Kirúgási hullám söpörhet végig Döbrögisztánon?

Az Audi után a Mercedesnél is csökken a dolgozói létszám, és a kecskeméti gyár hatékonyságának javulásáról beszélnek. Magyarországon is kétségtelenül elindult az a folyamat, amelyen keresztül a gyárak kevesebb munkavállalóval valósítanak meg termelésnövekedést. Az autóipari kitettség miatt azonban ez a dolgozók szempontjából kifejezetten kedvezőtlen hír.

Rövid idő alatt már a második nagy magyarországi autógyárról jelentek meg hírek, hogy csökkentik a munkavállalói létszámot. A Mercedes kecskeméti üzeméből idén januárban küldtek el dolgozókat – habár nem tömegesen –, az Audi pedig már korábban bejelentette, hogy középtávon alacsonyabb dolgozói létszámmal fogják megoldani a termelést.

Hatékonyságnövekedés

A járműgyártásban ma már egyáltalán nem számít egyedi esetnek, hogy egy vállalat úgy tudja növelni a termelését, hogy közben csökkenti a dolgozói létszámot (ezzel növelve a termelékenységet). Az MNB egyik elemzése megállapította, hogy bizonyos feldolgozóipari ágazatokban már csökken a foglalkoztatás, kifejezetten gyors beruházás- és termelésnövekedés mellett, vagyis a munkaerőhiány közepette a vállalatok elkezdték a munkát tőkével helyettesíteni.

A járműgyártás az egyik leginkább érintett ágazat a jegybank elemzése alapján. Az elmúlt időszakban a vegyiparban, a villamosiparban, a gépiparban, valamint a járműgyártásban figyelhető meg leginkább az a folyamat, hogy a robotok kezdtek el dolgozni az emberek helyett. A Mercedes-gyár is azzal indokolta az egyes munkaszerződések felbontását, hogy „a gyártási folyamatok optimalizálása révén” hatékonyságnövekedést értek el.

Járműipari kitettség

A világgazdasági válságot követően sokat lendített a magyar gazdaság helyzetén a kecskeméti Mercedes vagy a győri Audi-gyár termelésének a felfutása. Hogy milyen sokat jelentenek a külföldi gyárak, azt jól mutatja Bács-Kiskun megye helyzete, amely az egy főre jutó GDP alapján a térségi rangsor 13–15. helyén állt az ezredforduló első évtizedében, 2017-re pedig már a főváros, a legfejlettebb dunántúli megyék, valamint Pest megye mögé, a 7. helyre zárkózott fel.

A statisztikai hivatal elemzése szerint egy-egy jelentős járműipari szereplő megjelenése hatással van az adott térség gazdaságára: képes a gazdaságot dinamizálni, ugyanakkor a globális hatásoknak kitett iparág függőséget is teremt a külföldi irányítású járműgyártók teljesítményétől, illetve az anyavállalatok stratégiai döntésitől.

Az elmúlt években inkább a pozitív oldalát érezhette az ország annak, hogy a járműgyárak súlya folyamatosan növekedett az ipari termelésen belül – mostanra pedig egész megyék sorsa került az autógyárak kezébe –, azonban a következő időszakban fel kell készülni arra, hogy az autóipar átalakulása (elektromos autók) és a robotizáció terjedése miatt megérezhetjük a kitettség hátrányos oldalát is.

A robotizáció – ahogy láthattuk is – azonban nem csak a járműgyártást érinti, hanem pl. a vegyipart és a villamosipart is, de más szektorokban is tetten érhető lesz. A következő időszakban a munkaerőhiány, a jelentősen emelkedő keresetek (bérköltségek), valamint a beruházások költségének alacsonyabbá válása (olcsó hitelek) miatt folytatódhat a munka tőkével való kiváltása.                                                                                                                           (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: Már erősödnek a bizonygatások, hogy a recesszióba merülő országok a krízis HAZAI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSRA elsősorban a gyarmatokra települt összeszereldék leépítésével tudnak csak válaszolni! Vagyis a jól bevált gyakorlatot követik.

De ami jó a gyarmattartónak, az rossz a gyarmat biorobot hadának! Döbrögisztán melósait történelmi csúcsra sikerült ismét eladósítani! 

Márpedig tudjuk: HÁROM HÓNAP NEM TÖRLESZTÉS…! – KATASZTRÓFA!

Azt is tudjuk, hogy ha belelendül az elbocsájtási hullám, az nem három hónapig tart ki.

Ez estben viszont a társadalmi hatása kiszámíthatóan kiszámíthatatlan lesz!