Teljhatalmát a munkavállalók ellen használja fel a kormány

Huszonnégy hónapos munkaidő keretet biztosítanak a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégeknek, és a magyar nagyvállalatoknak, hogy pótolhassák nyereségüket a koronavírus-járvány okozta termeléskiesés miatt. A teljhatalmú kormány erről szóló rendelete a Magyar Közlöny április 10-i számában jelent meg – jelentette a Magyar Szociális Fórum kedden.

     Orbán Viktor rendeletének birtokában az érintett cégek mostantól az elé a választás elé állíthatják dolgozóikat, hogy vagy elfogadják a 24 hónaposa munkaidő keretet, azaz a „rabszolgatörvényt” messze felülmúló igavonást, vagy felmondanak nekik.

      A rendkívüli jogkörrel felruházott kormány egyre-másra bocsátja ki a bérből és fizetésből élők fokozott kizsákmányolását lehetővé tévő rendeleteket, a termelés újraindításához pedig milliárdokkal támogatja a tőkeerős cégeket – jelzi az MSZF szakszervezeti forrásokra hivatkozva.

      A Magyar Szociális Fórum idézte a Vasas Szakszervezet kimutatását arról, hogy milyen következményekkel járhat a munkavállalóra nézve a kormány rendelete:

• Havi (!) 1 pihenőnap kiadását.
• Heti 60 órás munkavégzést.
• Mindezt túlórapótlékok nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat, mint most, amikor állnak az üzemek.
• A dolgozót az intézkedés röghöz köti, hiszen, aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.

       Az MSZF megjegyezte: a kormány néhány nap leforgása alatt bizonyította, kinek az érdekében használja fel rendkívüli hatalmát a járvány leple alatt.+++

Életekbe kerül az egészségügy elhanyagolása – A felkészületlenség következménye a kapkodás

A Magyar Szociális Fórum egyik egészségügyi szakértője írja:

Az országot felkészületlenül érte a koronavírus járvány. Csak éppen nem vallják be. A kormány úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben volna, és ura volna a helyzetnek. Közben átgondolatlanság, kapkodás jellemzi cselekedeteit. Amúgy is viharvert egészségügyi ellátórendszerünk térdre kényszerítése láttán feltesszük magunknak a kérdést: vajon van még esélyünk?

Az általános betegellátás hiányosságai láttán csak hüledezünk, hogy ezekben a vészterhes időkben hirtelen két kórház főigazgatójának is elbocsátó üzenetet küldött Kásler Miklós miniszter. A bajok forrása viszont, mint kiderült, sokkal mélyebben rejlik. Az akarnok kormánypolitika megvalósítása emberéletekbe kerülhet a drasztikus intézkedések miatt. Megdöbbentő, hogy olyan szaktekintélyű kórházigazgatókat bocsátanak el és cserélnek le, akiknél az emberség az első és legfontosabb szempont.  Ezeknek az orvosoknak az volt a „bűnük”, hogy nem akarták sorsukra hagyni a súlyos betegeket.

      Nos, akkor hol van a kormány által propagált világszínvonalú magyar egészségügyi ellátás? Persze az is egyfajta válasz, ha a kormány – mulasztásai kiküszöbölése helyett  bűnbakokat keres az egészségügyi szakszemélyzet soraiban. Van akiből csak erre futja… Teszi ezt olyan körülmények között, amikor hazánkban túl kevés az orvos, a nővér, és a szociális gondozó. Az egészségügyben és az idősgondozás területén felmerülő létszámhiány miatt a betegek általános egészségügyi ellátása amúgy is csorbát szenvedett. Főleg most érzékelhetők igazán a gondok, amikor mindent felülír a koronavírus elleni védekezés.

     Hogyan gondolta azt a kormány, hogy az amúgy is ezer sebből vérző egészségügyi ellátórendszert még tovább csonkítja úgy, hogy a legnehezebb időkben, pont egy veszélyhelyzet idején hagyná magukra azokat a betegeket, akiknek szervezete amúgy sem tudna már megküzdeni egy ilyen súlyos járvánnyal? A döntéshozók miért akarják feláldozni ehhez a játszmához azokat a szakmailag elismert kiváló intézményvezetőket, akik menteni szerették volna a már így is alig menthető helyzetet, ráadásul ekkora orvoshiány mellett?

     Hazánkban a lakosság egynegyede nyugdíjszerű ellátott, akiknek jelentős hányada valamilyen betegségtől szenved. Több mint 2 millió honfitársunk 65 év feletti, akik a különösen veszélyeztetett korcsoportba tartozók. Közülük sokan szenvednek magas vérnyomásban, szív,- és érrendszeri,- vagy tüdőbetegségben és allergiában, de gyakori a cukorbetegség, s tumoros megbetegedés miatt kezelt betegek száma is jelentős. A nyugdíjasok közül sokaknak 4 -5-féle krónikus betegsége is van, ami rizikó tényező lehet a járvány szempontjából.

