A kapitalizmus motorja az élősködés 19. rész folytatása
A kapitalizmus hanyatlása
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!
A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!
Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!
*
A kapitalizmus hanyatlása
A kapitalizmus, hogy fenntarthassa a magát (az élősködését) egyre gátlástalanabbul és a kapitalizmus működési modelljéből már csak következetesen a kizsákmányolásra, túlélésre koncentrálva, a föld népeit visszafizethetetlen adósságba taszította, amit azért fizetni kell az emberiség proletárjainak; a pénzzel mérhető termékeket – az értékeket – csak a proletárok tudják munkával létrehozni; ezzel kell harmóniában lenni a pénzmennyiségnek, mert előbb-utóbb bajok lesznek; tehát világméretekben az adósság csak a proletárokat terheli, mert minden értéket ők hoznak létre. Többek között ez az adósság azonban rabszíjon tartja a gyengébb, a volt gyarmati népeket, a periférián az emberek milliárdjait, és kiszolgáltatja a vezető tőkés hatalmaknak, amelyek így tovább élősködnek. Ez a pénzadósság sokszorosa a föld termelőképességének, GDP-jének, nincs fedezete, de enélkül már nem lehetne termelni és kizsákmányolni sem, ez már a kapitalizmus hanyatlásának a korszaka, nem az arany a pénz, hanem az USA-ban nyomtatott papír, bár lehet a kapitalizmusnak, (lesz is) még néhány dobása a túlélésre az emberiség kárára. A csökkenő profitráta ellensúlyozására, hogy fenntartsák a minél nagyobb (m/c+v), az értéktöbblet/befektetett tőke, vagyis a minél nagyobb tőkemegtérülést, egyre több fedezet nélküli spekulációs „pénzt nyomtatnak” a tőkések számára; fokozódik a proletárok kiszolgáltatottsága, a diktatúra, a proletár érdekek elnyomása; a fedezetlen pénzt végül is a proletároknak kell megfizetni, ami fokozza a kizsákmányolást. Mivel technika fejlődésével a kapitalista központokban a fokozódó kizsákmányolás, élősködés ellenére a proletárok életszínvonala nő, így ezzel együtt a diktatúra elviselhetősége is, ezért kevesebbet lázonganak a proletárok, – egyre többet legelhetnek a bárányok és boldogan bégethetnek. De ennek egyszer vége lesz! Az emberiség a felsőbbrendűek diktatúrájában, önkényuralmában embertelen marad, nem válhat emberséges emberré. A kapitalista ragadozónak bármekkora hatalmuk lehet, de soha nem válhatnak emberré! Mindig csak marakodó állatok lehetnek!
Marx: „Az államadósság az eredeti felhalmozás egyik legerőteljesebb emeltyűjévé válik. Mintha csak varázsvesszővel érintené, a nem-termelő pénzt nemzőerővel ruházza fel és így tőkévé változtatja anélkül, hogy ezért az ipari, sőt még az uzsorabefektetéstől is elválaszthatatlan fáradságnak és veszélynek kellene kitennie magát. Az állam hitelezői a valóságban semmit sem adnak, mert a kölcsönadott összeget könnyen átruházható állami adósságkötvényekké változtatják, melyek kezükben továbbra is éppen úgy működnek, mintha ugyanannyi készpénz volnának. … A nemzeti címmel felcicomázott nagybankok születésüktől kezdve csak magánspekulánsok társaságai voltak, amelyek a kormány mellé álltak és — hála kapott kiváltságaiknak — tudtak neki pénzt kölcsönözni. Ezért az államadósság felhalmozódásának nincs csalhatatlanabb fokmérője, mint e bankok részvényeinek fokozatos emelkedése, amely bankok teljes kibontakozása az Angol Bank alapításától kelteződik (1694). … Minthogy az államadósság az állami bevételekre támaszkodik, amelyeknek fedezniök kell az évi kamat- stb. fizetéseket, a modern adórendszer a nemzeti kölcsönök rendszerének szükségszerű kiegészítője lett. A kölcsönök lehetővé teszik a kormány számára, hogy rendkívüli kiadásokat fedezzen anélkül, hogy az adófizető ezt azonnal megérezné, de később mégis adóemelést tesznek szükségessé. Másrészt az egymást követő adósságok felhalmozódása által előidézett adóemelés arra kényszeríti a kormányt, hogy új rendkívüli kiadásoknál mindig újabb kölcsönöket vegyen fel. A modern adóügy, amelynek tengelyét azok az adók alkotják, amelyeket a legszükségesebb létfenntartási eszközökre kivetnek (tehát azokat megdrágítják), ezért magában hordja az automatikus fokozódás csíráját. A túladóztatás nem esetleges, hanem ellenkezőleg, alapelv.”
