“Nem egy vidám jövőkép, DE JAVÍTHATÓ!” bővebben

"/>

Nem egy vidám jövőkép, DE JAVÍTHATÓ!

Kiderült, milyen életre számíthatnak a magyar fiatalok: a jó élet csak a kiváltságosoké

A 30-as éveik elejére a magyar fiatalok mindössze alig 10%-a tudja vagy akarja bejárni azt az életutat, amely a leginkább sikeresnek bizonyul. Azoknak a magyar fiataloknak a legkedvezőbb a helyzetük, akik hagyományos családi életutat jártak be, ez a legritkább felnőtté válási út azonban egyfajta „társadalmi kiváltság”, derült ki egy friss tanulmányból.

Az iskolapadból történő kilépés után viszonylag hamar előnyös munkaerő-piaci és anyagi helyzetet tudnak elérni, mindeközben nem halasztják (tovább) a szülői ház elhagyását és a tartós párkapcsolat kialakítását. Sokan vannak azonban, akik nem költöznek el otthonról, viszonylag hamar munkába állnak, vagy hamar családot alapítanak. Mi vár a magyar fiatalokra a felnőtté válás során?

A felnőtté válás folyamatának jellemző típusait, azok előzményeit és kimeneteit vizsgálta Murinkó Lívia, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa a 2000-es évek Magyarországán. A felnőtté válás négy eltérő útját azonosította, vagyis nincs egyetlen domináns felnőtté válási mód.

A legtöbb fiatal az „iskolázott életút, késői családalapítással” csoportba sorolható (51%, B csoport). Későn hagyják el az oktatási rendszert – elég későn ahhoz, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek –, majd a legtöbbjük munkát vállal. Viszonylag későn hagyják el a szülői házat (30 éves koruk körül még 40%-uk a szüleivel él), még később alapítanak családot, és 29–31 éves korukra csak 20%-uknak születik gyermeke.

Minden negyedik válaszadót a „korai munkavállalás és késői családalapítás” jellemez (24%, A csoport). Rövidebb ideig tanulnak, hamarabb belépnek a munkaerőpiacra, valamivel korábban elköltöznek a szüleiktől és családot alapítanak, mint az előző csoport tagjai.  29–31  éves korukra az A és a B csoport tagjai hasonló élethelyzetet érnek el, de az eltérő iskolai életút miatt a felnőtté válás fontos átmeneteit eltérően időzítik.

A fiatalok 17%-ára jellemző a korai családalapítás (C csoport). Korán befejezik a tanulmányaikat és elköltöznek a szülői háztartásból, hamar munkába is állnak, de a megfigyelési időszak végére ők dolgoznak a legkisebb valószínűséggel (a nők között ennek részben a gyermekvállalás az oka). Viszonylag korán és nagy arányban alapítanak élettársi kapcsolatot vagy kötnek házasságot, 90%-uknak 30 éves korára már gyermeke születik.

A legkisebb csoport az „iskolázott életút családdal” elnevezést kapta (9%, D csoport): az oktatási és munkaerő-piaci történetük hasonlít a másik iskolázott csoportéra (B), de korábban elköltöznek a szülői házból, és korábban kezdenek élettársi együttélést vagy kötnek házasságot. A korai párkapcsolat ellenére viszonylag későn vállalnak gyermeket. Leginkább ennek a csoportnak az életútja felel meg a felnőtté válás hagyományos modelljének, de a nők és a férfiak között is ebbe a csoportba tartoznak a legkevesebben.

A KUTATÁS ÖSSZESSÉGÉBEN MEGÁLLAPÍTJA, HOGY A HARMINCAS ÉVIK ELEJÉN AZOKNAK A MAGYAR FIATALOKNAK A LEGKEDVEZŐBB A HELYZETÜK, AKIK AZ UTÓBBI, “D” CSOPORTBA TARTOZNAK, VAGYIS HAGYOMÁNYOS CSALÁDI ÉLETUTAT JÁRNAK BE.

A kutatás szerzője megállapítja, hogy ez

a legritkább felnőtté válási út egyfajta „társadalmi kiváltság”.

