A Népi Demokrácia győzelme

A Népi Demokrácia győzelme
(Idézet: A Magyar nép története – Rövid áttekintés 1951)

A Népi Demokrácia győzelme, a második proletárdiktatúra, a szocializmus építése Magyarországon
(1945—)
Magyarország elnyomott dolgozóit a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel a német fasiszták és nyilas bérenceik uralma alól. A Szovjet Hadsereg győzelme Hitler-Németország felett egyben szétzúzta a reakciós Horthy-rendszert, a nagytőkések és nagybirtokosok államát, kiszakította Magyarországot az imperializmus rendszeréből és ezzel a szocializmust építő nemzetek sorába léphettünk.

A Szovjet Hadsereg győzelme visszaadta függetlenségünket, lehetővé tette, hogy a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, elnyomott népünk végre maga vegye kezébe sorsának irányítását.

A magyar munkásosztály a felszabadító Szovjet Hadsereg győzelme nyomán és a Szovjetunióra támaszkodva, a Kommunista Párt vezetésével és szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal:

1. fokozatosan kiszorította az államhatalomból az imperialistákra támaszkodó nagytőkés és nagybirtokos-osztály maradványait, megteremtette népi köztársaságunkat, alkotmányt adott hazánknak, és megszilárdította államunkat: a proletariátus diktatúráját népi demokrácia formájában;

2. fokról-fokra, harcban megszerezte a gazdasági élet összes döntő pozícióit; a nép tulajdonába vette a bányákat, a bankokat, a gyárakat, elindította hazánkban a kultúrforradalmat, megkezdte a szocializmus építését Magyarországon;

3. felépítette a háborúban rombadőlt hazánkat, újjáépítette iparunkat, helyreállította mezőgazdaságunkat, két és fél év alatt megvalósított hároméves tervünkkel elindította útjára a szocializmus építését hatalmas mértékben előrevivő ötéves tervet.

1. »A magyar demokráciáért«
(1945—1947 augusztus 31)
A demokratikus Magyarország megszületése
Mialatt a Szovjet Hadsereg győzelmesen előrenyomuló csapatai bekerítik Budapesten a német fasiszta hadsereget nyilas cinkosaikkal együtt, és teljesen szétzúzzák a magyar népet évszázadok óta rabigábantartó kizsákmányoló osztályok államát, azalatt Debrecenben megszületik az új demokratikus Magyarország.

A Szovjetunió, Sztálinnal az élén, nem azonosította népünket a magyar kizsákmányoló osztályokkal, melyek beletaszították hazánkat a bűnös szovjetellenes háborúba, hanem lehetőséget adott dolgozó népünknek a felemelkedéshez. A Szovjetunió tette lehetővé, hogy 1944 december 22-én összeüljön Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés, hogy megalakuljon az Ideiglenes Kormány. 1944 december 22-e nemzetünk történelmének nagy fordulópontja.

Az Ideiglenes Kormány előtt mérhetetlenül nagy feladatok állottak.

A német fasiszták és nyilasok pusztításai
A német és magyar fasiszták rombadöntötték az országot. Kifosztották, kirabolták gyárainkat, romhalmazzá változtatták fővárosunkat, hídjainkat és országútjainkat felrobbantották és tönkretették. A vonatközlekedés az egész országban szünetelt. A városi lakosságnak a szó szoros értelmében nem volt mit ennie. A fasiszta német és nyilas bandák Németországba hurcolták a gyárak legjobb felszereléseit, az értékes nyersanyagokat, elrabolták vagonállományunk több mint 50%-át, 500 mozdonyt, 104 uszályhajót stb. A magyar nemzeti vagyonnak mintegy 17 milliárd aranypengő értékű részét rabolták el, az összes háborús károsodás pedig, amely ennek az összegnek kétszerese, a nemzeti vagyon 40.2%-át tette ki.

Az anyagi rombolásnál is hasonlíthatatlanul nagyobb volt az a kár, amit a nemzet vérben, katonában szenvedett. A német fasiszták és magyarországi segédei kegyetlenül legyilkolták a magyar nép legjobbjait, a Kommunista Párt és a többi ellenzéki pártok vezetőrétegeit. Sok tízezer magyar pusztult el a Gestapo börtöneiben, vagy németországi haláltáborokban. A zsidók százezreit, csecsemőt, aggot, asszonyt, gyermeket gyilkoltak le bestiálisán. Fiatalságunk tízezreit hurcolták ki Németországba.

A Magyar Kommunista Párt a nemzet élén
Ebben a nehéz helyzetben a Magyar Kommunista Párt, élén népünk szeretett vezetőjével, Rákosi Mátyással, utat mutatott a felemelkedés felé.

A Magyar Kommunista Párt, mely az illegalitásban is a nemzeti ellenállás fő szervezője és vezetője volt, a felszabadulás első percétől kezdve a nemzet haladó, demokratikus erőinek összefogása mellett foglalt állást. Létrehozta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt, a Független Kisgazda Párt részvételével.

A Kommunista Párt Rákosi Mátyással az élén, résztvett az Ideiglenes Kormányban, mely fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, hadat üzent a fasiszta Németországnak, és a német és magyar fasiszták ellen küzdő honvéd hadsereg megszervezéséhez látott hozzá.

A földreform
Még Debrecenben egyhangúlag elfogadta a minisztertanács a földreform tervezetét, majd 1945 március 15-én megjelent a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendelet. Szerte az országban, a munkásosztály, a Kommunista Párt segítségével, a magyar parasztság valóra váltotta évszázados álmát, birtokába vette a földet. A feudális nagybirtokok, hitbizományok szétosztásra kerültek. Elsősorban a hazaárulók, nyilasok, Volksbund-tagok földjére került a sor. Felosztották mind a világi, mind az egyházi nagybirtokokat, de ugyanakkor mentesítették az alsó papság földjét és a paraszti birtokokat 200 holdig.

A Magyar Kommunista Párt követelte, hogy a földosztást 1945 október l-ig hajtsák végre. Már május l-ig a földosztás munkájának zömét elvégezték. Igénybe vettek és felosztottak 5.6 millió katasztrális hold földet, az ország megművelhető földterületének 34%-át. Közel 650 ezren kaptak földet, ebből több mint 300 ezer a földnélküli mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek száma. A többi jobbára szegényparaszt volt. De kaptak földet kisbirtokosok és képesített mezőgazdászok is.

A földreform sikeres végrehajtása megerősítette a munkásosztály és a parasztság szövetségét, súlyos csapást mért a reakcióra, kihúzta a gazdasági alapot a nagybirtokosok alól. 1848 befejezetlen forradalmát a munkásosztály, az ifjú magyar demokrácia fejezte be és fejlesztette tovább.

A Kommunista Párt tudatában volt annak, hogy a fejlődés útján csak az első lépést jelentette a földreform végrehajtása. A fő célt, tehát a nagybirtokos és nagytőkés kizsákmányolás megszüntetését, a népi demokrácia megteremtését, a szocializmus építését nem tévesztette szem elől.

A Kommunista Párt az újjáépítésért
A következő, legdöntőbb lépés az újjáépítés megkezdése volt. A megoldandó feladatok óriásiak voltak, hiszen a háború következtében ipari termelésünk teljesítőképességének 30—35%-át elvesztette, állatállományunk több mint 50%-a hiányzott. A holdankénti átlagos termés 38%-kal alatta volt a békebeli eredményeknek. A bevetett terület is jóval alatta maradt a normálisnak, így a búza vetési területe 1944 őszén 56%-kal, a rozsé 47%-kal volt kisebb. Budapest, az ország ütőere, ahol a gyáripar legnagyobb része volt elhelyezve, romokban hevert.

