A kapitalizmus működési modellje a polgári „demokráciában”
– ez az egyszerűsített modell elsősorban az árutermelésre vonatkozik –
A „kapitalista… olyan személy, akinek tőkéje van, ill. termelési eszközök vannak a tulajdonában, és ezt a helyzetet bérmunkások kizsákmányolásával minél nagyobb haszon szerzésére használja fel.” arcanum.hu
„A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, miket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg. … 1867-ben a kapitalista jelzőt Karl Marx arra a termelési módra alkalmazta, amelyben „termelőeszközök” magánkézben vannak, Proudhon a kapitalista jelzőt a tőke birtokosaira alkalmazta.” Wikipédia
Marx szerint a kapitalista termelés „célja a profit termelése, melynek fedezetét a munkások megfizetetlen munkaerejéből biztosítja. A tőkések kezében vannak a termelési eszközök, melyeket az állam biztosít számukra. A munkások azáltal, hogy termékeket állítanak elő, folyamatosan újratermelik a kapitalizmust.” Wikipédia
Gazdasági körforgás folyamata:
Termelési tényezők jelentik a termeléshez szükséges pénzért megvásárolható termelőerőket, ami a termelőeszközöket, az alapanyagokat, félkész termékeket, a szükséges energiát, és minden egyéb költséget, ami a termék árában megjelenik; ehhez jön még a legfontosabb a munkaerő áru, a munkaerő piacon megvásárolt ember munkaereje, képessége, amit szintén a terméket vásárló fizet meg. A munkaerő áru a proletár bérrabszolga dolgozók, a föld lakosságának milliárdjai, a kizsákmányoltak.
A munkabér a proletár munkaképességének az újratermeléséhez az adott társadalmi fejletségben szükséges ára, ettől lesz bérrabszolga, mert ha nem adja el munkaerejét a tőkésnek, akkor elpusztulna a családjával együtt; olyan ez, mint a rabszolgaszíj; vagy dolgozol a tőkés hasznáért vagy éhezel a családoddal együtt. A munkaerő olyan árú a kapitalizmusban, mint minden más a termeléssel létrehozott dolog, az előállításához szükséges munka az alapja. A munkaerővel rendelkező embernek a munkaképessége sok pénzbe kerül, meg kell fizetni sok ember munkáját a megfelelő színvonalra hozásához; az egészségügyet, a tanárt, a tanulás, lakás is kell, táplálkoznia, művelődnie is kell, a kor civilizációjának megfelelő tárgyakra is szüksége van ahhoz, hogy használható legyen a tőkésnek. Ez a munkaerő ára. A munkaerő megfelelő képességének létrehozása tulajdonképpen befektetés a tőkéseknek a profitjuk kárára. Azonban a tőkésállam szeret ezen is spórolni, mivel a tőkések egymással állandóan konkurenciában vannak, a közös érdekük pedig csak a minél nagyobb profit saját maguknak. Ezért aztán a tőkések sokkal jobban gazdagodnak a proletárok kárára, mint az indokolt lenne. A föld lakosságának néhány százaléka az élősködésből nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a több milliárd dolgozó.
„… a modern munkások osztálya, akik csak addig élnek, amíg munkát kapnak, és akik csak addig kapnak munkát, amíg munkájuk a tőkét gyarapítja.” idézet: – Kommunista kiáltványból –
A proletárok által előállított termék a tőkés tulajdona lesz, az ára tartalmazza a költségeket, a munkabért és profitot is, ezután kerül fogyasztásra a piacra, ahol megmérettetik, eladható vagy nem, megtérül a befektetett tőke vagy nem.
A proletárok az álltuk termelt dolgokat a piacon megvásárolják és ennek az ára a tőkéseké lesz. Így realizálódik a piacon a termelés, ahol a tőkések egymással konkurenciában harcolnak; itt dől el, hogy ki lesz a vesztese vagy győztese a kapitalizmus anarchikus gazdaságának, amit a „szabad” piacgazdaságnak neveznek.
A piacon eladott termékek árából a termelés újrakezdhető, a profitból bővített formában is. Itt folytatódik a termelés körforgása.
A profitot a proletárok termelik meg a tőkéseknek, aminek egy része a bővített újratermelésre, másik része az élősködésre fordítódik.
A termelés folyamatában a tőkésnek a befektetésen kívül nincs más szerepe, a munkafolyamatban nem szerepel sehol, ki is hagyható, a szocializmusban, mint élősködő ki is marad. Hát ezért nem szeretik a tőkések a szocializmust. A proletárokkal elhitetik, hogy élősködni erkölcsös a kapitalistáknak, e nélkül nem lehet termelés, pedig csak az élősködőket kell kihagyni, és már itt is van a szocializmus.
