Hány nyugdíjas van ma Magyarországon és mennyi az átlagnyugdíjuk?
Az alábbi táblázatból szinte minden kérdésre megkapjuk a választ.
Hányan kapnak Magyarországon nyugdíjat vagy egyéb ellátást, járandóságot?
Jól látható, hogy bár 2000-től csökkenő tendenciát mutat, de mivel a teljes népesség is csökken, így arányaiban még mindig magas a lakosságon belül a nyugdíjat vagy egyéb járandóságot, járadékot kapók száma. 2018-ban átlagosan 2 millió 548 ezer ember részesült belőle, mely a lakosság több mint 26%-a. Ez azt jelenti, hogy valamivel több, mint minden negyedik embert az állam tart el.
Mennyibe kerül az államnak a nyugíjak és egyéb járandóságok kifizetése?
Az ellátásokra fordított kiadás 2018-ban 3749,8 milliárd forintot emésztett fel az államkasszából, mely a hazai GDP 8,9%-a.
Mennyi Magyarországon a saját jogú nyugdíjas és mennyi az átlagos nyugdíj, amit kapnak a saját jogú nyugdíjasok?
A táblázat utolsó két oszlopában olvashatjuk ki a saját jogú nyugdíjasokra vonatkozó információkat.
Ki a saját jogú nyugdíjas? Mi a áll a fogalom hátterében?
Saját jogú nyugdíj fogalma: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj és a foglalkoztatáspolitikai nyugdíj és a rehabilitációs járadék.
– Öregségi nyugdíj fogalma: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj.
– Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj fogalma: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben – a rokkantság mértékét is figyelembe vevő mértékű – igénybe vett nyugdíj.
– Foglalkoztatáspolitikai nyugdíj fogalma: a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban.
– Rehabilitációs járadék: 2008. január 1-jétől vezették be a rokkantnyugdíjazás rendszerében a fennmaradt munkaképesség fejlesztése, kiaknázása érdekében. A rehabilitációs járadékra azok a megváltozott munkaképességű személyek jogosultak, akik szoros és aktív együttműködést vállalnak a munkaügyi hatóssággal, a járadékuk összege 20 százalékkal magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj. A járadékos személy a munkaügyi hatóságoktól ún. rehabilitációs szolgáltatás formájában segítséget kap az elhelyezkedéshez. 2012. január 1-jétől újonnan nem állapítható meg.
Várható nyugdíj összegének kiszámítása kalkulátor itt
Mennyi tehát jelenleg az átlagos nyugdíj Magyarországon?
A legfrissebb elérhető adatok szerint 2018-ban az átlagos saját jogú nyugdíj összege Magyarországon 134.947 forint.
IDE kattintva megmutatjuk, mekkora az Ön nyugdíja. (profitline)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…hány nyugdíjasról kell gondoskodnia az államnak?”
-Hülye kérdés, hiszen a kilátásokat figyelembe véve, ha valaki legalább 30 évet dolgozott – és most megy nyugdíjba – AZ BEFIZETTE JÁRULÉK FORMÁJÁBAN a nyugdíját!
A táblázatot böngészve viszont érdekes dolgokat láthatunk!
A NER 2010 – es hatalomra jutása óta a saját jogú nyugdíjasok száma olyan iramban csökken, mintha vadásznák őket!
Az „ÁTLAGOLT” kb. 135 ezer forintos havi nyugdíjban éppúgy benne vannak viszont a 28 500 forintos nyekkdíjasok, mint az akár kétmilliót kapók is. Márpedig a trend szerint mindkét csoport létszáma növekszik. Jó eséllyel a milliós klub tagsága pedig – érthető okokból – tovább ÉLVEZHETI a nyugdíjas éveket, mint a nyekkdíjasok. Amely csoport állománya gyorsan cserélődik! Ez is kiolvasható ám a táblázat „Az ellátásokra fordított kiadás…” – rovatából.
„…minden negyedik embert az állam tart el…”
– Ez az állítás viszont orbitális hazugság! Már csak a világcsúcs 27 százalékos ÁFA – okán is!
Kedves öreg meg vénhedt barátaim még élő 40- 50-esek!
Mi akik felépítettük ezt az országot – bölcsődéinket – óvodáinkat – iskoláinkat – gyárainkat – és termeltük az élelmiszert a földeken – konzerválva gyárainkban – építettük a lakóházak – telepek…. tömkelegét otthont adva a fiataloknak – ma oda jutottunk, hogy nyomorgunk – lakásainkból kilakoltatnak bennünk mindenünket ellopták és nem elprivatizálták – semmink sincs – nyögdijunk olyan kevés hogy két hétre se elég a minimum meg 1 napra se! Ingyen oktattuk a fiatalokat ingyér gyógyítottuk betegeinket – ugyan is Kádár azt mondta, azért olyan kevés a munkabérünk a nyugathoz kepést mert itt mindent alanyú jogon fizetés nélkül igénybe vehetőnk!
Oda jutottunk, hogy a fenegyerekek az akkori kommunista ifjúsági szövetség titkárjai, akik átvették a stafétabotot az öregektől teljesen megvadultak – mindenért fizetni kell iskola gyógyítás – stb. és megy a magyar nép terrorizálása pusztítás ellehetetlenítés és ez által elüldözése az országból!