A Kommunista Párt a felszabadulás első perceiben, amikor az ország összes többi pártja megdermedve és tanácstalanul állt a fasizmus által rombadöntött hazánk előtt, kiadta a jelszót: »Lesz magyar újjáépítés!«

Rombadőlt fővárosunk lakosságát a kommunisták hívják fel először pincéikből, hogy lássanak hozzá a munkához. Kommunisták járnak elől az új élet építésében, a termelés megindításában és szervezésében. Munkásosztályunk, dolgozó népünk éhezve, fázva fog hozzá a termeléshez. Míg a nagytőkések, nagybirtokosok a fasiszta hadakkal együtt nyugatra menekültek vagy nem mertek előbújni, félve, és érezve bűnösségüket, azalatt dolgozó népünk a kommunisták vezetésével hozzálátott az ország újjáépítéséhez. A Szovjetunió segítő keze minden vonalon éreztette hatását. Az éhező Budapest a Szovjetunió segítségével jutott először nagyobb mennyiségű élelmiszerhez.

Magyarország teljes felszabadulása után pár nappal az Ideiglenes Kormány Budapestre költözött. A Kommunista Párt nem hátrált meg a nehézségek előtt. Rákosi Mátyás szembeszállt azokkal, akik eleve kilátástalannak ítélték a helyzetet, és csak amerikai, angol kölcsön segítségével remélték az ország újjáépítését. A Párt tudta, hogy az ilyen kölcsönök, miként azt az ellenforradalmi korszak világosan megmutatta, az ország gazdasági és politikai függését jelentenék az imperialista hatalmaktól és az ott bekövetkezendő gazdasági válság a magyar gazdasági életet is rombadöntené.

A Magyar Kommunista Párt a magyar munkás áldozatkészségére, szorgalmára, hazaszeretetére támaszkodott, a dolgozó parasztokra, akik nem hagyták éhezni városainkat. De döntő támaszt talált hazánk a felszabadító Szovjetunióban, mely segítő kézzel sietett meggyorsítani rombadőlt országunk újjáépítését. Rövid idő alatt épült újjá szétrombolt közlekedésünk, vasúthálózatunk. A lerombolt hidak helyébe újak kerültek. Kiégett, szétrombolt gyáraink egymásután épültek fel.

Az újjáépítéssel párhuzamosan kezdetét vette az új államszervezet kiépítése. A régi vezető államhivatalnokok, falusi jegyzők stb. jelentős része nyugatra menekült, úgyszintén szétmállott a reakciós állam rendőrsége és csendőrsége is. Az utóbbinak feloszlatása 1945 április 18-án, az első pesti minisztertanácson rendeletileg is megtörtént. A reakciós államapparátus helyébe azonnal megindult az új államszervezet kiépítése. Falvakban, városokban megalakultak a Függetlenségi Front helyi bizottságai. Pest megye Nemzeti Bizottsága 1945 március 21-én alakult meg. A régi rendőrség helyébe megalakult a nép rendőrsége, mélynek első szervezője szintén a Kommunista Párt volt. A fasiszta maradványok, nyugatról visszaszivárgott reakciósok ellen demokratikus rendőrségünk biztos kézzel védte meg fiatal demokráciánkat.

Az újjáéledt reakció tervei és céljai
Az első nagy lendület, az újjáépítés szédítő irama közben a régi reakciós rendszer hívei lassan magukhoz tértek és újból hozzáláttak soraik rendezéséhez. Pártjaik eltűntek, így nyílt szervezkedéshez, vagy legalább is olyan szervezkedéshez, mely céljaikat nyíltan bevallaná, nem kezdhettek.

Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a földjüket vesztett többezerholdas nagybirtokosok nem fognak simán belenyugodni abba, hogy a parasztság felossza nagybirtokaikat. A nagytőkések, akik szintén hűségesen kiszolgálták Hitlert, nem nyugodtak bele hatalmuk elvesztésébe. A reakciós állam vezető hivatalnokai, régi aktív katonatisztek, csendőrök és a nép egész sor egyéb ellensége még nem tette le a fegyvert, csak taktikát változtatott.

Kikre támaszkodtak, miben reménykedtek és hogyan akarták céljaikat elérni?

A régi rend kizsákmányoló osztályai külföldön főleg az Amerikai Egyesült Államok és Anglia reakciós köreire, akik a Hitler-fasizmus nyomába léptek, belföldön a Függetlenségi Front keretén belül a Független Kisgazda Párt, a Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt nyílt vagy burkolt reakciós elemeire, a demokratikus pártokba beépített egyes kémeikre, ügynökeikre támaszkodtak. Reménykedtek a nyugati kapitalista államok és a Szovjetunió közötti ellentétek elmélyülésében és egy közeli háborúban. Támaszkodtak még a meglevő saját gazdasági hatalmukra és politikai befolyásukra és számítottak a Horthy-rendszer nevelése folytán félrevezetett rétegek tájékozatlanságára.

Céljaikat elsősorban úgy akarták elérni, hogy a Kisgazda Pártba, mely a reakció előtt szélesre tárta kapuit, befészkelik magukat, felborítják a koalíciót, a nemzeti összefogást szolgáló Függetlenségi Frontot, a Kommunista Pártot elszigetelik és kiszorítják a kormányból.

Az Ideiglenes Kormányba Debrecenben a munkásosztály és a dolgozó parasztság képviselői mellett bekerültek a zsírosparasztok is a burzsoázia németellenes képviselői is. Mikor demokráciánk a fejlődésben továbbhaladt, határozottabb irányt kezdett venni, akkor a burzsoázia és zsírosparasztság képviselői egyre inkább akadályt gördítettek a nemzet haladása elé, saját szűk osztályérdekeiket szembehelyezték a nemzet érdekeivel. A külföldi és belföldi reakció elsősorban ezekre az elemekre támaszkodott.

Az 1945 november 4-i választások
Az 1945 november 4-én lezajlott választásokon a reakció terveinek első része sikerült. A Kisgazda Párt nagybirtokos és nagytőkés elemei a vezetést a kezükben tartották és szélsőséges demagógiával sikereket értek el az ország legelmaradottabb vidékein, Budapest reakciós többségű kerületeiben. Az új képviselőházban a kisgazda képviselők még többségben voltak. De ugyanakkor 70 kommunista képviselő is bejutott a képviselőházba.

A Kisgazda Párt előretörése ellenére a választások megmutatták a Kommunista Párt egyre növekvő befolyását, szavazói a város és a falu legforradalmibb, legharcrakészebb elemeiből kerültek ki. A Kommunista Párt aránylag rövid idő alatt mind számbelileg, mind befolyását illetően megerősödött.

A reakció a választások után nyeregben érezte magát. Úgy gondolták, hogy most már közeledik terveik második felének végrehajtási időpontja is. A Függetlenségi Front elfogadott programját a Kisgazda Párt semmibe vette. Az államosításokhoz nem akartak hozzájárulni, a közigazgatás demokratizálását elgáncsolni igyekeztek, a földreform végrehajtását el akarták odázni, sőt annak revízióját emlegették, vagyis a kiosztott földek lassú visszavételét a parasztoktól és a nagybirtokosok kezére juttatását.