      A „maradj otthon” felhívást, illetve a járvány miatti fokozott elővigyázatosságot megszívlelendőnek tartjuk főleg az idősek számára, mivel hazánkban a nőknél 61 év, a férfiaknál csupán 60 év az egészségben eltöltött évek száma az „EUROSTAT” felmérése alapján.  A kormány-kommunikáció azt hirdeti, hogy a koronavírus-járvány idején „harcolnunk kell minden egyes emberéletért”. Ennek szellemében az EMMI el is rendelte, hogy a kórházi ágyak 60%-át fel kell szabadítani, de azt is megígérték, hogy „senkit sem hagynak ellátatlanul”. Viszont ezekkel az intézkedésekkel összefüggésben többen panaszkodtak, hogy a kórházakból hazaküldik a folyamatosan ápolásra szoruló betegeket is, mert, csak így lennének képesek biztosítani az EMMI által meghatározott 36 ezer kórházi ágyat. Meglehet, a járvány megfékezésére tett erőfeszítések miatt, egyelőre nincs is szükség ennyi üresen tartott kórházi ágyra. Ha ez így van,  miért küldik haza a kórházakból meghalni az ellátásra szoruló krónikus betegeket? Válasz helyett elbocsátás volna rá a válasz?

      Az Országos Rehabilitációs Intézet egyik egészségügyi dolgozója elmondta:„A kórházból hazaküldött betegek elmaradó rehabilitációja súlyos, maradandó egészségkárosodásokhoz fog vezetni”.

      Az egyik intézményből hazaküldött betegnek az idős, 70 év feletti édesanyja, aki maga is súlyos beteg, elmondta hogy: ”a gyermekem menthetetlen beteg, aki kórházban van, de most hazaküldik, nem fog kezelést kapni a koronavírus-járvány miatt. Ha már nem kap segítséget, akkor meghal, mert rákos. Meghasad a szívem, ha ezt kell megélnem”.

     Egy 50 éves falusi nőbeteg arról panaszkodott, hogy többféle súlyos és autoimmun betegsége is van. Régebben rokkantsági nyugdíjas volt, de a rendkívül megszigorított rokkantsági felülvizsgálatok alkalmával „leminősítették”.

     Az alábbiakat mondta el nekünk: „Addig-addig szórakoztak velem, míg 2017-ben a rehabilitációs ellátásom lejártakor már képtelen voltam a maratoni várólistákat kivárva beszerezni a szükséges orvosi igazolásokat az állapot-rosszabbodásomnál és bizonyítani azt, hogy tényleg nagyon beteg vagyok. A pénzellátásom megszűnt, a férjem fizeti a TAJ kártyám utáni érvényességet is, és neki kell eltartania engem. Orvostól-orvosig jártam, de a kivizsgálásaim a klinikákon és a szakrendeléseken olyannyira elhúzódtak, hogy nemrég bírtam csak eljutni odáig, hogy az OEP engedélyhez kötött egyik fontos kezelésemet engedélyezték volna végre, de most az is elmarad a koronavírus járvány miatt. Így, egy újabb engedélyre lenne szükségem ahhoz, hogy a fontos kezelést meg is kaphassam végre.  A veszélyhelyzet után érdeklődjek – ez volt a válaszuk. Nálam most van vészhelyzet, hogy nem kapom meg a szükséges kezelést sem és egyetlen fillér nélkül élek súlyos betegen. Mi lesz így velem?”.

     Egy 76 éves idős férfi arról panaszkodik, hogy hiába voltak szakorvosokhoz időpontjai a klinikai kontrollokra, az időpontokat sorra visszamondták. Amikor kérdezte, hogy mégis mikor érdeklődjön újra, az volt a válasz, hogy majd a veszélyhelyzet elmúlta után. Ki tudja, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, ha korlátlan időre van meghirdetve? Mi lesz így vele?

     A Magyar Szociális Fórum azzal a kérdéssel fordult Kásler miniszterhez, felbecsülték-e, hányan veszíthetik életüket a kényszervárakozás miatt a hazaküldött, és az ellátatlan betegek közül? Hányan veszíthetik életüket annak következtében, hogy a járóbeteg-szakrendeléseken, az ügyeleti rendszerben, vagy a sürgősségi betegellátó rendszerben csak nagyon súlyos állapotban lévő betegeket fogadnak? Az MSZF követeli Kásler minisztertől, találjon megoldást, nehogy az ellátási korlátozásokba többen haljanak bele, mint magába a koronavírus-járványba!

     Az MSZF idézi egy  beteg véleményét, aki szerint „Nem a vészhelyzetben derekasan helytálló orvosokat kell meneszteni, hanem azokat a döntéshozókat, akik az emberéleteket veszélyeztetik azzal, hogy szándékosan korlátozzák a krónikus betegek gyógyulásának esélyeit”

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu