Befellegzett a demokráciának? Egyre erősebb a lázadás a világban

Sosem voltak annyira elégedetlenek az emberek a demokráciával, mint most – derül ki a Cambridge Egyetem alatt működő Bennett Institute jelentéséből. A világban a Brexit vagy a populista politikai irányzatok előretörése mind ennek jelei. Számunkra jó hír, hogy Kelet-Közép-Európában a kilencvenes években látott demokratikus csalódás után Magyarországon javult a legnagyobbat a rendszer megítélése.

Fellázadt a világ a demokrácia ellen

Több évtizedes távlatban vizsgálja a demokrácia nemzetközi megítélését a Bennett Institute. A legtöbb ország esetében 1995 óta gyűjtenek adatokat különböző felmérésekből, azokat értékelik és rendszerezik. Fontos, hogy nem saját felméréseket készítenek, hanem a különböző közvéleménykutatásokat használják fel, melyet egy tanulmányban értékelnek. Európában az Európai Bizottság hagyományos Eurobarométer felmérései adják az adatsort, a többi kontinensen pedig a hasonló helyi felméréseket veszik alapul.

A demokráciával való elégedetlenség folyamatosan emelkedik, jelenleg történelmi csúcsot ért el, főleg a fejlett országokban

 – olvasható a jelenlegi Demokrácia Riport legfontosabb megállapításaként.

A TANULMÁNY SZERZŐI SZERINT NEM TÚLZÁS KIJELENTENI, HOGY A DEMOKRÁCIA GLOBÁLISAN BETEG. A KILENCVENES ÉVEK KÖZEPÉN A LEGTÖBB ORSZÁGBAN AZ EMBEREK TÖBBSÉGE MÉG ELÉGEDETT VOLT A DEMOKRÁCIA ÁLLAPOTÁVAL. AZ UTÓBBI HUSZONÖT ÉVBEN VISZONT NAGYJÁBÓL 10 SZÁZALÉKPONTTAL EMELKEDETT AZ ELÉGEDETLENEK ARÁNYA, ÍGY MA 57,5% MONDJA AZT, HOGY NEM MŰKÖDIK RENDESEN A MODELL.

Az elégedetlenség elsősorban 2005 után fokozódott, általában azt az évet nevezik a “globális demokratikus recesszió” kezdetének. Tizenöt éve mindössze az emberek 38,7%-a mondta azt, hogy elégedetlen a demokrácia állapotával, azóta ez az arány majdnem húsz százalékponttal emelkedett.

A negatív tendenciát elsősorban a világ legnépesebb országai vezetik, például az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Brazíliában, Nigériában jelentősen romlott a demokrácia állapota az elmúlt években. A teljes kép azonban nem ennyire negatív, vannak olyan országok, melyek az erős intézményrendszerüknek köszönhetően javulást mutatnak, az ilyen „mintaországok” például Svájc, Dánia, Norvégia, Hollandia és Luxemburg. Emellett a jelentés készítői szerint Ázsiában vannak még reményre okot adó tendenciák, ott kevésbé volt jellemző a demokráciával való elégedetlenség.

Az általános elégedetlenség mögött több ok áll egyszerre. A nyugati világban erősödtek a politikai szélsőségek, ehhez jött még a gazdasági helyzet miatti kiábrándultság, illetve a populista pártok erősödése, ezek mind gyengítették a demokráciába vetett hitet. (Természetesen itt az összefüggés nem egyirányú, ezek a jelenségek egyszerre okok és tünetek.) Ezzel párhuzamosan a fejlődő országokban az átmenettel járó eufória váltott át kiábrándultságba, amiben szerepe volt többek között a korrupciónak és a városi bűnözésnek, melyek mind aláásták a demokráciát.

Trump, Brexit

Kevés országban volt olyan meglepő és drámai az elégedettség visszaesése, mint az Egyesült Államokban – olvasható a tanulmányban. A modernkori történelem ugyanis nagyrészt arról szólt, hogy Amerika volt a demokrácia példaképe. Egészen a kétezres évek közepéig ebben az amerikai lakosság is egyetértett, az emberek háromnegyede elégedett volt a demokráciával, majd az utóbbi másfél évtizedeben több hullámban nőtt a kritikusok aránya, így ma már a többség negatívan látja a helyzetet.

A szerzők szerint a 2008-as válság után kezdett megváltozni az amerikai közvélekedés, azóta évről évre bizonytalanabbnak látják a politikai rendszer működését az emberek. Ebben szerepe volt a politikai szélsőségek erősödésének, a kormányzati leállásoknak az adósságlimitek miatt, emellett az emberek azt látták, hogy egyre többen használják politikai pozícióikat magáncéljaikra, ami szintén aláásta a demokráciát. De szerepe volt ebben a költséges iraki háborúnak, illetve a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeknek is, a fenti tényezők együttesen vezettek oda, hogy a felmérések során először az amerikaiak többsége elégedetlen a demokráciával.

RÉSZBEN EZT A NÖVEKVŐ ELLENÁLLÁST LOVAGOLTA MEG DONALD TRUMP NÉGY ÉVE ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNYÁBAN, Ő FELISMERTE, HOGY AZ AMERIKAI EMBEREKNEK EGYRE INKÁBB ELEGÜK VAN A GLOBALIZÁCIÓBÓL ÉS A DEMOKRÁCIÁBÓL.

Az utóbbi évek másik „állatorvosi lova” az Egyesült Királyság volt a fejlett országok közül, a szigetország több hasznos példával is szolgál. A hetvenes évektől a kétezres évek elejéig kisebb megingásokkal erősödött a demokráciába vetett bizalom. Ennek cáfolata volt a Brexit-népszavazás, mely sokak részéről egyfajta protest szavazat volt. És bármilyen meglepő, éppen a 2016-os népszavazás után lettek sokkal elégedetlenebbek az emberek.

Vagyis az érdekesség, hogy a Brexit egyszerre volt kiváltó ok és tünet. A brit többség megszavazta ugyan az Európai Unióból való kilépést, azonban ettől csak még csalódottabbak lettek az emberek. Ennek két oka lehet: egyrészt viszonylag szűk többséggel nyertek a kilépéspártiak, a többi ember pedig csalódhatott, másrészt a népszavazás után három év féléves nem ritkán komédiába hajló huzavona jött az EU-kilépésről előrehozott választásokkal, parlamenti leszavazásokkal, ez pedig még az egyébként Brexit-pártiakat is elkeseríthette.

A magyaroknak is elegük van

A Bennett Institute a vizsgált országokat négy nagyobb csoportba sorolta a demokráciával való elégedettség szempontjából. Ebben az osztályozásban Magyarország a középmezőnyben van, abban a csoportban, melyet úgy jellemeztek, hogy erős az aggodalom az emberekben. Ebben a halmazba azok az országok tartoznak, ahol az emberek több mint negyede, de kevesebb mint fele elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával.

A rossz hír, hogy jelenleg ennek a kategóriának a határán vagyunk, innen lefelé már csak a betegnek minősített demokráciák és a válságban lévő országok vannak. A régióban a lengyelek egyértelműen elégedettebbek nálunk, a szlovákoknál és a románoknál viszont az emberek több mint fele elégedetlen, így ők már a „beteg demokrácia” kategóriájába esnek.

Kelet-Közép-Európa országaira a kilencvenes évek elején a rendszerváltozáskor a bizalmatlanság volt a jellemző, mindössze az emberek harmada-ötöde volt elégedett a demokráciával az átmenet éveiben. Ez részben annak köszönhető, hogy sokan csalódtak, akik hirtelen jobb életet vártak a politikai változástól.

A kilencvenes évek közepe után aztán egyre erősödött a bizalom a demokráciában, a kétezres évek közepén ebben volt egy kis megtorpanás, ami aztán a válság alatt tetőzött, 2011-12 óta viszont megint egyre többen elégedettek a demokráciával Magyarországon is.

SŐT, 1995-HÖZ KÉPEST LENGYELORSZÁG MELLETT MAGYARORSZÁGON CSÖKKENT LEGINKÁBB A DEMOKRÁCIÁVAL ELÉGEDETLENEK ARÁNYA, TÖBB MINT HÚSZ SZÁZALÉKPONTTAL ESETT VISSZA, ENNEK KÖSZÖNHETŐ, HOGY MOST 50 SZÁZALÉK ALATT VAN.

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: “…a fejlődő országokban az átmenettel járó eufória váltott át kiábrándultságba, amiben szerepe volt többek között a korrupciónak és a városi bűnözésnek, melyek mind aláásták a demokráciát…”-Milyen jó, hogy Döbrögisztán nem a fejlődő, HANEM A FELTÖREKVŐ kategóriába tartozik! “…2011-12 óta viszont megint egyre többen elégedettek a demokráciával Magyarországon is…”-Szólni kéne már annak a 39 százaléknyi vajdasági útálkozónak: EGYSZERŰEN SENKIK VAGYTOK HEJ – HEJ!Döbrögisztán üdítő kivétel! 2011 óta! És ezt KINEK köszönhetjük? KINEK KELL HOGY HÁLÁSAK LEGYÜNK? Na? Naaa…?Hát PERSZE hogy NEKI: