Nézőpont: tovább nyílt az olló Tarlós és Karácsony között
A választáson biztos részvételt ígérő budapesti választók 53 százaléka jelezte, hogy Tarlós Istvánra fog szavazni, s csak 40 százalékuk tervezi Karácsony támogatását, 7 százalékuk pedig az „ellenzék ellenzékére”, Puzsér Róbertre szavazna. Három héttel az önkormányzati választás előtt ezzel tovább nyílt a hivatalban lévő és kihívói közötti különbséget jelképező olló – derül ki a Nézőpont Intézet 1000 fős, a Magyar Nemzet részére készített, budapesti, reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A lassan egy hónapja intenzívebbé vált, és még három hétig tartó önkormányzati választási kampány inkább Tarlós Istvánnak látszik kedvezni a fővárosban, kihívói nem találják rajta a fogást. Míg Karácsony az ellenzéki pártok támogatóit próbálja megszólítani, de nem hajlandó észre venni a többi ellenzéki jelöltet, addig a folytatásra felhatalmazást kérő Tarlós István már egy ideje a városvezetési alkalmasságát állítja a középpontba.
Nem véletlenül: az alkalmassági versenyben az újrázásra esélyes főpolgármester jelentősen vezet. Arra a kérdésre, hogy az adott személy „alkalmas-e arra, hogy Budapest főpolgármestere legyen”, a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt igennel Tarlós, 35 százaléka Karácsony és 10 százaléka Puzsér esetében. Az alkalmatlanság feltételezése pedig éppen ellentétes arányokat mutat: Tarlóst csak a választók 35, Karácsonyt 52 és Puzsért 81 százaléka tartja alkalmatlannak. A legkevesebb örömre a kampányt láthatóan élvező Berki Krisztiánnak van: a választók 2 százaléka ugyan alkalmasnak tartja a főpolgármesterségre, 92 százaléka viszont nem. Az alkalmassági küzdelemben Tarlós előnye befagyott, a két héttel korábbi kutatás adataihoz képest hibahatáron belüli eltérések mutathatók csak ki.
Talán ez is hatással van arra, hogy a közelgő választáson egyre több budapesti gondolja, hogy Tarlós István fog győzni. Szeptember elején is már 60 százalékuk ezt mondta (köztük a baloldaliak 43 százaléka), a mostani kutatás szerint már a fővárosiak 64 százaléka gondolja ezt (s továbbra is a baloldaliak 43 százaléka), ami a hibahatárt meghaladó erősödésnek számít. A feltételezett győztes személye ugyan nem jelent automatikus győzelmet, de jelentősen kihat a kihívók mozgósítási lehetőségeire.
Az alkalmassági versenyben kialakult tartós előny és a győzelmi esélyek javuló tendenciája magyarázza azt, hogy Tarlós István a versenyben is vezet. Az összes budapesti 43, a biztosan résztvevők 53 százaléka ígérte támogatását, míg Karácsonyra és Puzsérra a budapestiek 29, illetve 6, a biztosan résztvevők 40, illetve 7 százaléka szavazna. Berki Krisztián egyedi kampányához illően furcsa eredménye, hogy ugyan a választópolgárok 1 százaléka ígérte, hogy rá szavazna, ők inaktívaknak tűnnek: a biztosan résztvevők között ezúttal az 1 százalékos eredményhez sem maradt elég támogatója.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. szeptember 11. és szeptember 21. között készült Budapesten, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb fővárosi lakosságra nem, kor, és iskolai végzettség szerint, a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék. (atv)
Nem egy kormányhoz simuló főpolgármestert akarnak a budapestiek
Aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget
– közölte Gulyás Gergely miniszter, amire válaszul jogszerűtlen kampányolásért, valamint a választás alapelveinek és tisztaságának megsértéséért panaszolta be a kormányt Karácsony Gergely.
