A kapitalizmus motorja az élősködés 17. rész

A kapitalizmus motorja az élősködés 17. rész
Jog megszerzése a kizsákmányolásra és az élősködésre
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!

A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!

Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!

*

Jog megszerzése a kizsákmányolásra és az élősködésre

Mivel a tőkés a polgári demokrácia keretében működő kapitalizmus politikai-gazdasági rendszerében az eredeti tőkefelhalmozással megszerezte a jogot és a lehetőséget a kizsákmányolásra, a bérrabszolga vásárlásra, az élősködésre, a henyélésre, és ezzel a lehetőséget a felsőbbrendűségére, ami kapitalizmus embertelen antidemokratikus erkölcse. A kapitalizmus csak így képes működni, embertelenül.

Marx: „… a tőkés felhalmozást megelőzte egy „eredeti” felhalmozás … olyan felhalmozás, amely a tőkés termelési módnak nem eredménye, hanem kiindulópontja … Ez az eredeti felhalmozás körülbelül ugyanazt a szerepet játssza a politikai gazdaságtanban, mint a bűnbeesés a teológiában. Ádám beleharapott az almába, és ezzel rászakadt az emberi nemre a bűn. Eredetét úgy magyarázzák, hogy az elmúlt idők anekdotájaként mesélik el. Egyszer, réges-régen élt az egyik oldalon egy szorgalmas, értelmes és mindenekelőtt takarékos elit, a másik oldalon meg lusta, mindenüket, sőt annál is többet elherdáló korhelyek. Igaz, hogy a teológiai bűnbeesés legendája azt meséli el nekünk, hogyan ítéltetett az ember arra, hogy orcája verítékével egye kenyerét; a közgazdasági bűnbeesés históriája viszont azt leplezi le, hogyan lehetnek olyan emberek, akiknek erre semmi szükségük nincs. De egyre megy. Így történt, hogy az előbbiek gazdagságot halmoztak fel, az utóbbiaknak pedig végül nem maradt más eladnivalójuk, mint a saját bőrük. És ettől a bűnbeeséstől kelteződik a nagy tömeg szegénysége, amelynek még mindig, minden munkája ellenére, nincs más eladnivalója, mint saját maga, és a kevesek gazdagsága, amely folyton növekszik, holott már régen nem dolgoznak.”

Bárányok bégessetek, legeljetek!

A tőkés kizsákmányolást, élősködést, felsőbbrendűséget a proletároknak (bárányoknak) el kell tűrniük, de legjobb, ha békésen, vagy még jobb, ha ezt lelkesen fogadják el és boldogan „bégetnek”, ez a tőkések a „ragadozó farkasok” érdeke. Ehhez szükséges és kiválóan alkalmas a hamis tudománytalan világnézet, amit a médiák jól fizetett proletárjai, a kiváló agymosó szakemberek mosolygósan betáplálnak a prolik agyába, de ha ez nem segít, mégsem „bégetnek” lelkesen a „bárányok”, esetleg morognak, akkor a tőkés államhatalom diktatúrája (a farkas agyara) ezt megoldja; a tőkés hatalom a rendőrt, a katonát, a bíróság fizetett bérrabszolgáit küldi a morgó, elégedetlen bérrabszolgákra, akik a jobb „legelési” lehetőségért saját fajtájuk ellen fordulnak. De sokszor elegendő a proli életlehetőségének korlátozása vagy megvonása is, a munkanélküli proli nyomorog vagy éhenhal, és inkább tűri a diktatúrát és méginkább éljenzi lelkesen. De, ha le is süti szemeit azért még lehet, hogy nyitva a bicska a zsebében.

Marxista filozófia alapjai: „… Az ideológia az osztálytársadalomban valamely meghatározott osztály helyzetét és érdekeit kifejező társadalmi (politikai, filozófiai, vallási stb.) nézetek összessége. Az ideológiát az illető osztály művelt képviselői, ideológusai — filozófusok, szociológusok, jogászok, közgazdászok, írók, költők stb. — dolgozzák ki. Az osztály ideológusai nemcsak a szóban forgó osztály tagjai lehetnek, hanem olyanok is, akik más osztályokból származnak.