Megkönnyítette a reakció aknamunkáját a háború következtében bekövetkezett pénzromlás, infláció, melyet a tőkések még jobban növeltek. A reakció arra törekedett, hogy az infláció következtében elkeseredett és nehézségekkel küzdő dolgozókat a demokrácia ellen fordítsa.

A Kommunista Párt ebben a helyzetben a reakció támadásaival szemben a legfontosabb feladatként a nemzet elé tűzte a köztársaság megteremtését. 1946 február 1-én kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság védelméről szóló törvény teljes szigorral sújt le a köztársaság ellenségeire.

A Kisgazda Párti reakció ellen megalakult a Baloldali Blokk 1946 március 7-én a Kommunista Párt vezetésével. A dolgozó tömegek hatalmas utcai tüntetéseken követelték a reakció megfékezését, kiszorítását a koalícióból. A Baloldali Blokk fellépésére, a tömegek erélyes nyomására végül is a Kisgazda Párt balszárnya rászánta magát bizonyos mértékű tisztogatásra, de ezt olyan felemásan és következetlenül végezték, hogy a jobbszárny csak látszólag gyengült meg, befolyását továbbra is megtartotta a Kisgazda Pártban.

A Kommunista Párt, a Baloldali Blokk politikai győzelmét követően, keresztülvitte a nehézipari nagyüzemek állami kezelésbe vételét, a földreform vívmányainak biztosítását.

A jó pénz: a forint
Rákosi Mátyás 1946 május 8-án az angyalföldi munkások nagygyűlésén bejelenti a forint, az új pénz közeli megteremtését, az infláció mielőbbi felszámolását. A reakció minden mesterkedése ellenére, aggályaival szemben, hogy csak külföldi kölcsönnel stabilizálhatunk, 1946 augusztus 1-én megjelent a jó pénz: a forint. Dolgozó népünk határtalan lelkesedéssel, örömmel és bizalommal fogadta az új pénzt. A forint megteremtése a magyar demokrácia életképességét, a Magyar Kommunista Párt helyes politikáját igazolta. A reakció súlyos gazdasági és egyben politikai vereséget szenvedett. A stabilizáció lehetővé tette, hogy megtegyük az első lépéseket a tervgazdálkodás kiépítésének irányában.

Még 1946 szeptember 29-én ült össze Budapesten a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa, mely kijelölte a Párt legfontosabb feladatait a népi demokrácia megszilárdítása terén. Rákosi Mátyás rámutatott arra, hogy a stabilizációt, az új pénzt dolgozó népünk áldozatkészsége, a Szovjetunió segítsége tette lehetővé. Az egyre jobban megszilárduló gazdasági élet nem lehet a tőke vadászterülete. A Kommunista Párt kiadta a jelszót: »Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot!« De ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk, le kell számolni a Függetlenségi Frontba befurakodott reakcióval, tehát: »Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!«, ez az előfeltétele annak, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság hatalma, a népi demokratikus állam megszilárduljon.

A kisgazdapárti reakció összeesküvésének leleplezése
A nagybirtokos- és nagytőkés-osztály nemcsak a Kisgazda Párt legális szervezeteit használta fel a demokrácia elleni támadásra és áskálódásra, a másik ütőkártyája az illegális szervezkedés volt. Az Amerikai Egyesült Államok mindenben támogatták a Magyar Köztársaság ellenségeit, így ebben az időszakban elsősorban a kisgazdapárt jobbszárnyára támaszkodtak.

A sikeres stabilizációval a gazdasági fronton elért győzelmet betetőzte a reakcióra mért politikai csapás, mellyel lelepleződött a Kisgazda Párt reakciós vezetőinek, köztük Nagy Ferencnek köztársaságellenes összeesküvése. Az egész dolgozó nép előtt világossá vált, hogy a régi rend hogyan akarta a Kisgazda Párton keresztül megdönteni a demokráciát, visszahozni a nagybirtokosok és nagytőkések uralmát és megsemmisíteni a demokrácia minden vívmányát.

Az Egyesült Államok ellenséges magatartása a magyar demokráciával szemben a széles tömegek előtt világossá vált. Kiderült, hogy az összeesküvők az Amerikai Egyesült Államok segítségével akarták terveiket keresztülvinni. De ebben a tekintetben az amerikai reakciósok csak addigi politikájukat folytatták.

Az USA reakciós kormánykörei, ahol csak lehetett, ártottak hazánknak. A nyilasok és német fasiszták által elrabolt gyári berendezéseket, nyersanyagokat, dunai hajókat, melyeknek legnagyobb részét Németország amerikai megszállott övezeteibe szállították, nem voltak hajlandók visszaadni a demokratikus Magyarországnak. Ezzel is gátolni igyekeztek az újjáépítés ütemét. De világosan megmutatkozott az Amerikai Egyesült Államok ellenséges magatartása Magyarország irányában a párizsi béketárgyalások idején is. Az Egyesült Államok Magyarországot jóvátétel fejében 8 milliárd békepengővel akarták megterhelni. Mint ismeretes, ez ellen a Szovjetunió erélyesen fellépett. Visinszkij az amerikai-angol diplomatákkal szemben kijelentette, hogy: »A szovjet kormány arra törekszik, hogy Magyarországnak könnyebb legyen talpraállni, hogy Magyarország is résztvehessen Európa újjászületésében.« Visinszkij követelte, hogy az amerikaiak adják végre vissza Magyarországnak a németek és nyilasok által elrabolt javakat. A Szovjetuniónak nagy küzdelem után sikerült az angolszászok által követelt jóvátételi összeget annak 66%-ára csökkenteni. A Szovjetuniónak fizetendő jóvátételi összeg az angolszászok eredeti követelésének nyolcadrészét tette ki. Ennek az összegnek is a félét a Szovjetunió később elengedte Magyarországnak, hogy megkönnyítse a hároméves terv gyorsabb végrehajtását.

Sztálin Rákosi Mátyás kérésére még a békeszerződés érvénybelépése előtt utasítást adott ki a magyar hadifoglyok hazaszállítására. 1947 folyamán több mint százezer hadifogoly tért haza családjához, később fokozatosan, gyors ütemben valamennyien hazatértek.

A békeszerződés aláírása 1947 február 17-én történt Párizsban. Magyarország a Szovjetunió felszabadító harcának és állandó segítségének eredményeként visszaszerezte állami függetlenségét, szuverenitását, melyet évszázadok óta nélkülözött.

Hároméves terv
A jó pénz megteremtése, a békekötés, az összeesküvés felszámolása a belső és külső konszolidálódás útjára vitték hazánkat. A jövő világos képét ekkor ismét a Kommunista Párt tárta a nemzet elé.

A hároméves tervvel építsük újjá Magyarországot, hozzuk rendbe háborúsujtotta hazánkat, állítsuk helyre iparunkat és mezőgazdaságunkat, emeljük fel népünk életszínvonalát a háborúelőttinek 108 százalékára.

A Magyar Kommunista Párt vezetésével és irányításával elkészült a hároméves terv, mely azt a célt tűzte ki, hogy három esztendő alatt 6581 millió forintot ruházzunk be népgazdaságunkba, ipari termelésünk színvonalát az utolsó békeév, 1938—39 termelési színvonalának 27%-ával magasabbra emeljük, mezőgazdasági téren pedig elérjük a háborúelőtti tíz év átlagos színvonalát.