Önálló, kemény vezetőt akarnak a fővárosiak
Mint a Závecz Research felméréséből kiderült, a budapestiek többsége ráadásul nem is ért egyet a miniszterrel: a többség olyan főpolgármestert látna szívesen a város élén, aki képes konfliktusokat vállalni a kormánnyal Budapest érdekében. Csupán a fideszesek gondolják azt, hogy érdemes jóban lenni a kormánnyal azért, hogy több támogatást kapjon a főváros.
Nagyjából kétszer annyi budapesti gondolja azt, hogy a főpolgármesternek nem kell simulékonynak lennie. Ezt valószínűleg a kampánystábok is bemérték korábban: nem lehet véletlen, hogy az ellenzékiek Tarlóst Orbán bábjának igyekeznek beállítani, a főpolgármester pedig minden eszközzel igyekszik saját integritását bizonyítani.
Én önálló ember vagyok, haver!
– így hangzott ez Tarlós szavaival amikor egy ellenzéki aktivista vádolta azzal, hogy úgy ugrál, ahogy Fidesz-irodában fütyülnek.
A diagramon jól látszik, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább elvárja, hogy a főváros vezetője álljon ki Budapestért a kormánnyal szemben. A végzettséget nézve pedig az látszik, hogy a diplomások várják el inkább, hogy legyen asszertív a főpolgármester.
Fideszesek és ellenzékiek között van a legdurvább különbség: előbbiek 63 százaléka, utóbbiak 13 százaléka szerint kell a városvezetőnek a kormány kegyét keresnie. A pártnélküliek 28 százaléka gondolja így, azaz ők közelebb állnak véleményükben az ellenzékiekhez.
Az ellenzékieknél csak Karácsony támogatói gondolják leginkább úgy, hogy a főpolgármesternek bele kell állnia a kormányba a város érdekeit védve. Ugyanakkor a bizonytalanok, a passzívok, illetve a Tarlóson és Karácsonyon kívül más jelöltet támogatók is inkább konfliktusvállaló személyt látnának szívesebben a főpolgármesteri székben.
Sokan hiszik, hogy Orbán büntetné az ellenzéki fővárost
A fenti adatok annak tükrében még érdekesebbek, hogy majdnem ugyanannyi budapesti tartja valószínűnek, hogy a kormány büntetné a fővárost, ha ellenzéki politikus vezetné, mint ahányan nem így gondolják.
Érdemes ismét Gulyás Gergelyt citálni, aki szerint Orbán és Tarlós magánemberként kötött megállapodást: körülbelül 1000 milliárd forintot jelent Budapestnek a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló paktum, aminek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozása is. Tarlós akkor azt mondta: gyakorlatilag sikerült szinte napok alatt 108-110 milliárdot szerezni a városnak.
A kontextusba helyezés végett: Budapest 2019-es büdzséje összesen 386 milliárd forint. Még Bagdy Gábor, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes is úgy fogalmazott, hogy „feszített” a budapesti költségvetés. A cikk végén részletesen kifejtjük majd, hogy ez a büdzsé valóban szűkös, és pont ezért a kormány rövid pórázon tarthatja a fővárost.
Hogy ezt meg is tenné-e Orbán Viktor, arról az ellenzékiek úgy vélekednek, hogy minden bizonnyal: 58 százalékuk mondta ezt valószínűnek, miközben a kormánypártiak csak a negyede tudja ezt elképzelni. A pártnélküliek egyik fele valószínűnek tartja a az ellenzéki Budapest büntetését, másik felük nem.
Mennyire zsarolható Budapest?
Kevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2010-hez képest, a 386 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében. Szinte az egésze el is megy a kötelező feladatokra, így egyre inkább leértékelődik a fővárosi önkormányzat szerepe, lassan már csak szimbolikus pozíció lesz a főpolgármesteri tisztség – írta a G7 cikkében, amelyben szinte minden lehetséges dimenzióban megvizsgálták, mit is jelent az, hogy ennyi a főváros költségvetése.
