban az országokban vezette be a fasiszta rendszert, amelyekben a kapitalizmus pillérei kiváltképpen ingatagok voltak, vagy amelyekben a burzsoázia különösen tevékenyen vett részt az új világháború előkészítésében (Olaszországban, Németországban és Japánban). A fasiszta tendenciák azonban nemcsak ezekben az országokban fejlődtek ki. … Bár a fasizmus régi formáiban kompromittálta magát a népek előtt, nincs kizárva az a veszély, hogy új formákban feléled.

… A monopoltőke nem szabad kereskedelemre és szabad versenyre, hanem monopolista uralomra, más országok és népek rabságba döntésére törekszik. Ezen a gazdasági talajon fokozódott a fajelmélet, a sovinizmus, a militarizmus, az agresszió és a hódító háborúk eszméjének propagandája. Az imperialista burzsoázia a dolgozó tömegek állhatatos küzdelmével kivívott demokratikus szabadságjogok megnyirbálására, katonai terrorista diktatúrájának megteremtésére törekszik (például a fasizmus formájában). Közvetlenül vagy közvetve alárendeli magának az államapparátust úgy, hogy a burzsoá kormányok és a monopoltőkés egyesülések között közvetlen kapcsolatot létesít, vagy pedig úgy, hogy különböző módon megvásárolja a minisztereket, a parlamenti képviselőket, a hadseregek vezérkari főnökeit, a kormányhivatalok és a burzsoá pártok vezetőit, valamint a munkásmozgalom egyes olyan funkcionáriusait, akik elszakadtak a tömegektől, és egyéni hasznuk érdekében elárulták a népet.

… A monopólium előtti kapitalizmus idején a burzsoá állam olyan bizottság volt, amelyik az egész tőkésosztály közös ügyeit intézte, az imperializmus korában viszont a burzsoá állam a monopolista burzsoázia eszköze. „A monopóliumok további gazdagodása, a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító harcok elnyomása, a kapitalista rendszer megmentése és az agresszív háború kirobbantása céljából az állammonopolista kapitalizmus egységes mechanizmusban egyesíti a monopóliumok erejét az állam erejével.” A tőkés monopóliumok a maguk szolgálatába állítják az államapparátust. A tőkésmonopóliumok az államapparátus kézbentartásának közvetett módszerei (a hivatalnokok, képviselők, miniszterek megvásárlása stb.) mellett közvetlenül is cselekszenek. A nagytőkések, bankigazgatók és részvénytársasági elnökök miniszteri, hivatalfőnöki tisztségekbe telepednek, biztosítják a monopóliumoknak kedvező politikát, valamint előnyös szerződések, megrendelések, támogatások stb. révén elősegítik a monopóliumok profitjának növelését. … A burzsoá állam nem képes irányítani a gazdasági fejlődést, mivel ennek útjában áll a termelési eszközök magántulajdona és a kapitalizmus fejlődésének spontán jellege. Nem az állam irányítja a tőkés monopóliumokat, hanem ellenkezőleg, a monopóliumok irányítják az államot. … Bármennyire is elrothadtak a kapitalizmus pillérei, a tőkés rend önmagától nem omlik össze, mert védelmezi a burzsoá állam. Ezért a proletariátus osztályharca nemcsak a tőkés rend gazdasági alapjai ellen irányul, hanem a kapitalizmust védelmező politikai hatalom ellen is.”

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!