A kapitalizmus motorja az élősködés 13. rész
Mi segíti elő a proletárok öntudatlanná válását?
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!
A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!
Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!
*
Mi segíti elő a proletárok öntudatlanná válását?
Az idealista világnézet, ami a világot alapvetően nem valóságból kiindulva magyarázza. Az idealizmus a képzelt, kitalált, óhajtott világot spekulációval magyarázza, így a világképe a valóságra alapuló bizonyítékot nem kíván, helyette a hiszékenységre, a vallásra, a butaságra alapul és felszínes; az idealista világnézet nem tudja elhatárolni egymástól a valóságosan létezőt és a kigondoltat, az igazságot és az illúziót; világképét elsősorban a hitre alapozva, de a tudomány által ismeretlent vagy a még egészében fel nem tárt természeti törvényeket is spekulatívan felhasználja; alárendeli a tudományt a vallásnak a hitnek, kirekeszti az objektív törvényszerűségeket, és tagadja az objektív a tudattól független igazságot, valóságot. Az idealizmus alapvető célja valamiféle isteni felsőbbrendű bebizonyítása vagy bizonytalanság keltése a tudományban a megismerésben; az idealizmus nem lehet következetesen dialektikus, mert a világot a gondolatból, a kitaláltból és nem az objektív valóságból magyarázza, és valahol mindig valamiféle istent, felsőbbrendűt keres vagy lát. A kiagyalt világ az élősködést szolgálja, az idealizmus ezért a kapitalizmus világnézete, azt akarja bebizonyítani, hogy a világ rendje a felsőbb és az alacsonyabbrendű ember léte és ezért ez a természetes.
Marxista filozófia alapjai: „… Az idealisták a társadalmi jelenségeket vagy az emberi eszmékből és véleményekből vezetik le, vagy az „objektív”, „abszolút”, „világ”-eszméből, amely lényegében véve nem más, mint az embertől elszakított és istenné tett tudat.
… A gyakorlatnak mint az igazság kritériumának abszolút jellege lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük az objektív igazság útján haladó ismeretet a kitalálásoktól. … A dialektika a dolgokat, a jelenségeket és elménkben való tükröződéseit, a fogalmakat kölcsönös összefüggésükben, mozgásukban — keletkezésükben, ellentmondásos fejlődésükben, és pusztulásukban — fogja fel … a dialektikus materializmus az általánosat tárja fel, amely minden jelenség és folyamat alapja. … A dialektikus materializmus olyannak tekinti a világot, amilyen, vagyis állandó változásban és fejlődésben levőnek. … a dialektikus materializmust a társadalmi életre alkalmazva, megalkotta a történelmi materializmus elméletét. A történelmi materializmus elméletének alapvető jelentősége az, hogy a társadalomról és a társadalmi törvényekről szóló tanítást tudománnyá tette, amely a többi tudományhoz hasonlóan egzakt ismereteket nyújt, és képes előre látni az események menetét, a társadalmi fejlődés irányait. … Marx és Engels kimutatta, hogy a természethez hasonlóan, a társadalom fejlődésében is objektív, az emberek tudatától és akaratától független törvények hatnak. Feltárták mindenfajta társadalmi folyamat általános törvényeit, amelyek a történelmi materializmus tartalmát alkotják.
… A történelmi materializmus elismeri, hogy a történész társadalmi és filozófiai nézetei történelmi és osztályfeltételektől függnek, de ugyanakkor azt állítja, hogy lehetséges objektív, megbízható, igaz történettudomány, amely felülkerekedik az eleve elfogult szempontok hatásán és az osztályelőítéleteken. Ezt a társadalomtudományt az élenjáró osztálynak, annak az osztálynak képviselői alkotják meg, amelyik megszabadítja a társadalmat a kizsákmányolás bilincseitől. Ez a tudomány a marxizmus—leninizmus.”