A fővárosi bevételek és a kiadások kevesebb mint a felükre estek vissza 2010 és 2018 között. Ennek fő oka az önkormányzati oktatási és egészségügyi intézmények államosítása volt, viszont a megmaradt büdzsé még úgy is nagyon alacsony, és lényegében elégtelen a fővárosi feladatok ellátására, hogy hatalmas ingatlanvagyont vett el az állam a várostól, amit így már nem kell fenntartania. 2019-ben például 66,7 milliárd forint külföldi hitel felvételével foltozta be Budapest a költségvetésén tátongó lyukat.
Ha nem vesszük figyelembe a pénzügyi műveleteket, akkor 2019-ben már csak a helyi GDP 1,5 százalékával gazdálkodik a főváros, ami elképesztően alacsony szám, 2010-ben még 5 százalék körül mozgott ez az érték. Ugyanez az adat Prágára kiszámolva 7,1 százalék, Bécsre 15 százalék, Berlinre pedig 22,5 százalék.
Magyarán: rettentően kevés pénz marad Budapestnél abból, amit a budapestiek termelnek. Nem csoda, hogy nincsen olyan jelentősebb budapesti beruházás, amit a főváros csak saját forrásból végezne el.
És innen már érthető, hogy milyen sokat jelent a fővárosnak az Orbán-Tarlós-paktum 1000 milliárdja. És hogy miért értelmezhető zsarolásnak az, ha egy miniszter, azaz a kormány azt ígéri, hogy Tarlós esetleges alulmaradása esetén a megállapodás is érvényét veszítheti.
A főváros adósságállománya jelenleg meghaladja a 170 milliárd forintot, tehát a kormány által 2012-ben átvállalt adósságállomány néhány év alatt újratermelődött. Eközben viszont ennél több pénzből felépült a Puskás Aréna a városban, ami messze nem az egyetlen kiemelt kormányzati beruházás Budapesten, amihez ugyebár papíron szinte semmi köze az aktuális főpolgármesternek.
Látványos, hogy a főváros messze alul van finanszírozva, akár onnan nézzük, hogy mennyi GDP-t termelnek a lakói, akár onnan, hogy milyen feladatokat kellene ellátnia. Ebben a kitett helyzetben pedig sok múlik az állami támogatásokon. A felmérés számai azt mutatják, a budapestiek többsége szerint egy főpolgármesternek az a feladata, hogy elérje, akár konfliktusok árán, de Budapestnek szerezze meg azt, ami Budapestnek jár.
Uraim ! A foci a lényeg, stadion, stadion, stadion… A magyar foci ügyét már a Horn – Orbán vitán is felvetette
a mostani miniszterelnökünk. Én akkor erősen elcsodálkoztam a téma felvetésén is . Egy választási vitában egy ilyen századrangú marhaságot egyáltalán szóba is hozni… És most az uniós forrásokat ilyen butaságokra
elkölteni… Meddig megy ez így ?
Mennyire zsarolható Budapest ? Budapest lakossága nem zsarolható, mert a főváros népé-
nek nyugalma és jóléte kiemelt politikai kérdés ! ( a vidéki lakosságé nem.) A főváros ve-
zetése csinálhatja az adósságokat, azt a mindenkori magyar kormány az ország teljes la-
kosságával fizetteti meg . Az újkori történelem során, minden magyarországi politikai
mozgalom Budapestről indult . Az 1989/90 évi genszterváltás is . Azóta vannak újabb utó-
daik. Budapestet – nem csak az építőiparban – a vidék építi, a napi ingázók száma több-
százezer dolgozó . A fővárosban -elsősorban politikai okok miatt – nagy a tétje ennek
az önkormányzati választásnak. Nem véletlenül ígér a kormány a Bp-i zsidóságnak , pénzt,
paripát , minden ami szem-szájnak ingere. Félnek egy “álellenzéki ” győzelemtől .
A fővadász zsotya személyesen nyilatkozta ki a zsidóságnak, ” aki velünk van, az nincs
ellenünk !” Aki nincs ellenünk azt gazdagon ajándékozzuk! Teszik is …pofátlanul.