Idézet a Kommunista kiáltványból
„… De teremt-e a bérmunka, a proletár munkája a proletárnak tulajdont? Semmi esetre. A bérmunka a tőkét teremti meg, vagyis azt a tulajdont, amely a bérmunkát kizsákmányolja, amely csak azzal a feltétellel gyarapodhat, hogy új bérmunkát hoz létre, hogy azt újra kizsákmányolja. A tulajdon mai alakjában a tőke és a bérmunka ellentétében mozog. Vegyük szemügyre ennek az ellentétnek mindkét oldalát.
Tőkésnek lenni nemcsak tisztán személyi, hanem társadalmi helyzet elfoglalását is jelenti a termelésben. A tőke közösségi termék és csak a társadalom sok tagjának együttes tevékenységével, sőt végeredményben csak valamennyi tagjának együttes tevékenységével hozható mozgásba.
A tőke tehát nem személyi, hanem társadalmi hatalom.
Ha tehát a tőkét közösségi tulajdonná változtatjuk át, amely a társadalom valamennyi tagjáé, akkor nem személyi tulajdon változik át társadalmivá.
Csupán a társadalmi jellege változik meg a tulajdonnak. A tulajdon elveszti osztályjellegét.
Térjünk át a bérmunkára.
A bérmunka átlagos ára a munkabér minimuma, azaz azoknak a létfenntartási eszközöknek az összege, melyek szükségesek ahhoz, hogy a munkást, mint munkást életben tartsák. Amit tehát a bérmunkás a maga tevékenységével elsajátít, az pusztán arra elég, hogy csupasz életét újratermelje. Mi semmi esetre sem akarjuk eltörölni a közvetlen élet újratermelésére szolgáló munkatermékeknek ezt a személyi elsajátítását, azt az elsajátítást, amely nem tesz lehetővé idegen munka fölött hatalmat adó többletet. Mi csak ennek az elsajátításnak nyomorúságos jellegét akarjuk megszüntetni, amikor a munkás csak azért él, hogy a tőkét gyarapítsa, csak annyiban él, amennyiben az uralkodó osztály érdeke megkívánja. …
… A polgári társadalomban az eleven munka csak eszköz a felhalmozott munka gyarapítására. A kommunista társadalomban a felhalmozott munka csak eszköz a munkások életfolyamatának kibővítésére, gazdagítására, előmozdítására. …
… Rémüldöztök, hogy mi meg akarjuk szüntetni a magántulajdont. De fennálló társadalmatokban a társadalom tagjainak kilenctized részére nézve megszűnt a magántulajdon; a magántulajdon éppen azáltal létezik, hogy a társadalom kilenctized részére nézve nem létezik. Azt vetitek tehát szemünkre, hogy olyan tulajdont akarunk megszüntetni, amelynek szükségszerű előfeltétele, hogy a társadalom óriási többségének nincs tulajdona.
Egyszóval azt vetitek szemünkre, hogy a ti tulajdonotokat akarjuk megszüntetni. Valóban, ezt akarjuk.
Attól a pillanattól kezdve, hogy a munka nem változtatható át tőkévé, pénzzé, földjáradékká, egyszóval monopolizálható társadalmi hatalommá, azaz attól a pillanattól, hogy a személyi tulajdon nem csaphat át polgári tulajdonba, attól a pillanattól kezdve szerintetek megszűnt a személyiség. …
… A kommunizmus senkitől sem veszi el azt a hatalmat, hogy társadalmi termékeket elsajátítson, csupán azt a hatalmat veszi el, hogy ezen elsajátítás révén idegen munkát leigázzon. ”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Rendkívül hír: A Magyar Orvosi Kamara arra kérte a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek a TB-törvényt felülvizsgálatra.
Kérdés: Miért nem hajtja be a TB-tartozásokat a NAV? Előbb-utóbb mindenkinek lesz valami végrehajtható vagyona (örököl, talál munkát, stb.), úgyhogy szerintem az lenne a helyes, ha a TB-tartozás soha nem évülhetne el.
…vagy akár közmunkában le kellene dolgozni a tartozásokat.
Smith
2019-12-13 – 08:18
„Kérdés: Miért nem hajtja be a TB-tartozásokat a NAV?”
És nem csak a TB tartozásokat, hanem mindenféle adótartozásokat, ideértve a dobós cégek tartozásait, meg a politikai tartozásokat is pl: SZDSZ.
A „G-nap” utáni HírTV Célpont műsorának egyik része utánament a legnagyobb adótartozóknak, és ami a NAV-nak nem sikerült az a stábnak igen, több adóst is megtaláltak. Vagy például: tavaly az Index.hu újságírója is ráakadt több nagy adótartozóra. Nos, akkor a NAV-nak miért sikerül ráakadni azokra, akik megkárosítják az államot? Nekem az is érdekes, hogy pár évvel ezelőtt még a bírósági végrehajtók is behajthatták az adótartozásokat – tegyük azt hozzá, hogy sokkal hatékonyabban, mint az adóhatóság -, de manapság már csak NAV.
