„„Ragályhatás?” (Dehogy! RENDSZERHIBA!)” bővebben

"/>

„Ragályhatás?” (Dehogy! RENDSZERHIBA!)

A rendszerváltás óta nem látott kirúgási hullám Döbrögisztánban

 De mi vár ránk?

A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma.
A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.

Februárban megindultak az elbocsátások Magyarországon, miután a magyar gazdaság lassulni kezdett, és a beszállítói láncok megszakadásával egyre több vállalat csökkentette a termelését. A nagyobb leépítési hullám azonban márciusban indult el, amikor a kormány bevezette a kijárási korlátozást, miközben a külső kereslet már akkor érdemben visszaesett. A munkanélküliségi ráta 5% közelébe emelkedett a munkaerő-felmérés alapján, a regisztrált álláskeresők aránya pedig már ennél is magasabban volt.

Miután hetekig késett a magyar koronavírus-mentőcsomag, így a vállalatok hetente több tízezer dolgozót rúgtak ki, hiszen a gyárak termelésének szüneteltetése és a szolgáltatások nyújtásának leállása miatt elapadtak a bevételek. A költségek csökkentése minden területre hatással volt, így rengeteg munkavállalót küldtek szabadságra, fizetés nélküli szabadságra, csökkentették a munkaidejüket, vagy el is bocsátották őket.

Az első korlátozó intézkedések után közel egy hónapot kellett várni a bértámogatási programra, amelynek a célja az elbocsátások lelassítása volt, a cégek azonban úgy értékelték, hogy bonyolult, túl szűk körre vonatkozik, és nem nyújt kellő segítséget, így a gyors leépítések még csaknem két hétig tartottak. Egészen addig, amíg a kormány április második felében – amikor már a hivatalos, regisztrált álláskeresők száma 330 ezer volt – a vállalati szféra kérésére kihirdetett egy olyan programot, amely mindenkire vonatkozik, és valóban képes megvédeni a munkahelyeket. Nem csoda, hogy a kabinet határozott lépéseket tett, hiszen a leépítési hullám gyorsabb volt, mint a 2008-2009-es világgazdasági válság során. Ennél nagyobb mértékű és gyorsaságú elbocsátásokat utoljára a rendszerváltáskor láthattunk Magyarországon.

Visszaeső gazdaság és egyre nagyobb munkanélküliség

  • Hány munkanélküli lehet Magyarországon?

Váratlanul megjelentek a magyar munkanélküliségi adatok, folytatódtak a leépítések

A koronavírus-válság miatt Magyarországon több mint 100 ezren veszítették el a munkájukat márciusban és áprilisban összesen – derült ki a KSH honlapján váratlanul közzétett adatsorból. Az év negyedik hónapjában 64 ezer embernek szűnt meg az állása, miután a magyar gazdaság hatalmas visszaesést szenvedhetett el a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében.

Habár még nem lett volna esedékes, a KSH honlapján megjelent néhány grafikon az áprilisi munkaerőpiaci trendekről. (A munkaerő-felmérés adatainak közzétételi időpontja május 27-e.) A Portfolio számításai szerint

A MOST MEGJELENT ADATOK ALAPJÁN ÁPRILISBAN 283 EZER FŐRE NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEKNEK A SZÁMA AZ ELŐZŐ HAVI 219 EZERRŐL.

A leépítési hullám tehát a márciusi több mint 50 ezer fő elbocsátása után áprilisban felerősödött, így a munkanélküliségi ráta 6% fölé emelkedett. Ilyen magas munkanélküliséget utoljára 2016 elején láthattunk.

Magyarország kifejezetten kedvező pozícióban, 3,5%-os munkanélküliségi rátával indult a koronavírus-válság előtt, ennek köszönhető, hogy „csak” 6%-ra emelkedett eddig a ráta. Két hónap alatt összesen 116 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.

A KSH munkaerő-felmérésének (a Portfolio által korrigált) eredménye nagyjából egybevág a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataival, amely korábban 330 ezer álláskeresőről számolt be áprilisban.

Módszertani magyarázat

A KSH adatsorában az szerepelt, hogy áprilisban 187 ezer fő volt a munkanélküliek száma, mert az inaktívak közé sorolták azt a 64 ezer főt, akik elveszítették az állásukat. Azért sorolták őket az inaktívak közé, mert az állásvesztők vagy nem kerestek munkát, vagy nem tudtak volna munkába állni azonnal. Ez azonban a korlátozó intézkedésekkel függ össze, nem azzal, hogy az állásvesztők hirtelen azt gondolták volna, hogy nem szeretnének dolgozni a következő időszakban.

A KSH összesen közel 430 ezer fő munkaerő-tartalékkal számol (munkanélküliek + inaktívak + alulfoglalkoztatottak). A munkaerő-tartalék két hónap alatt 120 ezer fővel növekedett, ami szintén megerősíti, hogy a koronavírus-válság kifejezetten erőteljes leépítési hullámhoz vezetett.