A reakció gyűlölettel fordult szembe a tervvel, kilátástalannak és keresztülvihetetlennek tartotta, külföldi kölcsön felvételét sürgette. Rákosi Mátyás 1947 május hetedikén az angyalföldi munkások nagygyűlésén ezzel szembeszegezi: »Fizessenek a gazdagok!«, »Vagyondézsmát a háborús és inflációs nyereségekre!«, »Államosítsák a legnagyobb bankokat és a Magyar Nemzeti Bankot!«

Az ország dolgozó népe lelkesen kiállt a kommunisták által kidolgozott hároméves terv mellé és a külföldi kölcsön helyett a nagyvagyonok megadóztatása mellett foglalt állást.

1947 augusztus 1-én az egész ország népének örömünnepeként elindult útjára a hároméves terv és ezzel hazánk a tervgazdálkodás útjára lépett.

2. »A fordulat éve«
(1947 augusztus 31-1948 június 12-14)
Az 1947 augusztus 31-én megtartott választásokon a Magyar Kommunista Párt az ország első pártja lett. A reakció apró pártokra hullva, szétszakadt. A reakció a koalíció megbontását és a Kommunista Párt elszigetelését tervezte. Az a kísérlete, hogy a kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt reakciós elemeivel összefogva felrobbantsa a Függetlenségi Frontot, meghiúsult. Több mint százezren tüntettek Budapest utcáin 1947 szeptember 5-én a fasiszta pártszervezkedések ellen. Tíz héttel a választások után teljesen megsemmisültek a fasiszta jellegű pártszervezkedések.

Miután ezzel újabb csapás érte a nép ellenségeit, gazdasági téren is támadásba ment át a demokratikus tábor. 1947 november 29-én bekövetkezett a nagybankok és a Magyar Nemzeti Bank államosítása.

A jobboldali szociáldemokraták megsemmisítése
Ezután került sor a Szociáldemokrata Párt reakciós jobbszárnya elleni harcra. A jobboldali szociáldemokratákhoz az amerikai imperialisták ebben az időben a legtöbb reményt fűzték. Háromhónapos kemény küzdelem után a szociáldemokrata jobboldal lelepleződött és kiszorult a szervezett pártkeretekből, népellenes áruló tevékenysége megvilágosodott az egész munkásosztály előtt. A szociáldemokrata munkások zöme a Kommunista Párt helyes politikája, az egységes munkáspárt mellett foglalt állást.

A jobboldali szociáldemokraták vereségét nyomon követte a 100 munkásnál nagyobb üzemek államosítása és még ezt megelőzőleg a Weiss Manfréd-gyár felhívására kezdetét vette 1948 februárjában a munkaverseny mozgalom, melyhez az ország legtöbb üzemének munkásai csatlakoztak. Az államosított gyárak élére került új munkásvezetők a nehéz feladatok ellenére megállták a helyüket és rövid időn belül jó munkájukkal elősegítették a termelés növelését.

A reakció sorozatos vereségei és a demokrácia sikerei minden téren éreztették hatásukat. Népi demokráciánk politikai súlya, megbecsülése egyre jobban növekedett. Megjavult a munkafegyelem, meggyorsult a termelés tempója. A középparasztság egyre inkább a demokrácia oldalára állt és a Kommunista Párt felé fordult.

Népi demokráciánk megbecsülésének, elért eredményei elismerésének jelét láthattuk abban, hogy a Szovjetunió hazánkkal barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött (1948 február 18) és ezzel függetlenségünk és békénk védelme szilárd alapra helyeződött. Hasonló kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttünk még előzőleg Romániával, majd később a többi népi demokratikus országokkal is. Az amerikai imperializmus egyre kardcsörtetőbb háborús készülődéseivel szemben a béketábor egyre erősödött, s ennek Magyarország is szilárd tagja lett, miután a belső reakcióra súlyos csapásokat mért.

A Magyar Dolgozók Pártja megalakulása
(1948 június 12—14)
Demokratikus rendünk szilárdságát, a reakció vereségét betetőzte a két munkáspárt egyesülése a Kommunista Párt ideológiája, a marxizmus és leninizmus elvi alapján, a kommunisták programja alapján.

A jobboldali szociáldemokraták veresége, a szociáldemokrata munkások átáramlása a Kommunista Pártba megteremtették az előfeltételét a szerves munkásegységnek. Az 1948 június 12—14-én megtartott kongresszuson létrejött a magyar munkásosztály egyetlen pártja, a marxizmus-leninizmus alapján álló Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás vezetésével.

A Magyar Dolgozók Pártja mint a munkásosztály élcsapata maga köré tömöríti a nemzet legjobbjait, a magyar munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, a haladó értelmiséget, egész dolgozó népünket.

A munkásegység megvalósulása fordulópontot jelentett nemcsak a magyar munkásmozgalomban, de az egész magyar demokrácia fejlődésében. Minden téren rohamos változások következtek. Meggyorsult a szocializmus építésének irama. A kisgazdapárti összeesküvés leleplezésétől, az 1947 augusztusi választásoktól a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásáig a fordulat évéről beszélhetünk. Ennek az időszaknak eseményei győzték meg végkép népünket, hogy a magyar népi demokrácia nem átmeneti állapot, hanem maradandó. Népünk széles tömegei előtt megvilágosodik Rákosi Mátyás szavainak mély igazsága: »Tiéd az ország, magadnak építed!«

Rákosi Mátyás még a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak 1948 januári országos értekezletén tartott beszédében rámutatott arra, hogy az utóbbi időben »a magyar demokrácia gazdaságilag, bel- és külpolitikailag olyan sikereket ért él, amelyek alapjaiban és struktúrájában változtatják meg demokráciánk eddigi jellegét.« (Rákosi Mátyás : A fordulat éve. Tiéd az ország, magadnak építed. Szikra, 1948. 276. old.) »A mi helyzetünket az jellemzi, hogy a reakció jobban tudatában van vereségének, mint a demokrácia saját győzelmének.« (U. o. 286 old.)

»Tudatosítani kell a munkásban is, a parasztban is, a haladó értelmiségiekben is azt a felismerést, hogy végre saját népi államukat építik« — mondotta Rákosi Mátyás. (U. o. 286. old.)

A fordulat éve hozta el népi demokráciánk megszilárdulását, a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság hatalmának megerősödését. Azáltal, hogy a tőkés- és nagybirtokos-osztályok maradványait, a kulákok képviselőit kiszorítottuk az államhatalomból, népi demokratikus államhatalmunk, mely már addig is a proletariátus diktatúrájának elemeit tartalmazta és jegyeit hordta magán, határozott alakot öltött. Világossá vált, hogy a népi demokratikus állam, melyet a Szovjetunió győzelmével és a német fasizmus vereségével kialakult új nemzetközi osztályviszonyok hoztak létre, nem más, mint a proletariátus diktatúrájának egyik formája. A népi demokrácia annak a nagy történelmi korszaknak egyik államformája, mely biztosítja az átmenetet a kapitalista és kommunista társadalom között.