Javítás: „Nos, akkor a NAV-nak miért nem sikerül ráakadni azokra, akik megkárosítják az államot?”
A TB tartozás soha nem évül el. Amikor újra munkába áll az adós, akkor behajtják. Ez most is így van.
4 év után (kivéve, ha végrehajtás zajlik az adóssal szemben, mert akkor 4,5 év) elévülnek az adótartozások. Kis összeg esetén, ha nem haladja meg a 100 ezer forintot és az adóbehajtás sikertelen volt, akkor törölni kell az adótartozást. 10 ezer forint tartozásig csak bankszámláról vonható le az összeg és a fizetésből, ingóság és ingatlan lefoglalása nem lehetséges.
Fogadjuk el, hogy többé-kevésbé igazak a cikkben leírtak, de! Figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy a tőkés és proletár szerep ebben a rendszerben nem kőbevésett, nem átjárhatatlan állapot. Egyrészt bárki felküzdheti magát munkavállalóból munkaadóvá, (Ez csőd esetén visszafele is igaz.) másrészt ezeknek a szerepeknek minden árnyalata létezik. A legtöbb esetben magának a cég vezetőjének, tulajdonosának is aktív szerepet kell vállalnia a cég működésében. Eddig a pontig semmi bajom nincs a kapitalizmussal. A gond ott kezdődik, amikor egyes tőkéseknél olyan tőkefelhalmozás keletkezik, amivel már politikai befolyásra tehetnek szert. Manipulálják az állam vezetését, döntéseket lobbiznak ki, mindezt az ország érdekei ellenére, pusztán a további anyagi haszonért.
Véleményem szerint fékezni kell a tőkefelhalmozást, hogy senkinek a kezében ne lehessen a fentiekben leírt mértékű vagyon, utána a kapitalizmus élhetővé válik a munkavállaló számára is.
Sub Zero szerint:
2019-12-13 – 08:32
Jó az elgondolás , de hol huznád meg azt az érték határt ami felett már felhalmozásnak minősül ?
A „magyar” élelmes , nagyobb táskával megy nyaralni .
Ezzel is az a problemájosz/görög eredetű szó/, mint azzal a ” sszerves társadalommal .
1 tonna arany piaci értékénél senkinek sem lehetne több az össz vagyona. A többi, az ennél több vagyon az államra szállna. Ez az összeg elég nagy ahhoz, hogy motiválja a gazdaság résztvevőit a versenyre, viszont nem elég ahhoz, hogy beavatkozzanak ezzel a politikába. A vagyon eltitkolásért börtön járna. A további vagyonosodás 1 tonna arany értékének feletti részét be kellene szolgáltatni. Nem olyan nehéz ez, mint elsőre gondolná az ember csak hiányzik hozzá a politikai akarat. Pont azokat sújtaná, akik a törvényeket is befolyásolni tudják. Ez a fékezett kapitalizmus.
Sub Zero szerint:
2019-12-13 – 22:58
” Nem olyan nehéz ez, mint elsőre gondolná az ember csak hiányzik hozzá a politikai akarat.”
Nem csak az . Az emberi jobban .
A magyar rafkós , kitalálja a módját ha bele göglik is .
Tudnák mesélni .
Sub Zero
2019-12-13 – 22:58
„1 tonna arany piaci értékénél senkinek sem lehetne több az össz vagyona.”
Lehet, hogy én nagyon szegénynek számítok, de Te Viccelsz? -1 tonna arany napi áron 14 milliárd-80 millió Ft… Az nagyjából 47 millió $…
Ez neked fék??? -na neeee…
Ezzel pontosan úgy vagyok, mint Trockij a kommunizmussal. Ezt a vagyonstopot csak világ méretekben lehet elképzelni. Egy országként lehetetlen bevezetni. Világméretekben pedig a 47M Dollár nem tartozik a legnagyobb vagyonok közé.
Pl. Rowling 1 milliárd, David Copperfield 900 millió dollár vagyon felett rendelkezik. Mészáros Lőrinc vagyonát 2 milliárd dollárra saccolják, amiből ca. 400 milliárd forint bizonyítható.
Én speciel ennek tükrében elégedett lennék az 1 tonna arany szabállyal is! Egészen másképp nézne ki a világ.
Sub Zero
2019-12-14 – 22:21
Ja, hogy Te világméretekben gondolkozol…
Én meg azt mondom, hogy az embernek világméretekben is csak egy szája van, meg világméretekben is nagyjából egyformák a szükségletei. A végkifejletet tekintve mindenképpen: urna, vagy koporsó…
A világon mindenhol egyszerre kellene bevezetni. Mert, ha egy ország lépné meg, onnan elmenne a tőke. Elszegényedne és elbukna a kezdeményezés. A nagyhalak megennék a visszafogott kishalakat.