– A modern pénz: A modern pénz az aranyfedezet rendszerének megszűnésével jött létre. A legkésőbb az Egyesült Államok tért át a [hitelpénz]?re az aranyfedezetű rendszerről. A modern pénz lényeges vonása, hogy a pénz mögött fizetési követelések állnak … A mai modern pénz belső érték nélküli pénz, ami mögött tehát nem áll ott az arany, azaz nincs aranyfedezete. A mai kor pénzének fedezete az az áru- és szolgáltatásérték, amit az adott gazdaság előállít, illetve nyújt egy adott időszak alatt. – mimi.hu
Marxista filozófia alapjai: „… A szocialista forradalom, jellegét tekintve, alapvetően különbözik az összes előző forradalmaktól, amelyek csak a kizsákmányolás egyik formáját váltották fel másik formával. A szocialista forradalomnak nem az a feladata, hogy a kizsákmányolás formáit megváltoztassa, hanem hogy teljesen megszüntesse a kizsákmányolást, és megkezdje az osztálytársadalomból az osztály nélküli társadalomba való átmenetet. Ezért legnagyobb fordulat az emberiség történetében.
… Ilyen rendkívül nagy fordulatot nem lehet végrehajtani anélkül, hogy a nép legnagyobb tömegei be ne kapcsolódjanak az aktív történelemalkotó tevékenységbe. A szocialista forradalom olyan óriási néptömegeket hoz mozgásba, mint a múltban egyetlenegy forradalom sem. A szocialista forradalom mozgatóerői: a proletariátus, a forradalom vezére, valamint a dolgozó és kizsákmányolt tömegek népes rétegei.
… a proletariátus, amely mind a forradalmi demokratikus, mind a szocialista átalakulásokat vezeti, alapvető érdekeik közössége folytán tartós szövetségre lép a nép legátfogóbb tömegeivel, különösen a dolgozó parasztsággal.
… A szocialista forradalom feladatai nem oldhatók meg a proletariátus diktatúrájának megteremtése nélkül. Mindenfajta forradalomnak meg kell törnie az általa megdöntött reakciós osztályok ellenállását
… a forradalom feladatainak megoldása érdekében, meg kellett teremteniük a maguk diktatúráját.
… A proletárforradalomnak, mivel mindennemű kizsákmányolást megszüntet, a régi világ összes erőinek korábban soha nem látott ellenállásával kell megküzdenie.
… A proletárdiktatúra szükségszerűségét, történelmi rendeltetését elsősorban az határozza meg, hogy a szocialista forradalomnak le kell küzdenie minden kizsákmányoló osztály ellenállását az országon belül, és védekeznie kell a kizsákmányoló államok ellenséges cselekedeteivel szemben.
… A proletariátus politikai hatalma a munkásság osztályharcának eszköze, amelyet az országon belül a megdöntött kizsákmányoló osztályok ellen, valamint a kizsákmányoló államok kívülről jövő támadásai ellen folytat.
… Ez annyit jelent, hogy a proletárállamnak éppúgy, mint bármely más államnak, megvan a maga erőszak-oldala. De ellentétben minden más állammal, a szocialista állam erőszak-oldala nem a fő oldal és nem a lakosság többsége, hanem a kisebbség (a kizsákmányolok) ellen irányul.