3. »Építjük a nép országát«
(1948. június-)
A fordulat éve nagy lendületet adott az újjáépítés ütemének. Dolgozó népünk a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való befejezését vállalja. A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása a kormányzás menetét simábbá, gördülékenyebbé tette. Megerősödik a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a magyar nők egysége. 1948 novemberében köztársaságunk külön törvénybe iktatja a nők teljes egyenjogúságáról szóló törvényt, biztosítva ezzel még jobban a demokráciánk életében egyre inkább érvényesülő gyakorlati egyenlőséget. Ifjúságunk oly sokáig késett egysége helyreállt, 1948 március 15-én, a szabadságharc százéves évfordulóján a magyar ifjúság, méltóan 1848 márciusának örökségéhez, egységesen sorakozik fel a 48-as forradalmat befejező és továbbfejlesztő népi demokráciánk mellett. A magyar ifjúság forradalmi hagyományait tette magáévá és fejleszti tovább a MDP vezetése alatt álló Dolgozó Ifjúsági Szövetség, mely a magyar ifjúság legjobb elemeit tömöríti magába, a szocializmus építéséért folyó küzdelemben.

Dolgozó parasztságunk egységes szervezetben, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségében tömörül. Napirendre kerül a szocializmus építése a falun is. Mezőgazdasági értékesítő szövetkezetek mellett a termelőszövetkezetek is egyre szaporodnak, számuk 1948 végén már 300 fölé emelkedett. A falu kizsákmányolóinak, a kulákoknak korlátozása egyre erőteljesebb lesz. Középparasztságunk a demokrácia felé fordul. Nagy segítséget jelent a faluk dolgozó népének az állami mezőgazdasági gépállomások fokozatos kiépülése.

Népi demokráciánk egyre növekvő sikerei súlyos csapást jelentettek mind a belföldi, mind a külföldi reakciónak. Mivel a kizsákmányoló osztályok legális úton már nem is gondolhattak régi hatalmuk visszaállítására, a szabotázs, a kémkedés, az összeesküvés útján próbálkoztak.

Ennek egyik kirívó esete volt az ú. n. MAORT-szabotázs, mely 1948 november 22-én került napvilágra. A Magyar—Amerikai Olaj Részvénytársaság reakciós vezetői amerikai utasításra csökkentették Magyarország olajtermelését, hogy ezzel is hátráltassák a hároméves terv munkálatait.

Az iskolák államosítása, a klerikális reakció
Mind a belföldi, mind a külföldi reakció megfelelő támaszt talált a katolikus főpapság reakciós elemeiben. Súlyos csapást mért a klerikális reakcióra az iskolák államosítása, mely már 1848-ban Kossuth Lajos, 1867-ben Eötvös József követelése volt. Az iskolák államosításával köztársaságunk elsősorban azt akarta elérni, hogy a demokrácia iskoláiban a demokrácia hívei és ne ellenségei neveljék az ifjúságot.

A klerikális reakció, mely már eddig is szemben állt dolgozó népünkkel és nem ismerte el a földreformot, a köztársaságot, az államosítást, szembeszállt az iskolák államosításával is. Emellett már jóval előbb, éveken keresztül visszaéltek a demokrácia türelmével és jóakaratával. Mindszenty József, aki a Horthy-időszak alatt Hitler és Mussolini magasztalója volt, az esztergomi érseki székből állt ki a nagybirtokosok és nagytőkések védelmére. Mindszenty demokratikus vívmányainkat megsemmisíteni igyekezett, az Amerikai Egyesült Államok részére rendszeres kémszolgálatot végzett, összeesküvést szőtt a dolgozók hatalmának, köztársaságunknak megdöntésére, és a magyar népet évszázadokon át elnyomó Habsburgokat akarta visszahozni. Terveit, levelezését sikerült az esztergomi érseki palota pincéjében egy tokban elásva megtalálni. Mindszenty, akit a magyar nép felelősségre vont tetteiért, a bíróság előtt mindent töredelmesen bevallott, többek között azt is, hogy az Egyesült Államok utasításai szerint cselekedett.

A klerikális reakcióra mért súlyos csapást követőleg megalakult 1949 februárjában a Függetlenségi Népfront a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, Rákosi Mátyás elnöklete alatt.

Népfrontgyőzelem (95.6%)
1949 május 15-én lefolytatott választásokon népünk, azt lehet mondani, egységesen állt a békét, jólétet, ötéves tervet jelentő Népfront mellé. A választók 95.6%-a, több mint 5 millióan a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett Népfrontra adta le szavazatát.

Népi demokráciánk ereje a Magyar Dolgozók Pártjának megerősödésével párhuzamosan növekedett. Dolgozó népünk egyre szélesebb rétegei látták és saját tapasztalatukon keresztül ismerték meg a kommunisták nemzetépítő áldozatkész munkáját. Népünk egyre inkább tapasztalhatta a kommunista vezetés helyességét, mely hazánkat a háború pusztulásából felemelte és a szocializmus útjára vezette. Rákosi Mátyás megígérte a földreformot, a jó pénzt, az újjáépítést — és valóban, a földet felosztották a dolgozó parasztság között, megszületett a forint és a hároméves terv két év és öt hónap alatt megvalósult.

Szocialista munkaversenyek
A munkásosztály hatalmának megszilárdulása, a bányáknak, bankoknak, a gyáraknak a nép tulajdonába vétele megváltoztatta dolgozó népünk viszonyát a termeléshez. Egyre inkább tudatosodott népünkben, hogy most már nem a kizsákmányoló, elnyomó tőkés és feudális osztályoknak dolgozik, hanem önmagának, saját jólétét növeli a több és jobb termeléssel.

A kizsákmányolás döntő mértékű felszámolása a gyáriparban megvetette az alapját az új munkásosztály kialakulásának. A munkához való új viszony tükröződött vissza abban is, hogy 1948 második felében dolgozó népünk lelkesen csatlakozott az 5 hónapos munkaversenyhez, mely nagy mértékben elősegítette a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való befejezését. Munkásosztályunk egyre erősödő öntudatának bizonyítékát láthattuk abban, hogy 1949 márciusában a Diósgyőri Vasgyár munkásainak felhívására nagy lendületet vesz a szocialista munkaverseny, melyhez a felhívás után 24 órával lelkesen csatlakoztak az üzemek az ország minden részéből.

A termelés lendülete egyre jobban fokozódik, mind több élmunkás és kiváló munkás emelkedik ki dolgozó népünk soraiból. Népünk egyre inkább megérti, hogy »a munka nálunk dicsőség és becsület dolga«, hasonlóan a Szovjetunióhoz és a többi népi demokratikus országokhoz.

Elindult útjára hazánkban is, a Szovjetunió példájára, a Sztahanov-mozgalom. Százával jelentkeznek az ésszerűsítők, a munkásújítók, a szakmák legjobb munkásai, hogy áttörve a régi kapitalista világ elavult munkanormáit, új, magasabb, a szocialista termelés követelményeinek megfelelő normákat állítsanak a helyükbe.

A szocializmust építő, új, átalakulóban lévő munkásosztályunk öntudata, munkához való megváltozott viszonya jut kifejezésre a magyar Sztahanov-mozgalom sikereiben.

Új parasztság van kialakulóban. A munkásosztállyal szövetséges dolgozó parasztság egyre inkább felismeri, hogy egyéni jóléte, felemelkedése a társas gazdálkodás útján biztosítható. Népi demokratikus államunk minden segítséget megad a százával alakuló fiatal termelőszövetkezeteknek, gépállomások kiépítésével segíti dolgozó parasztságunkat.

