Ki felelős a trianoni „békeszerződésért”?
Elsősorban az imperialisták felelősek. Trianont azonban a magyar reakció tette lehetővé. Nemcsak azért, mert a magyar reakció vitte Magyarországot abba a háborúba, amely Trianonnál végződött. Azért is, mert a reakció egyezett bele a trianoni békeszerződésbe, hogy megmenthesse és biztosíthassa osztályuralmát. Az uralkodó úri-osztályok, mint oly sokszor történelmünk során, osztályérdeküket a haza érdekei fölé helyezték. Ez a trianoni példán igen jól kimutatható.

Miért kötötték meg a trianoni békeszerződést a Versaillesi és Saint Germain-i békeszerződés után? Azért, mert a magyar proletárforradalom és a Magyar Tanácsköztársaság megakadályozta a trianoni békeszerződés megkötését 1919-ben, amikor a többi békeszerződést aláírták. A Versaillesi békeszerződést 1919-ben, a Saint Germaini békeszerződést szintén 1919-ben írták alá. A trianoni békeszerződést azonban csak a Tanács- köztársaság bukása után és a reakciós Horthy-rendszer uralomra jutása után, 1920. június 4-én tudták aláírni. Aláírták az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán, továbbá Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén állam (Jugoszlávia), Sziám, Csehszlovákia és a másik részről Magyarország. A Szovjetunió nem írta alá. A Szovjetunió, a Kommunista Internacionálé. a KMP és a többi kommunista párt nem ismerte el és megbélyegezte a trianoni békeszerződést. Érvénybe 1921. július 26-án lépett.
Történelmi okmányok bizonyítják, hogy a magyar reakció tudatosan szervezte annak az egyetlen erőnek a megsemmisítését, amely síkraszállt a szabadságért és a magyar függetlenségért. A Magyar Tanácsköztársaság teremtette meg napok alatt a Vörös Hadsereget és vetette be a nemzetközi intervenció ellen. A Magyar Vörös Hadsereg verte vissza győzelmes harcokban a betolakodókat és lendült sikeres ellentámadásba. A Magyar Vörös Hadsereg győzelmei azzal fenyegették az imperialistákat, hogy felborítják összes magyarországi terveiket. Az akkori okmányokból láthatjuk, hogy a magyar urak nemcsak arra voltak készek, hogy mindent megtegyenek, amit az intervenciósok Magyarország ellen terveztek. A magyar urak kezdeményezői és szervezői is voltak a magyar függetlenség elleni harcnak. Ők hívták be az intervenciósokat az országba. Ők kívánták Budapest megszállását is. Hazánk fővárosába ők hívták be a román intervenciós csapatokat. Előkészítették, szervezték és megvalósították az ország megszállását. Hajlandók voltak bárkinek odavetni hazánk bármelyik területét. Ellenszolgáltatásul csak egyért könyörögtek: a magyar reakció újra uralomra kerülhessen.
Dr. Szabó László „A bolsevizmus Magyarországon” c. 1919-ben megjelent könyvében írja: „A történelemben alig volt még példa ilyesmire: Magyarország, amelyet egy szomszédállam hadserege megszállott, ezt a megszállást valóságos megváltásnak tekintette. Holott — folytatja dr. Szabó — mindenki tudta, hogy a megszállásnak politikai és gazdasági következményei rettenetesek”.
Gróf Andrássy Gyula „A tanácskormány külpolitikája” c. 1921-ben megjelent könyvében ezt olvassuk: „Amint a bolsevizmus győzelmének hírét vettem, azonnal kísérletet tettem arra, hogy az ántántot erélyes akcióra hívjam. Március 27-én a párisi négyes tanács elé juttattam azt a javaslatot, hogy lépjen fel az ántánt saját katonai erejével” — Magyarország ellen.
Vörnle János „A bécsi magyar komité” c. 1921-ben megjelent könyvében ezt írja: „Pallavicini György őrgróf és Gömbös Gyula vezérkari százados leküldettek Belgrádba. (A bécsi ellenforradalmi magyar komité küldte) A szükséges operációkat (Magyarország ellen) nem a nyugati népek, hanem a románok, szerbek és csehek hadseregeivel kívánták végrehajtani. Április 16-án a románok meg is indultak”.
Így „védelmezte” 1919-ben a magyar reakció Magyarország függetlenségét.
A trianoni szerződés elfogadásával a magyar kormány, tehát a Horthy-kormányzat lemondott az ismert területekről, amelyek azelőtt Magyarországhoz tartozlak és miként Németország a versaillesi szerződésben és Ausztria a Saint Germain-i szerződésben, Magyarország a trianoni szerződésben vállalta a felelősséget is az 1914—1918. évi háborúért.
A szerződés reakciós jellegét bizonyítja szovjetellenes éle. Magyarország (értsd a Horthy kormányzatot) többek között kötelezte magát, hogy teljes mértékben elismeri azokat a szerződéseket, vagy megegyezéseket, amelyeket az Antant-hatalmak azokkal az államokkal kötnek, vagy köthetnek, amelyek azelőtt az orosz birodalom részei voltak. Vagyis: a Horthy-kormányzat eleve elismerte azokat a szerződéseket, amelyeket az Antant-hatalmak a szovjet-országtól esetleg elszakadó, régebben Oroszországhoz tartozó területek bábkormányaival köt. Ezzel eleve kinyilatkoztatta és aláírásával megerősítette, hogy a szovjet-ország ellenségeinek táborához akar tartozni. Tehát kezdettől a magvar nép érdekeivel és akaratával szöges ellentétben vállalta a Szovjetunió ellenségeihez való tartozás minden következményét.

A trianoni szerződés reakciós szándékát mutatja az is, hogy a szerződés szövegében Magyarország nem köztársaság. Ezzel a magyar reakció lehetőséget kapott a monarchiához való visszatérésre.
1919—20-ban a magyar reakció csak azt tette, amit az uralkodó úri osztályok történelmük során mindig is tettek.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!



Sala ! + 1 !
Ennek a gyalázatos diktátumnak „köszönhetem”, hogy apai nagyapámat, nagyanyámat, -családomat nem ismerhettem meg gyerekkoromban.
Apámnak 9 testvére, családostul „ragadt” az elrabolt területen…..
Apai nagyszüleim már elhunytak, amikor 1956. nyarán végre kiutazhattunk családlátogatásra a Csallóközbe.
12 évesen akkor találkoztam először unokatestvéreimmel……
” Ki ffelelős a trianoni „békeszerződésért?” Szerintem EGYÉRTELMÜEN a Morvamezei csata, ahol Ottokár cseh király legyőzése után örökösedési szerződést kötött V. László és Hausburg Rudolf osztrák őrgróf a Magyar korona öröklésére. Ott indult Magyarország tragédiája és a Párizsi, vagy a Versaileisi Trianoni palotában csúcsosodott ki !