A dialektikus materialista világnézet a világot objektíven az ember tudattól függetlenül létezőnek tartja, fejlődésében, változásaiban, ellentmondásaiban, összefüggéseiben, egymásra hatásaiban vizsgálja; az idealizmus nem kíván tudományos materialista bizonyítékot nézete igazolására; az idealista elméletet nem kell következetesen ellenőrizni a valóságban a gyakorlatban, elég a hit, a képzelgés, a felületesség, a látszat; elég a kitalált, óhajtott világot elhinni, elhitetni, de ehhez is okos értelmes emberekre van szükség, még akkor is, ha be kell bizonyítani, például: hogy a nap kering a föld körül, volt rá példa és ma is ilyen, ez az érdeke. Az idealizmus alapvetően az isten keresése és a felsőbbrendűség bebizonyítására való törekvés; alapvetően embertelen nézet, az élősködést a szolgaság elfogadását szolgálja, bármilyen édesen, hamisan teszi ezt.
A kapitalizmusban a tőkés érdeke az élősködés, ehhez szükséges a felsőbbrendűségének bizonyítása; az égi Úr víziója segíti a földi úr hatalmát. A kapitalizmus világnézete az élősködés miatt az idealizmus és nem a materializmus; a lét határozza meg a tudatot; a kapitalista léte az élősködés, a proletáré a bérrabszolgaság ehhez szükséges az idealista hit, a hiszékenység, az agymosás. Furcsa, de bármennyit is rabolnak, hazudnak a tőkés „farkasok” a proletár „bárányoktól”, ezt imádattal tűrik. Isten tudja, ki érti ezt? Talán a tőkés az Isten földi mása? Amíg van mit legelni a bárányoknak, addig csak bégetnek, lakmározik belőlük a farkas, de ezt birkamódra tűrik a puhára mosott hívő agyukkal.
Azonban a tőkés vállalkozók között vannak igazán értékes tulajdonságú emberek is, ami a többi ember fölé emelkedésüket elősegíti; a kapitalizmusban ez végülis élősködésre, diktatúrába, önkényuralomba torkollik.
Engels: „…a kérdés, hogy mi az eredendő, a szellem, vagy a természet — ez a kérdés az egyházzal szemben ebben csúcsosodott ki: Isten teremtette-e a világot, vagy pedig a világ öröktől fogva megvan? … A filozófusok, aszerint, hogy így vagy úgy válaszolták meg ezt a kérdést, két nagy táborra szakadtak. Azok, akik azt állították, hogy a szellem az eredendő a természettel szemben, tehát végső fokon feltételezték a világ valamiféle teremtését az idealizmus táborát alkották. A többiek, akik a természetet tekintették eredendőnek, a materializmus különböző iskoláihoz tartoznak.”
Marxista filozófia alapjai: „…Az alapvető kérdés eldöntésétől függően a filozófiai tanítások két fő irányzatra: a materializmusra és az idealizmusra oszlanak. Azokat a filozófusokat, akik az anyagot ismerik el elsődlegesnek, materialistáknak nevezzük (a latin „materiális” — anyagi — szóból); szerintük a környező világot senki sem teremtette, a természet öröktől fogva létezik. A materialisták a világot önmagából magyarázzák, s nem hivatkoznak semmiféle természetfeletti erőre, amely állítólag a világon kívül található. … Az idealisták (a görög „idea” — gondolat — szóból) a materialistákkal szemben azt állították és állítják, hogy a gondolkodás vagy a „szellem” az ősalapja mindennek. A szellem — mondják — a természet előtt és a természettől függetlenül létezett.
… Az idealista világszemlélet valamilyen módon, közvetve vagy közvetlenül mindig támogatja a vallást, összefügg a miszticizmussal. A vallásnak pedig az osztálytársadalomban pontosan meghatározott társadalmi szerepe van: a tömegek szellemi leigázásának eszköze; Marx szemléletes kifejezésével élve, a vallás a nép ópiuma.
… Az idealizmus és a vallás a fő pontban, a világnézet alapvető kérdésének megválasztásában hasonlít egymásra. Mindegyik vallás a világot kormányzó természetfeletti erőkbe vetett hiten alapul. Ugyanezt tanítja az idealizmus is, amely szerint minden dolog alapja valamilyen nem anyagi, szellemi erő, s ez teremti a világot.”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!