Új értelmiség van kialakulóban, mely minden tudását és erejét a szocializmus építésének meggyorsítására fordítja. Értelmiségünk sorai felfrissülnek a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak egyre nagyobb számban továbbtanuló gyermekeiből.

Népköztársaságunk Alkotmánya (1949 augusztus)
Az országunk gazdasági és társadalmi szervezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki, a további fejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amelyet 1949 augusztusában fogadott el a Magyar Országgyűlés és iktatott törvénybe.

Az Alkotmány kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«, hogy: »minden hatalom a dolgozó népé«. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és »minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége és becsületbéli ügye, hogy képessége szerint dolgozzék«, és ennek megfelelően »a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája után«.

Népköztársaságunk az egész országban kiépülő helyi tanácsoktól a legfelsőbb állami kormányzati szervekig egyesíti a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Az Alkotmány biztosítja a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek közötti szoros kapcsolat kiépítését. A képviselők kötelesek a választóknak működésükről rendszeresen beszámolni. Amennyiben a nép választottja nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek és nem teljesíti a néppel szemben vállalt kötelezettségét, választói által visszahívható. A választás elve érvényesül a legmagasabb kormányszerveknél is, így az országgyűlés választja a minisztertanácsot és az országgyűlés jogait gyakorló Elnöki Tanácsot is. Az Elnöki Tanács az elnökön kívül két helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll.

Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a munkateljesítménynek megfelelő munkabért.

A mi alkotmányunk a Sztálini Alkotmányhoz és a népi köztársaságok alkotmányaihoz hasonlóan, törvénybe foglalja a dolgozók jogait, gondoskodik azoknak a feltételeknek a biztosításáról is, melyek a jogok gyakorlását lehetővé teszik.

Így a munkára való jogot tervszerű gazdálkodás és megfelelő munkaerőgazdálkodás biztosítja. 1949 decemberében a sikerrel lezárt két év és öt hónap alatt megvalósított hároméves terv lényegében felszámolta a munkanélküliséget. A terv utolsó évében számos területen már jelentékeny szakmunkáshiány mutatkozott.

Az Alkotmány biztosítja a dolgozók jogát a pihenéshez és az üdüléshez. Ezt a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdültetésének megszervezése teszi lehetővé.

A dolgozók egészségvédelme érdekében a társadalombiztosítás egységes vezetés alá került.

A művelődés joga ma már a dolgozóké. A régi osztott iskolarendszerrel szemben kiépült az ingyenes és kötelező egységes iskolák hálózata. A Dolgozók Iskolájával, szakérettségi tanfolyammal lehetővé vált a továbbtanulás azok számára is, akiket ebben a régi reakciós rendszer akadályozott. Megnyíltak a főiskolák, egyetemek kapui a nép fiai és leányai előtt.

Az Alkotmány biztosítja a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a törvény szigorúan bünteti a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint. Az Alkotmány biztosítja minden nemzetiség számára az anyanyelvén való oktatást, és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét. Alkotmányunk mélységes internacionalista jellege mutatkozik meg abban, hogy biztosítja a menedékjogot mindazon idegen állampolgárok számára, akiket demokratikus magatartásukért vagy a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek.

A nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Az anyaság és a gyermek fokozott védelemben részesülnek. Népköztársaságunk külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére. Tanoncotthonok, kollégiumok kiépítésével, az ifjúsági szervezetek támogatásával és ezernyi más formában következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.

Népköztársaságunk hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia a tudományos kutatás tervszerűségének biztosításával új korszakot nyitott a magyar tudományos élet fejlődésében.

Az Alkotmány biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Ennek érdekében az egyházat különválasztja az államtól. A dolgozók szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságát az Alkotmány védelmezi.

A polgárok szent kötelessége a Népköztársaság, a haza védelme, megtiszteltetést jelent a magyar hadseregben szolgálni, mely hazánk függetlenségét, népünk érdekeit és a békét védelmezi.

Alapvető kötelessége minden magyar állampolgárnak a nép vagyonának, a társadalom tulajdonának megvédése.

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya nemzetünk történetében nagy fordulatot jelent. Alkotmányunk védelme és megtartása, minden jó hazafinak elsőrendű kötelessége.

Népi demokráciánk erősödése, a szocializmus építésének gyors üteme népünk ellenségeit még elkeseredettebbé, elszántabbá s vakmerőbbé tette.

Megvédjük a békét
A reakció, az imperialisták elleni küzdelem azonban túlmegy Magyarország határain, a dolgozó milliók világszerte harcot folytatnak a haladás ellenségeivel. A második világháború után két tábor alakult ki. Az imperialisták, a háborúban meggazdagodott Amerikai Egyesült Államokkal az élen, a világ reakciós, fasiszta elemeit maguk köré tömörítve, új háború kirobbantásán fáradoznak.

Ebből a célból az úgynevezett Marshall-tervvel az USA csatlósaivá tette a nyugateurópai kapitalista államokat, létrehozta az északatlanti katonai szerződést, a haditámaszpontok sorozatát építette ki szerte a világon. Az imperialista országok kormányai a hadikiadásokat állandóan fokozzák. Az USA a népellenes reakciós kormányokat hadianyaggal látja el, a német és japán fasizmus feltámasztására, felfegyverzésére törekszik. Az Amerikai Egyesült Államok és a többi imperialista hatalmak mindezt azért teszik, hogy előkészítsék a háborút a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, hogy meghosszabbítsák a halálra, pusztulásra ítélt kapitalizmus életét.

Az imperialista, háborúra készülő táborral szemben áll az imperialistaellenes tábor, a békéért harcoló milliók, élén a hatalmai Szovjetunióval. A béketáborhoz tartoznak a népi demokratikus államok, köztük a 470 milliós Kína, melynek népei az amerikai imperialisták és reakciós kínai csatlósaik felett aratott történelmi győzelemmel kiszakították a hatalmas birodalmat a világimperializmus rendszeréből és a szocializmus útjára tértek. Az imperialistaellenes tábort erősíti a kapitalista országok munkásosztályainak harca kizsákmányolóik ellen, a gyarmati népek küzdelmei függetlenségük kivívásáért. A béketábor erejét növelte a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása, mely a Szovjetunióra és a népi demokratikus országokra támaszkodva, az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megvalósítására törekszik.

Nagy erőgyarapodást jelentett az egész béketábor számára, hogy 1947 szeptemberében megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjával az élén, melynek az a célja, hogy a békéért folyó harcot vezesse, élén álljon a háborúra készülő imperialisták elleni küzdelemnek, mozgósítsa a dolgozó milliókat világszerte a béke megvédésére, biztosítsa a kommunista és munkáspártok tapasztalatainak kicserélését. A Tájékoztató Iroda lapja, a Tartós békéért, népi demokráciáért, az egész nemzetközi munkásmozgalom vezető lapjává vált, útmutatásai megkönnyítik a munkásosztály harcát az imperializmus ellen.