Különben jómagam is pontosan ugyanolyan életszínvonalon élnék 500.000 dollárral, mint 47 millióval. Sőt! Annak örülnék legjobban, ha lenne egy nadrágom, amelyiknek olyan zsebe van, amiben mindig csak annyi pénz van, amire éppen szükségem van. Egy fillérrel sem több.
A tőkés és proletár szerep nem kőbevésett? Nem hát,mert hatalmasan be lett betonozva!Egy gazdasági csődben,vagy válságban még egyetlen munkás nem tett szert tőkéére,és nem alázta le a volt tulajdonost bérmunkássá!Ma pedig annyira egy a kizsákmányoló csoport felső szintje,hogy a bukás lehetetlen.Lejjebb pedig csak ott történik ez,ahol a leszakadás határán mozog az a réteg,amely a válsággal,csőddel zsarolható!
Ami pedig a tőkefelhalmozás mértékét illeti,ki fogja meghatározni akkor,mikor minden hatalom,illetve hatalmi ág a tőkések csoportjának a kezében van,és ők hozzák a törvényeket,ők nyomtatják a pénzt,ők döntenek háború,és béke kérdésében,és arról is,hogy ki élhet,ki nem!?
Lényegében amit az utolsó bekezdésben írtál,az a szocializmus,amit Kádár úgy fogalmazott meg,hogy „jelen van a magántőke is,de a termelési eszközök döntően társadalmi tulajdonban vannak!”
Amit a vörös bárókat illeti,az nem volt más ,mint a szocialista termelés átváltoztatása kapitalista termeléssé,csúcsán a rendszerváltással!
A fiatal lakatos elmegy dolgozni egy céghez. Dolgozik 10 évet, félreteszi a keresete egy részét. Nyit egy vállalkozást, maga dolgozik. Újabb 10 év és embereket vesz fel. Majd a végén csak a munkát szervezi, elszámol és kifizeti a munkásait. Így lesz a proletárból tőkés. Ezer számra van ilyen történet. Aztán persze olyan is, hogy nem tesz félre semmit, hanem feléli a bérét esetleg elissza (lumpen proli). Náluk tényleg be van betonozva a helyzetük.
Sub Zero
2019-12-13 – 18:17
„Nyit egy vállalkozást, maga dolgozik. Újabb 10 év és embereket vesz fel. Majd a végén csak a munkát szervezi, elszámol és kifizeti a munkásait.”
Manapság egyre kevesebb ilyen történet van… Akadálya a tőkehiány.
Az amerikaiak megmondták: Először másnak dolgozol, aztán magadnak dolgozol, végül mások dolgoznak érted. Ez lenne a normális fejlődési út. E helyett a magyar verzió így hangzik: Először másnak dolgozol, aztán magadnak dolgozol, aztán mások dolgoznak érted, majd ismét magadnak dolgozol, és, ha nincs szerencséd, akkor megint dolgozhatsz másnak. Ebből a pályából is van ezerszám kishazánkban. Oka: megélhetési költségek növekedése, fizetőképes kereslet csökkenése, minimálbérek srófolása, járulék terhek növekedése, tőkehiány, szakember hiány, összefoglalva ellehetetlenülés. Igazából ez ma Mo-on egy kisvállalkozás (de mondhatjuk kényszer-vállalkozásnak is) jövője.
De Te ezt nagyon jól tudod…
„Először másnak dolgozol, aztán magadnak dolgozol, aztán mások dolgoznak érted, majd ismét magadnak dolgozol, és, ha nincs szerencséd, akkor megint dolgozhatsz másnak.”
Igaz, ez nagyon jellemző, de ennek most leginkább a szakember hiány az oka.
Akinek a kapitalista termelési móddal nincs baja, az nem érti azt a folyamatot amit az jelent.
A kapitalista termelési mód – indokolatlanul – embertelen, és az emberiség minden bajának forrása.
Az ember – mint homosapiens sapiens – egyforma, csak a kvalitásában vannak eltérések, melyek azonban semmiféle előjogokra nem válthatóak, csak egy beteges rendszer alkalmazása esetén, ami viszont emberiség-ellenes, és a a legostobább embertelenségekre vezet !
Manapság a kapitalista termelési mód gyakorlatában IS mindenképpen annak megváltoztatására kell törekednünk, mert semmi nem indokolja fennmaradását. Az nem kellő indok, hogy a megszerzett, elsíbolt vagyonok a fennmaradására bármilyen okot adnának, mint azt a uborkafára felmászott embertelen, hazug csoportok – főleg a tőkéjük alapján megszerzett média útján – terjesztik !
A státuszkót elfogadó csúszó-mászó kiszolgáló személyzet erről jó ha mélyen elgondolkodik !