A potenciális munkaerő-tartalék alakulása. Forrás: KSH

A KSH adataiból az is kiderült, hogy 2020 áprilisában a távmunkában vagy home office keretében dolgozók 16,7%-os aránya a tavaly áprilisinak több, mint tízszerese.

Távmunkában vagy home office keretében dolgozók arányának alakulása. Forrás: KSH                                                                                                                                    (portfolio)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Az „utolsó békeévben” volt 10,3 millió magyar állampolgár. Aztán jött a rendszerváltásnak nevezett bűncselekmény.
’90 -91 – ben lett hirtelen másfél milliós munkanélküliség! AMI – MINDEN LÓZUNGOK DACÁRA – MA IS LÉTEZIK!

Most ugyanis van 300 ezer munkanélküli, 200 ezer közmunkás, 100 ezernél több statisztikákban nem szereplő,  kb. 100 ezernyi „ingázó” a szomszéd országokba, és 600 ezer tartósan külföldön élő – dolgozó magyar.Közben pedig az országlétszám kb. félmillióval csökkent!MIRŐL SZÓL AZ ÜRES DUMA?CSAK HABLATY AZ EGÉSZ! HARMINC ESZTENDŐ BUKDÁCSOLÁSÁT ELKENDŐZNI!

“„Ragályhatás?” (Dehogy! RENDSZERHIBA!)” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. „inaktívak” Lehet így nevezni azokat, akik a koruk miatt – bár dolgoznának – a kutyának sem kellenek. Az 55 év felettiekkel, a nőkkel és az alacsony iskolázottságúakkal kezdték az elbocsátásokat. Az építőiparban is megkezdődtek a leépítések, és természetesen a segédmunkásokon kezdték el a spórolást. Ők most tengődhetnek közmunkán.

  2. „Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol.”
    https://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz21.html
    Kb. három és fél évig tartott a jaffának, míg átlépte a 2006-os szintet. Amik jelentősen segítették: a még korábban bevezetett közmunkaprogram felfuttatása, a nyugdíjrendszer módosításai, a közigazgatás felduzzasztása, a külföldi munkavállalás növekedése, az uniós források beáramlása, a külföldi cégeknek kedvező adókörnyezet és a beköltöző termelőegységek anyavállalatainak pörgése.
    https://index.hu/gazdasag/allas/2018/02/14/foglalkoztatas_munka_fidesz/
    https://www.youtube.com/watch?v=0p_1QSUsbsM

  3. Realista hol vagy ?
    Most beszélj , a munkanélkülieknek .
    Ha személyesen találkoznál velük akkor futásnak erednél .

      1. Kár idegeskedni arra, hogyan veri a farkát. Kutyát érdekli, már nem pózolhat a korábbi szerepében.

  4. Azért vannak a politikát meghaladó dolgok is. Például köztörvényes lopások, sikkasztások, ami már nem a dagonya szintjén vannak. Például a fidesz által is támogatott sátánista szekta, ill. annak „vezetője” legújabb húzása, miszerint hazavitte az ATV-t. Nem mintha nekem hiányozna majd a „színvonala”, kb. 10 éve nem nézek semmilyen tévét, de a módszer, ahogy államilag (érts fideszesen) támogatták a „tranzakciót”, az már az egyébként is nyilvánvalóan korrupt fasiszta rendszereket is meghaladó szinten történt. Ahogy ők mondják: náluk a korrupció a politika része! Igen, a fasisztáknál így működik. Ez náluk a megszokott békés hétköznapok, ahogy Realista elvtárs írta fentebb. A gond itt csak az, hogy ez mindnyájunk pénzéből történik, a falvak, vidéki kisvárosok többségi, békés polgárainak a rovására.
    De ha ez nektek egyébként jó, akkor nem szóltam, a tapasztalatom az, hogy a magyar ember szeret sz.pni! (nem is rossz dolog, csak nem mindegy, melyik végén vagy a szerszámnak).

    https://nepszava.us/nemeth-sandor-belebukott-bartus-laszlo-fesz-lesz-cimu-konyvebe/?fbclid=IwAR1odLuxeoCi9f_4o48dRNczamMKjYncXG6XlDtzv1vgch-Vs2KzZ7FGuf0

    1. A közmédiát legalább a sport és az időjárás-jelentés miatt van értelme nézni, de az ATV-n nincs egyetlen műsor sem, amire érdemes időt pazarolni. Olyan, mint a HírTV, amely csak Orbánnak szól, az ATV pedig csak Németh Sándornak.

      1. Az Atv is bizonyos igényeket szolgál ki, de azokban egyelőre még megjelenik a fideszellenes hangulatú választói rétegé, így egyelőre nem mmondanám, hogy olyan, mint a HírTv. Ezt inkább a hitgyüli ellenfelei erősítik. Viszont a sejthető tulajdonosi kör miatt olyan nagy illúziókba nem ringathatja magát senki, aki figyel. Soha nem is ringathatta.

Hozzászólás a(z) Smith bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com