A viszonylag hosszú tanulási időszak során ki tudják használni az elhúzódó felnőtté válás nyújtotta lehetőségeket, ugyanakkor az iskolapadból történő kilépés után viszonylag hamar előnyös munkaerő-piaci és anyagi helyzetet tudnak elérni, mindeközben nem halasztják (tovább) a szülői ház elhagyását és a tartós párkapcsolat kialakítását – mutatott rá Murinkó Lívia.

Az iskolapadban töltött idő alapvetően strukturálja a fiatalok életútját: a teljes munkaidejű munkavállalás és ezzel együtt az anyagi függetlenség megteremtése csak a (nappali tagozatos) tanulmányok befejezése után lehetséges, valamint a családalapítás is későbbre tolódik a tanulói és a családi szerepek inkompatibilitása miatt.

Természetesen az alacsonyabb és a magasabb végzettséggel rendelkezők életútja nem csak amiatt tér el, hogy más-más életkorban fejezik be a tanulmányaikat, hanem a megszerzett iskolai végzettség erőteljesen befolyásolja  az  életútjuk  más  dimenzióit, a munkaerő-piaci és a családi életpályájukat is. Az eredmények szerint a két iskolázott csoport háttere és elért helyzete a legelőnyösebb. Esetükben a viszonylag hosszú képzési időt követően a munkába állás időzítése hasonló. Abban térnek el leginkább egymástól, hogy mikorra időzítik a családalapítást, illetve az iskolázott családalapítók vallásosabbak.

A „korán munkát vállaló és későn családot alapító” csoport helyzete az átlagnál rosszabb, de előnyösebb a munkaerő-piaci helyzetük, mint a korán családot alapítóké. Jellemző rájuk a megtört párkapcsolati életút, a szülőkkel közös háztartás és a munkanélküliségi tapasztalat.

Két életúttípus esetén jellemző a késői családalapítás: egy „korán munkát vállaló és kevésbé iskolázott”,  illetve egy iskolázottabb csoportban. 30 éves kora körül az előbbi csoport tagjainak csak alig több mint a fele, az utóbbi csoportnak pedig a 72%-a szeretne három éven belül élettársi kapcsolatban vagy házasságban élni.  A három éven belüli gyermekvállalási szándékban is hasonló különbséget találunk (55% vs. 66%).  E arra utal, hogy a partner nélkül élők körében az alacsonyabb végzettségű, késői családalapítók mintegy fele nem rendelkezik párkapcsolati vagy gyermekvállalási tervekkel (ebben közrejátszhat egy korábban átélt párkapcsolati kudarc, vagy lemondanak a terveikről, mert kevésbé „kelendőek” a kapcsolati piacon).

Az iskolázottabbak esetében inkább időzítési hatásról van szó: az elhúzódó tanulmányokat követően rövidebb idő állt rendelkezésre egy tartós párkapcsolat kialakítására, és sokan 30 éves koruk körül még nem tettek le ezirányú terveikről.

A KORAI CSALÁDALAPÍTÓK HÁTTERE ÉS ELÉRT HELYZETE A LEGHÁTRÁNYOSABB: A FELNŐTTÉ VÁLÁS FŐ ÚTJA ÉS LEHETŐSÉGE SZÁMUKRA A PARTNERKAPCSOLAT ÉS A GYERMEKVÁLLALÁS, A MUNKAPIACI INTEGRÁLTSÁGUK ALACSONY.

A szülői erőforrások és az azokhoz való hozzáférésük szűkös, és körükben gyakran újratermelődnek a származási hátrányok. (Ezekről a hátrányokról, illetve a cigányság helyzetéről bővebben itt írtunk.) Több magyarázat adódik a hátrányos helyzet és a korai családalapítás közötti összefüggésre:

  1. A korán családot alapítók egy része számára nem elérhetők más választási  lehetőségek, amelyek révén felnőtté, a közösség elismert tagjává válhatnának. Bár a csoportban felülreprezentáltak  a hátrányos társadalmi helyzetűek, szép  számmal akadnak olyan korai családalapítók is, akikre ez nem jellemző. Esetük-ben szó lehet egyfajta értékválasztásról is (pl. a vallásosok aránya ebben a cso-portban a legnagyobb).
  2. Ezen kívül a bizonytalannak érzett helyzet és korlátozott munkaerőpiaci előrelépési lehetőségek esetén  – amely nem feltétlenül jelent objektíve rossz életkörülményeket – a párkapcsolat és a szülővé válás egyfajta biztos pontot, kapaszkodót jelenthet.