… A polgári ideológiát a burzsoá társadalom hajnalán nemcsak olyan emberek dolgozták ki, akiket származásuk a polgársághoz fűzött, hanem olyanok is, akik a nemességből származtak. A proletariátus ideológiájának megalkotói a polgári értelmiség soraiból kerültek ki. Általában véve, az osztály ideológusai és egyszerű tagjai között műveltségük és egyéni helyzetük tekintetében jelentős különbség állhat fenn. Marx azt írta, hogy a kispolgárság ideológusai nem feltétlenül szatócsok vagy a szatócsokért lelkesedő emberek. … Az osztálytársadalomban az uralkodó eszmék az uralkodó osztály eszméi. Az elnyomott tömegek gyakran tulajdon érdekeik ellenére az uralkodó osztály politikai, jogi és erkölcsi nézeteit, világszemléletét teszik magukévá. … Először is azért, mert az az osztály, amely az anyagi termelés eszközeivel rendelkezik, ezzel egyúttal a szellemi termelés eszközeivel is rendelkezik; másodszor azért, mert az elnyomott osztályokra egész helyzetük, életfeltételeik az uralkodó gazdasági viszonyokkal együtt rákényszerítik az uralkodó osztály eszméit, képzeteit és nézeteit is. A hatalmon levő osztályok egész bonyolult ideológiai apparátusa ezeknek az osztályoknak az ideológiáját védelmezi és terjeszti. De valamely osztály eszméi csak addig uralkodnak osztatlanul, amíg az illető osztály uralmának gazdasági alapjai viszonylag szilárdak, maradnak. Amikor az adott gazdasági viszonyok a termelőerők fejlődésének fékjévé válnak, amikor a régi társadalomban létrejönnek az új társadalom anyagi előfeltételei vagy elemei, akkor megjelennek az új eszmék, amelyeket a haladó társadalmi erők fegyverként forgatnak az új társadalomért vívott harcukban.

… A polgári forradalom győzelme megmutatta, mit jelentettek valójában a XVIII. század nagy felvilágosítóinak követelései. A szabadságról kiderült, hogy a kizsákmányolás és a konkurrencia szabadsága, az egyenlőség és az igazságosság a hamis, formális jogegyenlőségben, a burzsoá igazságszolgáltatásban öltött testet, amely a gazdagok érdekeit védelmezi a szegényekkel szemben. A felvilágosítók követelései és jelszavai ilyenformán sok tekintetben illúziónak bizonyultak.

… A fejlett tőkésországok mai burzsoáziája, amely régóta reakciós, népellenes erővé vált, továbbra is arra törekszik, hogy önös osztályérdekeit az egész nép érdekeinek tüntesse fel, s politikáját és ideológiáját olyannak ábrázolja, amely az egész nemzetet képviseli. A mai burzsoá ideológusok álszent módon dicshimnuszokat zengenek a tőkés rendről és a burzsoá államról, különféle elméleteket és mítoszokat gyártanak, amelyek igazolják a „kiválasztottak” hatalmát a nép felett, vagy az osztályantagonizmust takargatják. Az uralkodó osztályok politikai és eszmei területen tanúsított képmutatása annál nagyobb lesz, minél inkább összeomlanak uralmának alapjai, és minél inkább összeütköznek érdekei a nép, a társadalom érdekeivel. A mai burzsoázia a szabadságról és az egyenlőségről, az erkölcsről, a demokráciáról hangoztatott szólamokhoz folyamodik, hogy elpalástolja a tőkés monopóliumok valóságos uralmát. A „szabad világ” cégére mögött a kizsákmányolás és a jogfosztottság, a politikai reakció és a militarizmus világa húzódik meg.

… Az összes osztály közül csak a proletariátus az, amelynek nincs szüksége sem illúziókra, sem képmutatásra, mivel a proletariátus mint osztály felszabadulásának feltételei egyúttal az egész társadalomnak a kizsákmányolás és az osztályantagonizmusok alóli felszabadulása valóságos feltételei is. A proletár, szocialista ideológia, éppen azért, mert annak az osztálynak az érdekeit fejezi ki, amely mindörökre megszünteti a kizsákmányolást és az osztályantagonizmust, lényegénél fogva az egész jövendő emberiség ideológiája. A szocialista ideológia nemcsak elveti a valóság eltorzított, vallásos és idealista szemléleteit, hanem a régi társadalom gazdasági viszonyaiban meg is találja magyarázatukat. A proletariátus ideológiája igazi tudományos ideológia. Miután a kapitalista társadalomban létrejött mint a munkásosztály forradalmi harci fegyvere a tőke ellen, ez az ideológia a munkásosztály győzelme után, az új társadalom építése során, a szocialista termelési viszonyok fejlődése és erősödése alapján tovább fejlődik és a legsokoldalúbban kibontakozik.”

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!