A Tájékoztató Iroda leplezte le Titót és társait, akik az imperialisták megbízásából és utasításai szerint épültek be a Jugoszláv Kommunista Pártba és telepedtek a jugoszláv nép nyakára. Az imperialisták már a háború alatt, látva a kommunista mozgalom nagyarányú megerősödését, beküldték kémeiket, megbízottaikat az egyes munkáspártokba, hogy ott kommunista álarcban, a dolgozó népet félrevezetve akadályozzák meg a munkásosztály hatalmának megerősödését az egyes országokban, és biztosítsák a tőkés és nagybirtokos osztályok uralmát.

Tito és társai azt a szerepet hapták az amerikai imperialistáktól, hogy a népi demokratikus országokat szakítsák ki a béketáborból, fordítsák szembe felszabadítójukkal, a Szovjetunióval.

Az amerikai imperialisták és Tito utasításai szerint cselekedtek a Magyar Dolgozók Pártjába beépült Rajk és társai is Magyarországon, amikor meg akarták dönteni népköztársaságunkat, kémkedtek az USA és Tito számára, meg akarták gyilkolni népünk vezetőit, vissza akarták állítani a régi nagybirtokos, nagytőkés rendet.

Hogy hazánk a Tito—Rajk összeesküvés kapcsán nem vált az imperialisták véres kalandjának színterévé, az elsősorban annak köszönhető, hogy mögöttünk állt a hatalmas Szovjetunió, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyássál az élén, kellő pillanatban, csapott le és fedte fel az összeesküvés szálait, nagy szolgálatot téve ezzel nemcsak hazánknak, hanem egyben az egész nemzetközi munkásmozgalomnak, a béketábornak is.

Magyarország továbbra is teljes mértékben kiveszi részét a békéért folyó harcból, s mint Rákosi Mátyás mondta: »nem rés, hanem erős bástya a béke frontján«.

Ezt bizonyította a Standard-gyár angol, amerikai kémeinek leleplezése is 1949 végén, mely újabb csapást jelentett az imperialistákra.

A hároméves terv befejezése 2 év és 5 hónap alatt
Dolgozó népünk nagy lelkesedéssel és fáradhatatlanul dolgozott hároméves tervünknek két év és öt hónap alatt való befejezéséért. A szocialista munkaverseny különösen nagy arányokba bontakozott ki Sztálin 70. születésnapja alkalmából. (1949 december 2.) Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk eddig soha nem látott lelkesedéssel vett részt a sztálini munkaversenyben, fellendült a magyar Sztahanov-mozgalom. Mindez jelentékeny mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hároméves tervünket még 1950 január l-e előtt sikerrel befejezhettük.

A hároméves terv két év és öt hónap alatt történt befejezése újjáépítette a háborús romokból hazánkat. A Magyar Dolgozók Pártja, a kommunisták vezetésével kidolgozott hároméves terv sikerrel befejeződött, a reakció minden gáncsoskodása, összeesküvései ellenére.

A hároméves terv kezdetén előirányzott 6585 millió forinttal szemben 7.8 milliárd forintot ruháztunk be. Ipari termelésünk a tervezett 27% helyett 40%-kal haladta meg a békebeli színvonalat. A magyar nehézipar 1949 végére az 1938-as termelés 174%-át érte el. A gyáripar és bányászat termelése 1949-ben 20.6%-kal haladta meg a hároméves terv utolsó évére előirányzott termelést. A közlekedés szintén teljes mértékben újjáépült, a németek és nyilas cinkosaik által felrobbantott régi dunai hidak helyébe felépült a Kossuth-hídon és a Szabadság-hídon kívül a réginél szebb és nagyobb Margit-híd és a fővárosunkhoz annyira hozzánőtt százéves Lánchíd. De újjáépültek hidaink szerte az egész országban, úgyszintén úthálózatunk is. A tehergépkocsik száma 1938-hoz képest két és félszeresére emelkedett.

A hároméves terv keretében többek között újjáépültek és részben újjáalakultak a csepeli, diósgyári, ózdi nehézipari üzemek, a három Ganzgyár, az Egyesült Izzó. Ugyanakkor újjáépültek erőműveink, így a mátravidéki, továbbá a csepeli nagynyomású erőmű és más erőművek egész sora. Új textilgyárak létesültek, jelentékenyen fejlődött a textil- és gyógyszeripar teljesítőképessége. Villamosítottak 455 községet, 25 tanyaközpontot, 84 gépállomást, 29 állami gazdaságot. 26 ezer katasztrális hold öntöző területté lett.

Mezőgazdaságunk általában elérte a második világháború előtti színvonalat. Emellett új növények termesztése honosult meg. A rizstermő területek 9 ezer katasztrális holdról 25 ezer katasztrális holdra növekedtek. A hároméves terv időszakában megkezdődött a mezőgazdaságban is a szocializmus alapjainak lerakása. Több mint 1500 termelőszövetkezeti csoport működött 1949 végén 350 ezer kat. hold területen. Emellett 221 gépállomás 3800 traktorral és nagyszámú más géppel és szállítóeszközzel állt a termelőszövetkezeti csoportok rendelkezésére 1949 végén.

Dolgozó népűnk életszínvonala a tervezett 8% helyett 1938-hoz viszonyítva 40%-kal emelkedett, ugyanakkor a nemzeti jövedelem 1938-hoz viszonyítva 24%-kal. A hároméves terv jelentősen megnövelte a nemzeti jövedelmet, megváltozott elosztása is a dolgozó nép javára. Mindez azért vált lehetővé, mert döntő mértékben megszűntek a munkanélküli jövedelmek, a kizsákmányolás a gyáriparban, a bank- és hiteléletben, a kül- és nagykereskedelemben.

A hároméves terv nem hanyagolta el dolgozó népünk kulturális szükségleteit sem. 1324 általános iskola épült újjá. De új egyetemek és főiskolák is alakultak, így az Állami Műszaki Főiskola, a Közgazdaságtudományi Egyetem, a Gazdasági és Műszaki Akadémia, az Agrártudományi Egyetem, megkezdődött a miskolci és veszprémi műegyetemek kiépítése. Új kórházak, szanatóriumok létesültek; napközi otthonok, bölcsődék, fürdők, üdülőotthonok százai mind a magyar dolgozó nép egészségét, jobb életét biztosítják. Az olcsó könyv, a mozi, a színház, a hangverseny és múzeumok a dolgozók tömegének kulturális felemelését szolgálják. Jelentős előrehaladás történt a volt uralkodóosztályok műveltségi monopóliumának teljes felszámolására.

A hároméves terv sikere a tervgazdálkodás fölényét, magasabbrendűségét bizonyította az anarchikus kapitalista termeléssel szemben. Bebizonyította a magyar kommunisták igazát, hogy hazánk újjászületése, a szocializmus alapjainak lerakása csakis a tervgazdaság útján lehetséges. Népi köztársaságunk a Szovjetunióra, a népi demokratikus országokra és a részvételükkel megalakult Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsára támaszkodva, biztosítani tudja a tervgazdálkodás további sikerét, és meg tudja óvni hazánkat a kapitalista világ elkerülhetetlen gazdasági válságaitól.

Az ötéves terv
A hároméves népgazdasági terv főfeladata abban állott, hogy a fasiszta háborúban erősen széthullott és jelentékeny mértékben elpusztult gazdaságunk újjáépüljön, helyreálljon.