… Ennek folytán gyökeresen megváltozik a viszony az állam, az állam fegyverei erői és a nép között. … Az elvileg új típusú államnak új típusú hadsereg felel meg, olyan hadsereg, amely, először: a történelemben az első igazi néphadsereg, a népet szolgálja; másodszor: olyan hadsereg, amelyben nincs osztályszéthúzás, mert parancsnoki kara és legénységi állománya egyaránt a dolgozókból kerül ki; harmadszor: ettől a hadseregtől távol áll mindenfajta hódító cél, ez a hadsereg a népek közötti békét szolgálja.
… A proletárdiktatúra nem hagyományos, megszokott, hanem teljesen új állam, amely a nép érdekeit védelmezi, és nem a kizsákmányolok, hanem a kizsákmányoltak, nem a vagyonos kevesek, hanem a dolgozó többség szolgálatában all. A proletárdiktatúra feladata nem az, hogy megrögzítse, hanem hogy egyszer s mindenkorra megszüntesse a kizsákmányolást.
… antagonisztikus osztályokra bomló társadalomban lényegénél fogva minden állam egyik vagy másik osztály diktatúrája. … A lényeg az, hogy ki ellen vagy ki felett gyakorolnak diktatúrát, és kik számára, melyik osztály számára van demokrácia. … Ellentétben a kizsákmányoló állammal, amely a kizsákmányoló kisebbségnek a kizsákmányolt többség felett gyakorolt diktatúrája, a proletárdiktatúra a munkásosztály vezette dolgozó többség állama. … Diktatúra a kizsákmányolok felett, demokrácia a dolgozók számára — ez a munkásosztály hatalma. Ezért a proletariátus diktatúrájának megteremtése a demokrácia nagyméretű kiterjesztését, a korlátozott és formális burzsoá demokráciának proletárdemokráciával való felváltását jelenti, amely ténylegesen biztosítja a legszélesebb rétegek politikai jogait és reális hatalmát. Ez a munkásosztály vezette igazi néphatalom, amely az osztályantagonizmus megszüntetése után mindenki számára demokrácia lesz.
… A proletariátus diktatúrája nemcsak a kizsákmányoló osztályok ellenállásának elnyomása szempontjából szükségszerű, hanem azért is, hogy a munkásosztály megvalósítsa a nem proletár dolgozó tömegek állami vezetését. … A győztes proletariátus felhasználja politikai hatalmát, hogy az összes nem proletár tömegeket (a kisiparosokat és kézműveseket, a dolgozó parasztságot stb.) elszakítsa a burzsoáziától és maga mellé állítsa, hogy fokozatosan bevonja őket a szocialista építésbe, és végrehajtsa szocialista átalakításukat. Ezt a feladatot nem erőszakkal oldja meg, hanem meggyőzéssel, szervezéssel, példamatatással és gazdasági segítségnyújtással. Ezért van az, hogy az erőszak a proletárdiktatúrának nem egyetlen, sőt nem is fő oldala.
… A proletárdiktatúra, a munkásosztály hatalma, egyúttal a proletariátus, a dolgozók élcsapata és a nagyszámú nem proletár dolgozó rétegek osztályszövetségének sajátos formája is. A proletárdiktatúra, Lenin kifejezése szerint, a gazdaságilag, politikailag, társadalmilag és szellemileg nem egyforma osztályok közti sajátos szövetség. Ez a szövetség azért lehetséges, mert a proletariátus kifejezi a kizsákmányolástól való megszabadulásban érdekelt összes dolgozók érdekeit. … A dolgozó tömegek csak a proletariátus vezetésével, csak a proletariátus részéről megnyilvánuló állami vezetés esetén szabadulhatnak meg a tőkés igától, és juthatnak el a szocializmushoz; a proletariátus pedig csak a nem proletár dolgozó tömegek támogatásával, velük szövetségben tarthatja meg a hatalmát, és vezetheti el a népet a szocializmushoz. A proletárdiktatúrának ezért a legfőbb elve a munkásosztály és a parasztság szövetsége, amelyben a munkásosztály a vezető erő.