Még a társadalmi biztosítást is kivette a törvénytelen alaptörvényéből – így már a 60-osok nem érvelhetnek a biztosítás erejével – de mi még igen – ezen dolgozom – és most egy pár morzsát idézek belőle: amit lehet, ugyan is éles anyag – nem akarok ártani magamnak és ötletet adni ellenfeleimnek – a tovább szívtatásuknak!
Amit itt Közöld a balrad – nem igaz – helyesebben részben igaz!
A biztosítás azért biztosítás és azért fizetem be és a munkaadóm akkor régen…, hogy létbiztonságod adjon egy biztosítást öreg koromba a nyugodt megélhetésre .. ezt másnak kiadni nem szabad – ezt vették el adóbeszedés formájára átalakították…így csak adható a jövőben – ÉRTITEK?
Tehát „…A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.
Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell….”
továbbá:
„….A rokkantsági nyugdíjban részesülők nyugdíjas státusza 2012. január elsejétől megszűnt, ettől az időponttól rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülőnek minősülnek. Ezen ellátás mellett végzett keresőtevékenységgel 2012. január elsejétől további szolgálati időt lehet szerezni, melyet az elért keresettel együtt be kell számítani az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegébe.
A rokkantsági nyugdíj folyósítása alatt (2008-tól 2011. december 31-éig) folytatott keresőtevékenysége alatt fizetett nyugdíjjárulék alapján öregségi nyugdíjazása időpontjától ún. 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre jogosult. (A nyugdíjnövelést az egy adott naptári évben fizetett nyugdíjjárulék 0,5 %-ának megfelelő összegben kell megállapítani.)
A keresőtevékenységgel járó biztosítási idővel szemben szolgálati időaz az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezve, illetve megállapodás alapján a nyugdíjjárulékot meg is fizetette.
• Mit jelent az arányos szolgálati idő számítás?
2015. június 29.
Nyomtatás
Ha a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik és e jogviszonyában elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor a nyugellátás mértékének meghatározásához szükséges szolgálati időként a megszerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe.
A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani.
Fontos, hogy a nyugellátásra jogosító szolgálati idő meghatározásánál a biztosítási jogviszony teljes időtartamát csökkentés nélkül figyelembe kell venni….”
szolgálati idő és a jogosultsági idő – nem mindegy – összekeverni nem szabad….
innen folytatom, tehát sokunkat szívatnak – nem csak engemet – ha nem döntenek számomra érdemben akkor biztosítási csalást követnek el velem szemben – ugyan is én még érvelhetek – mert a mai játékszabályaiban is benne van, hogy a megtörténtekor levő hatályos törvények érvényesek az ügy elbírálására – de sajnos a 60.osok már nem érvelhetnek ezzel – nem értem miért nem lázong a még meglevő aktív dolgozó tömeg – tudom a java elmenekült külföldre – de sokan maradtak és tűrnek MIÉRT?
Bázakerettye, 2019. 09. 12.
id. Kiss László
„nem értem miért nem lázong a még meglevő aktív dolgozó tömeg – tudom a java elmenekült külföldre – de sokan maradtak és tűrnek MIÉRT?”
Mert fingjuk nincs a dolgok állásáról !
Soha nem becsültem nagyra a közgazdászokat és a közgazdasági „tudományágat”.
Ez a táblázat csak megerősíteni tud ebbéli hitemben, tekintve, hogy közgazdász uraink egyfolytában rimánkodnak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban. Folyamatosan azt halljuk, hogy nő a nyugdíjasok száma. Ehhez képest a táblázat első oszlopa szerint 2000 óta 3.104.000-ről 2.584.000-re csökkent 2018-ra. Ha a népesség számában nézzük, akkor a nyugdíjasok száma 30,4%-ról 26,4%-ra csökkent.
Az ellátásokra fordított összeg nominálisan cca. háromszorosára nőtt, de ez köszönhető az inflációnak is, vagyis reálértéken nem ekkora a növekedés (ha egyáltalán volt reálértéken növekedés), másrészt az inflációs okok miatt a befizetések is hasonló mértékben növekedtek, ami a kirovó-elosztó rendszerek esetében meghatározó mutató.
A táblázat következő oszlopa a GDP arányos nyugdíj kiadásokat mutatja, konkrétan azt, hogy 9,2%-ról 8,9%-ra csökkent, azaz az ország arányosan kevesebbet fordít a nyugdíjasaira, mint 18 évvel ezelőtt, miközben a táblázat soron következő oszlopa szerint a saját jogú nyugdíjasok száma kb. 17%-al csökkent.
Különösebb közgáz tudás nélkül kiolvasható a táblázatból, hogy kevesebb nyugdíjas kapja a GDP kisebb százalékát, mint 2000-ben.
Ha táblázatban szereplő legmagasabb GDP aránnyal (11,3%) és a mai nyugdíjas számmal számolunk, akkor az jön ki, hogy a mai átlagnyugdíj helyett kb. 1,5 szeres, azaz 200.000 Ft-os átlagnyugdíjnak kellene lennie, ha az elvi, de teljesíthető nyugdíjkeret nem változott volna…
…és, ha rajtam múlna egy nyugdíjas sem kaphatna ennél sem kevesebbet, sem többet. De nem rajtam múlik…
Rosi Nante szerint:
2019-09-12 – 21:00
5*