Összességében tehát az látszik, hogy a legjobb helyzetben (önállósodás, párkapcsolat, kedvező munkaerő-piaci helyzet) azok vannak, akik hosszú ideig folytatták tanulmányukat, de hamar stabil párkapcsolatot alakítottak ki. hozzájuk képest szintén kedvező helyzetben vannak azok, akik nem alakítottak ki viszonylag hamar stabil párkapcsolatot, azonban náluk kissé később kezdődik az önállósodás. A korai munkavállalóknak a megfigyelési időszak végére nem lesz olyan jó a munkaerő-piaci helyzete, mint az iskolázottabb csoportoknak, legkevésbé pedig a korai családalapítók végeznek keresőtevékenységet. Természetesen a kutatás nem azt állítja, hogy a fiataloknak csak ki kell választani a “D-életpályát”, és sikeresek lesznek. Az, hogy milyen pályát tud befutni valaki, függ a családi, társadalmi háttértől, így ennek lehetősége akár egyfajta kiváltságként értelmezhető, különösen, ha azt látjuk, milyen keveseknek adatik meg ez az életút.

(A tanulmány megjelent a Demográfia c. folyóiratban.)                                                 (portfolio)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Igencsak érdekes megállapításokat tartalmaz ez a cikk. Amelyben nem okoz nehézséget RENDSZERKRITIKUS KAPASZKODÓKAT találni.

Fölöttébb izgalmas viszont az általános NEGATÍV megállapításokon túl, egy mindenki által tudott tény – ARANYIFJAK – újfajta megfogalmazása: “TÁRSADALMI KIVÁLTSÁG”.

“…keveseknek adatik meg ez az életút…”

Az országunk szétrablására és kifosztására szerveződött társadalmi kiváltságosok kapcsolati hálója a döbrögisztáni kapitalizmus legfőbb jellemzője.

NEM MINDIG VOLT EZ ÍGY!

DE NEM IS TART “EZ” ÖRÖKKÉ!

“Nem egy vidám jövőkép, DE JAVÍTHATÓ!” bejegyzéshez 4 hozzászólás

    1. Ezek a paraszbol és proletárbol lett ujgazdagok,csak a közpénz lopáshoz értenek.
      Én személy szerint csak szarnak nézzem öket.

  1. Oda mentem egy ilyen szarhoz:
    Mondom neki: Vegye fel legyenszives ezt a csoro nöt,mert elhagyta a férje,.

    Kéjesen bele nézett a szemembe,és az egész lopos rokonsága elött elélvezett.
    Azt mondta a szar: NEM. Közben tiszta geci lett a gyönyörtöl a nadrágja.

    Azt a pillanatott nem felejtem el,és mikor eljönn az idö az a pillanat felidézése lesz,hogy a szaroknak nincs megbocsátás.A szarok azt fogják kapni ami egy szarnak kijár.

  2. …a 2.500 faluból cca. 250 település ilyen sorsa jutott. Ez az elmúlt 30 év kapitalista vidék-
    politikájának az egyenes következménye. Mert , azon a vidékeken ahol a közelben sincs ipar
    helyben pedig nincs mezőgazdasági termelés sem, onnan mindenki elvándorolt , az idősek
    pedig kihaltak ! Így jutottunk el ahhoz a ponthoz, amikor az ország erdősültsége már az
    eu-s átlagban is magas ! Most már lehet osztani a pályázati pénzeket az erdők telepítésére.
    Ott ahol 30 éve még virágzó Termelőszövetkezetben , emberek százezrei dolgoztak, ott ma
    mindent visszahódított a természet ! Leépült a vidék egy része ! Ez a jelen, s hasonló lesz
    a jövő is !!! .. Csak a “kiváltságosak boldogulnak “, a többség jó esetben “egyhelyben ” to-
    pog, még inkább leépül ! Ez a rendszer púderozatlan arca , és nem csak vidéken.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com