A Magyar Dolgozók Pártja még jóval a hároméves terv befejezése előtt kidolgozta az új ötéves tervet, melyet rövid időn belül országgyűlésünk törvényerőre emelt. Dolgozó népünk az ötéves tervkölcsön jegyzésével megmutatta, hogy minden erejével azon van, hogy sikerre vigye az ötéves tervet. Az előirányzott 500 millió forintos összeg helyett több mint 750 millió forint értékű tervkölcsönt jegyeztek, vagyis az eredeti előirányzatot több mint 50%-kal túlteljesítették.

A fő feladat az, hogy az ötéves terv megvalósításával lerakjuk a szocializmus alapjait egész népgazdaságunkban, nemcsak a városban, hanem a falun is; hogy lényegében győzelemre vigyük a szocializmus ügyét az egész magyar népgazdaságban.

Az ötéves terv fő feladata egész népgazdaságunk újjáalakítása, új alapokon való megszervezése. A fő feladat az, hogy országunk iparosításának meggyorsításával és elsősorban a nehéz- és gépipar gyors fejlesztésével biztosítsuk a könnyűipar nagyarányú fejlődését, közlekedésünk korszerűsítését, mezőgazdaságunk gépesítését, honvédelmünk, nemzeti függetlenségünk megszilárdítását, népünk további anyagi és kulturális felemelkedését. A fő feladat az, hogy iparunk gyorsított fejlődésével egyidejűleg felszámoljuk mezőgazdaságunk évszázados elmaradottságát. Fő feladatunk az, hogy országunkat agrár-ipari országból ipari-agrár országgá változtassuk, tehát olyan országgá, amelyben az ipar súlya a döntő, de amelynek fejlett, korszerű mezőgazdasága van.

A Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusa 1951 február 25—március 2-án lemérte a szocialista építés eddigi sikereit és munkásosztályunk, egész dolgozó népünk szorgalmára, kezdeményezésére, alkotó erejére támaszkodva, az ötéves terv eredeti előirányzatait messze túlszárnyaló feladatokat tűzött a magyar nép elé.

Az ötéves terv eredetileg, a kitűzött feladatok végrehajtására, 50.9 milliárd forint beruházási összeget irányzott elő. Az ötéves terv első évének sikerei azonban azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések alacsonyak voltak és a szocialista ipar lehetőségei és tartalékai módot adnak az eredeti tervek jelentékeny mértékű kiszélesítésére. Így az új átdolgozott ötéves terv a beruházások összegét 80—85 milliárd forintra emelte. Az új terv sokkal többet ruház be a nehéziparba, ezen belül a vas-, acél-, szén- és villamosenergia termelésbe. A nehézipar eredeti 18.3 milliárd forint beruházási összegét az új terv 37—38 milliárdra emelte. Az ötéves terv alatt gyáriparunk a felemelt terv szerint 200%-kal fog többet termelni, mint 1949 végén. A mezőgazdaság beruházását az új terv 40%-kal emelte fel. A tervezett 22.800 traktor helyett 26.000—28.000 traktort kap a mezőgazdaság. Az új tervek szerint természetesen megnövekedett a munkaerőszükséglet is. A terv végrehajtásához az eredetileg szükségesnek tartott 480.000 új munkás és alkalmazott helyett 600.000—650.000 munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11.000 új mérnök és 17.000 új technikus. Az új ötéves terv a nemzeti jövedelem 120%-os növekedését irányozza elő, ami dolgozó népünk életszínvonalának és kultúrájának további emelését biztosítja.

Az ötéves terv át fogja gyökeresen alakítani a falu társadalmát, fordulatot hoz a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, biztosítja a szocializmus alapjainak felépítését, a mezőgazdaságban, és ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését és szoros szövetségét, szilárd összekapcsolását a munkásosztállyal.

A falu évszázados politikai, gazdasági és kulturális elmaradottságának felszámolása egész nemzetünk életébe gyökeres, döntő változást hoz. Csakis a társasgazdálkodás útján haladva emelkedhet dolgozó parasztságunk jóléte, biztosítható kulturális felemelkedése. Ezen az úton haladva jutunk el a város és a falu közti különbségek megszüntetéséhez.

Az ötéves terv első évének sikerei — szocialista gyáriparunk növekedése, a falu szövetkezeti gazdálkodásának erősödése, kultúrforradalmunk előrehaladása — még jobban lelkesítik dolgozó népünket újabb győzelmekre, hazánk megerősítéséért, a szocializmus minél gyorsabb felépítéséért. Népi demokratikus államhatalmunk erejét, szilárdságát nagy mértékben fokozta a tanácsok működésének megkezdése, több mint 200 ezer dolgozó megválasztása és bekapcsolódása államunk irányító szerveibe.

Dolgozó népünk öntudatának növekedését, munkához való megváltozott viszonyát bizonyítja, a szocialista munkaverseny, a Sztahanov-mozgalom, az újítómozgalom megerősödése. Egyre inkább elmondhatjuk, hogy népünk széles tömegei értették meg és tették magukévá Lenin és Sztálin tanítását: a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista munkamódszere.

Sikereink, eredményeink a kommunisták irányító, áldozatkész munkája nyomán egyre inkább fokozódnak. Döntő segítséget jelentett és jelent számunkra a Szovjetunió állandó támogatása. A szovjet munkások, mérnökök, írók, tudósok fáradtságot nem kímélve adják át a szocializmus építésében szerzett gazdag tapasztalataikat népünknek, hogy ezzel is gyorsítsák a szocializmus felépítését hazánkban.

A magyar nép 6 év alatt történelmének eddig soha nem látott fordulatát élte át. A Szovjetunió felszabadító harca, állandó segítsége nyomán, dolgozó népünk, a kommunisták vezetésével nemzetünk évszázados elmaradottságát számolta fel. Népi demokráciánk az 1848—49-es szabadságharc és az 1919-es első proletárdiktatúra méltó örökösének és továbbfejlesztőjének bizonyult. A nagybirtokos és nagytőkés elnyomástól és kizsákmányolástól megszabadult, szocializmust építő népünk alkotóereje most már szabadon kibontakozhatott.

*
A hatalmas Szovjetunió, a béketábor segítsége és támogatása nélkül hazánk, miként 1919-ben, a világuralomra törő imperialisták martalékává vált volna. Hazánk védelme, függetlenségünk megőrzése, helytállásunk a béketáborban, ma legszentebb kötelességünk.

Az amerikai imperialisták, csatlósaik, zsandár-seregeik: az újjászervezés alatt álló fasiszta német és japán hadseregek és Tito zsoldoscsapatai segítségével háború kirobbantásán fáradoznak, világuralomra törnek.

A kínai és a koreai nép hősi harca már méltó választ adott a távolkeleti háborút kirobbantó, agresszív amerikai imperialistáknak. A kínai és koreai nép győzelmes felszabadító harca erősítette a béketábort, növelte az egész világ dolgozóinak egységét és szilárd eltökéltségét, hogy keresztül húzzák az amerikai imperialisták háborús terveit.

Az egész dolgozó magyar nép a legnagyobb elszántsággal áll helyt a Szovjetunió vezette békefrontban, melynek élén a nagy Sztálin áll. Igazi hazafias gyűlölettel fordul szembe népünk a háborúra készülő imperialistákkal és déli határainkon áskálódó Tito-banditákkal. Népünk a kommunisták, Rákosi Mátyás vezetésével, a béketábor erejének és legyőzhetetlenségének tudatában kész arra, hogy megvédje szocialista hazáját, szabadságát és függetlenségét minden támadással szemben.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!