A kapitalizmus motorja az élősködés 7. rész. Jog a törvényes élősködésre!!

A kapitalizmus motorja az élősködés 7. rész
Önkényuralom kialakulása
A kizsákmányolás a kapitalizmusban röviden és egyszerűen jog a törvényes élősködésre!!
A tőkés törvényesen kisajátítja a proletárok által munkával termelt értéktöbbletet élősködés céljából!
A kapitalizmus a vállalkozás, a szolgaság, az élősködés szabadsága miatt hatékony, ámde embertelen!
A kapitalizmus és a fasizmus édestestvérek!

A tőkés „EMBERT” a kapitalizmus körülménye teszik embertelenné!

Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Ez legyen az ember erkölcse! De a kapitalizmus erkölcse nem ez!
A kapitalizmus erkölcse a felsőbbrendűként élő tőkések joga az élősködésre!

*

Önkényuralom kialakulása

A kapitalizmusban a tőkések érdekében törvényes a kizsákmányolás, melynek törvényes alapja a polgári demokráciában a termelőeszközök magántulajdona és a proletárok bérrabszolgasága, ami lehetőség és jog az élősködésre; ez a kapitalizmus erkölcse, amit a kapitalista állam garantál. A kizsákmányolás a proletárok kárára történik a tőkések politikai-gazdasági és pénzügyi hatalmával, a törvény erejével, jogi eszközökkel, a kapitalista állam teljes lehetőségével, amihez valamilyen formájú diktatúra mindenképpen szükséges, mégha az „csak” a proletár agyak manipulálása is, ami „csak” szélhámosság(?); a proletárok számára a demokrácia a polgári demokráciában csak formális, csak a szabadság látszata, mert elsősorban és általánosságban a szolgává válás szabadsága, mert a proletárok valóságos hatalomnélkülisége az valójában diktatúra. A tőkések között a konkurencia miatt, a harc az elsőségért világméretekben is folyik; a tőke a végtelenségig koncentrálódik és centralizálódik akár a másik megsemmisítése árán is, kockáztatva akár az emberiség kipusztulását.

A totális politikai hatalom és a termelőeszköz így egyre kevesebb tőkés kézben koncentrálódik; ez a kapitalizmusban minden (valójában hazug) törekvés ellenére sem akadályozható meg; és ez a valóságban önkényuralom a föld népei felett; még akkor is, ha formálisan demokrácia és jogállam van; a tőkések nem választással kerülnek hatalomra; a nép a totális tőkés hatalom birtokában reálisan csak a tőkések képviselőit választja és választhatja; azt, hogy ki élősködjön felette; bár valójában még ezt sem a nép dönti el, ez a háttérben a kizsákmányolók egymás közötti harca, ami a nép felé csak pankráció. A kizsákmányolás, élősködés, szolgaság, ami a kapitalizmus erkölcse undorító, embertelen antidemokratikus; a jobboldali, felsőbbrendű erkölcs megalázó az emberiségre, ezt meg kell haladni, mert kipusztulással fenyegeti az emberiséget és már totális világméretű diktatúrává, önkényuralommá alakult.

Marxista filozófia alapjai: „… Mindaddig, amíg megmarad a termelési eszközök magántulajdona — hangoztatta Lenin —, a legdemokratikusabb burzsoá köztársaság is elkerülhetetlenül a burzsoázia diktatúrája, a többség elnyomására szolgáló gépezet marad. E gépezet felépítése olyan, hogy a dolgozó tömegeket távol tartja a politikai életben, az állam kormányzásában való döntő részvételtől.

… A választások demokratikus rendje önmagában még nem változtatja meg az állam osztálylényegét, nem teszi az államot a többség hatalmának eszközévé. Ha a termelési eszközök a tőkések kezében vannak, ha a kapitalisták megőrzik gazdasági és politikai hatalmukat, akkor bármilyen törvény — még azok is, amelyeket a dolgozók nyomására hoztak — a dolgozók érdekei ellen fordítható.

… Bármilyen törvényeket hozzanak is, a burzsoá társadalom uralkodó kisebbsége biztosítja érdekeinek védelmét a végrehajtó hatalom gépezete révén, amely ténylegesen független a lakosság által választott parlamenttől. A végrehajtó hatalom gépezete olyan hivatalnokokból áll, akik nem kötelesek beszámolni a választóknak; ezek kiváltságokkal rendelkező kasztot alkotnak, amelyet összes életfeltételei a burzsoáziához kötnek. Ez a hivatalnoki és katonai apparátus dönti el az államügyeket, míg a parlament teljes egészében fecsegők terméketlen gyülekezetévé fajul.”

Közgazdasági kislexikon – Tőke centralizációja — a tőke növekedése annak eredményeképpen, hogy több tőke egy tőkévé egyesül, vagy a nagy tőkék elnyelik a kis tőkéket. A tőke centralizációja a konkurrenciaharc következménye; e harc közben a versenyképtelen közép- és kistőkéseket elnyelik a nagytőkések vagy egyesüléseik. A tőkecentralizáció egyik formája részvénytársaságok alapítása, amelyeknek szervezése azt jelenti, hogy sok tőke egyesül, s ezzel feladja egyéni önállóságát. A tőke centralizációja az imperializmus korában arra vezet, hogy a tőke döntő része a vezető monopóliumoknál összpontosul, amelyek azután maguk alá rendelik a burzsoá államot is.

Közgazdasági kislexikon – Tőke koncentrációja – a tőke nagyságának növekedése az értéktöbblet felhalmozása, vagyis az értéktöbblet egy részének tőkévé való átváltoztatása révén. Adott kizsákmányolási ráta mellett az értéktöbblet tömege az egyidejűleg alkalmazott munkások számával arányosan növekszik, az alkalmazott munkások száma pedig a tőke nagyságától függ. A tőke koncentrálására ösztönöz egyebek közt a tőkések profithajszája. A konkurrencia szintén a tőke koncentrációjára sarkall, mert minél nagyobb az egyéni tőke, annál több lehetősége van birtokosának, hogy győzzön a konkurrenciaharcban. A profitráta csökkenő tendenciájának törvénye ugyancsak a tőke koncentrálására készteti a tőkéseket. A tőkések a profit tömegének növelésével igyekeznek ellensúlyozni a profitráta csökkenését; a profit tömege pedig egyebek közt a tőke nagyságának növelésével is gyarapítható. A tőke koncentrációja és centralizációja megteremti a termelés koncentrációjának feltételeit. Ezek a folyamatok fejlődésük magas fokán elvezettek a monopóliumok kialakulásához. A monopóliumok imperializmus korabeli uralma pedig gigászi módon meggyorsítja a tőke koncentrációját. A tőke koncentrációjának a monopóliumok uralmának bázisán végbemenő fokozódása kiélezi a kapitalizmus ellentmondásait, meggyorsítja a szocializmus anyagi feltételeinek érlelődését.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!