Élethez és egészséghez való jogról Magyarországon az Emberi Jogok világnapján

Noha Magyarország kötelezte magát az ENSZ 1948. december 10-én kihirdetett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartására és végrehajtására, hazánkban még a legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog is sérül – jelezte a Magyar Szociális Fórum a világnap alkalmából kiadott elemzésében.

Az Európai Unió szakértői felmérése szerint évente 46 ezer magyar ember életét lehetne megmenteni, ha időben egészségügyi ellátásban részesülnének. A Gazdaságkutató Intézet legfrissebb felmérése szerint évente 37 ezer élet lett volna menthető megfelelő kezeléssel. A magyar állam egyre kevesebbet fordít a népesség egészségügyi ellátására. Jelenleg a bruttó nemzeti termék 6,6 százalékát költi rá, csaknem felét  az EU 12,5 százalékos átlagának. A lakosság saját zsebből fizeti az egészségügyi kiadások 27 százalékát, szemben az Unió 16 százalékos átlagával. Az EU országai közül lényegében csak nálunk ismeretes a hálapénz, azaz az orvos fizetésen felüli külön megfizetése.

     Az állam leépítette a betegjogi képviselői intézményt. Jelenleg az egész országban mindössze húsz betegjogi képviselő van, s a jogorvoslati kérelmek töredékét sem képes ellátni. Első intézkedései között a kormány felszámolta az Egészségügyi Felügyeletet, a Betegjogi Közalapítványt, az ÁNTSZ-t, a Betegjogi és Ellátott Jogi Dokumentációs Központot.

     A kilakoltatások törvényesítésével emberek százezreit fosztották meg egyetlen, jogszerűen birtokolt otthonától, mert különböző okokból fizetésképtelenné vált. Szülőktől elvették gyerekeiket, őket pedig a sorsukra hagyták. Tömegessé vált a hajléktalanság, milliókat sújt a szegénység, és a nyomor. Mindennek következtében Magyarországon, a rendszerváltást követően társadalmi jelenséggé vált a fagyhalál, évről-évre több százan veszítik életüket végzetes kihűlés következtében.

     Kirívó az állam idős korosztállyal szembeni viselkedése: százezreket kényszerítenek olyan alacsony nyugdíjból élni, amely puszta létfenntartásukhoz sem elég. Korrekt nyugdíjemelés helyett rendre emelik az élelmiszerek és a gyógyszerek árát, az időskorúak legfőbb fogyasztási cikkeit. Száz- és százezreket állítanak az elé a választás elé, hogy egyenek-e vagy fűtsenek, az orvosságot válasszák-e vagy egy tál levest. Felelősségvállalása elől az állam úgy tér ki, hogy a családokra hárítja az öregek eltartásának kötelességét. A fagyhalál eseteknek kb. a fele magukra maradt, magányos, ellátatlan idős emberekből kerül ki. Az „elhanyagolható” népességet a kormány „törmeléktársadalomnak” minősítette, és ennek megfelelően bánik is vele.

     A Magyar Szociális Fórum (MSZF) megállapítja, hogy szakadék tátong a társadalmi valóság és a kormány sikerpropagandája között, mely szerint a magyar egészségügyi ellátás világszínvonalú, a nyugdíjasokat pedig megbecsülik.  Az MSZF felhívja a figyelmet arra is, hogy az állami irányítás alatt álló közmédia inkorrekt, torz képet fest a társadalom állapotáról, megsértve a korrekt tájékoztatáshoz való jogot, s ezzel megfosztja a népet az önismerethez való jogtól is. Kórtünetté vált, hogy a társadalom valós problémáiról nacionalizmus, idegenellenes, rasszista gyűlölködés szításával, más vallások és kultúrákkal szembeni kirekesztéssel terelik el a figyelmet. Súlyosan sérül a szólásszabadság, korlátozzák a gyülekezési szabadságot, a munkavállalói jogokat a tőke jogával szemben.

     A Magyar Szociális Fórum meggyőződése szerint az Emberi Jogok Egyetemes Törvényének tiszteletben tartása nélkül nem lehet egészségesen működő társadalomról beszélni.+++