… A munkásosztály diktatúrája azért is szükséges, hogy végrehajthassa a társadalom szocialista átalakítását. … A munkásosztály a politikai hatalom kivívása után, ezt a hatalmat a gazdasági fordulat végrehajtására használja fel, arra, hogy a kapitalista gazdaságot szocialista gazdasággá alakítsa. Ezért a szocialista forradalomnak nem betetőzése, hanem kezdete a politikai hatalom megragadása. A szocialista gazdaság nem születhet meg és nem fejlődhet spontán módon. A munkásosztály állama ennélfogva a szocialista gazdaság szervezője.
… A szocialista forradalom nemcsak a társadalom politikai és gazdasági életében hoz alapvető változást, hanem kultúrájában, ideológiájában is. Az egész társadalom szellemi kultúrájában végbemenő fordulat hosszabb ideig tart, s a politikai és a gazdasági fordulat után fejeződik be. … A munkásosztály azonban csak a hatalom megragadása után tudja megteremteni a szocialista kultúrát és kinevelni a szocialista értelmiséget. Ezért a proletariátus diktatúrájára az új kultúra megteremtésének, az értelmiségi káderek kinevelésének és a tömegek kommunista nevelésének gigászi feladata vár.
… Minden társadalmi rend létrehozza a maga sajátos, rá jellemző társadalmi fegyelmét és munkafegyelmét. … A szocialista munkafegyelemre, társadalmi és állami fegyelemre nevelésben a legfőbb szerepe a meggyőzésnek van. Az államot és a társadalmat irányító munkásosztály azonban kényszert is alkalmaz a naplopók, semmittevők, tolvajok, szélhámosok és a kapitalizmus hagyományainak egyéb megrögzött hordozói ellen. Ezt a kényszert az egész nép érdekében, az államhatalom és az általa hozott törvények, jogi normák segítségével alkalmazza, amelyek alapja a munka szerinti elosztás szocialista elve és szabálya, hogy „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A proletariátus tehát a maga államhatalmát nemcsak politikai és gazdasági területen, hanem eszmei nevelőmunkájában is harci eszközként használja a kapitalizmus erői és hagyományai ellen.
… A proletariátus diktatúrájának három fő oldala van: 1. az országon belül a kizsákmányoló osztályok ellenállásának elnyomását szolgáló eszköz, az ország határain kívüli kizsákmányoló államokkal szemben pedig az az eszköz, amely a forradalom vívmányait a külső támadás ellen védelmezi; 2. a parasztság, a kisiparosok, a néptömegekhez közel álló értelmiség és a többi nem proletár dolgozó réteg viszonylatában a proletariátus részéről történő állami vezetés eszköze; 3. az egész társadalom viszonylatában a gazdaság és a kultúra szocialista átalakításának eszköze.
… A proletárdiktatúrának mindezek az oldalai elválaszthatatlanul összefüggnek egymással, de a diktatúra fejlődésének különböző szakaszaiban hol az egyik, hol a másik oldal kerül előtérbe. Amilyen mértékben megszilárdul az új társadalmi rend, a szocialista államnak az országon belüli tevékenységében egyre nagyobb teret foglal el a gazdaság és a kultúra szervezésében kifejtett munka, a proletárdiktatúra nevelő oldala, míg az erőszak oldala egyre jobban háttérbe szorul.
… A proletárdiktatúra a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának állama. Ennek az időszaknak a végén, amikor már felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, amikor a parasztok, a kisiparosok már áttértek a szocialista útra, amikor már teljesen és véglegesen győzött a szocializmus, a proletárdiktatúra az országon belül teljesítette történelmi küldetését. A proletárdiktatúra állama egyetemes népi állammá válik”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!