Fantomot hallgattak meg a győri bírók, jegyzőkönyv is készült róla

Nem mindennapi történet zajlott le a Győri Ítélőtáblán néhány hónapja. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint egy olyan ügyvédet hallgatott meg a bíróság, aki nem is volt jelen a tárgyaláson. Ugyanabban az időpontban ugyanis 130 kilométerrel arrébb, Budapesten mondott védőbeszédet egy másik perben. Noha még az ügyvéd nyilatkozata is szerepel a győri jegyzőkönyvben, a bíróság szerint van magyarázat. A Fővárosi Ítélőtábla viszont soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el, az érintett jogász ügyfele pedig büntetőfeljelentésre készül.
Aki járt már polgári peres bírósági tárgyaláson, az tisztában van vele: a tárgyalás elején a tanácsvezető bíró jegyzőkönyvbe diktálja, kik jelentek meg a bíróság előtt, valamint rögzítik a felek jogi képviselőjének nevét és az ügyvédi igazolványuk számát. A tárgyaláson készült jegyzőkönyv közokiratnak minősül, ugyanis ez az egyetlen olyan dokumentum, ami alapján rekonstruálhatók a tárgyaláson történt események, így megbízhatósága kulcsfontosságú.
Nagyjából e tárgyalótermi rutinnak megfelelően zajlott le egy átlagos devizahiteles ügy egyik tárgyalása június 20-án reggel 9-kor a Győri Ítélőtáblán. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint három bíró volt jelen: tanácsvezetőként Lezsák József, előadó bíróként Mauer Ádám, bíróként Mészáros Zsolt. Továbbá jelen volt a jegyzőkönyvvezető, valamint a felperes és az alperes jogi képviselője. Előbbi – a devizahiteles adós ügyvédje – Bihari Krisztina, utóbbi Debreczi Géza, a perben érintett bank ügyvédje.
A jegyzőkönyv szerint a bíróság az alperes és a felperes ügyvédjét is nyilatkoztatta a tárgyaláson. A dokumentum szerint
a felek a kérelmeiket fenntartották, további bizonyítási indítványuk nincs.
Ezután a Győri Ítélőtábla a tárgyalást berekesztette, majd zárt ülésen ítéletet hozott az ügyben, ami a devizahiteles adós számára lett hátrányos.
A történet teljesen hétköznapi lenne, csakhogy épp ezzel a tárgyalással megegyező időpontban – vagyis június 20-án reggel 9 órától – a felperes jogi képviselője, Bihari Krisztina valójában a Budakörnyéki Járásbíróságon mondott védőbeszédet egy büntetőügyben. Vagyis az ügyvéd nem lehetett ott és nem tehetett nyilatkozatot a Budapesttől 130 kilométerre lévő Győri Ítélőtáblán.
A szokatlan történet érdekessége, hogy a nem csupán az ügyvéd neve szerepel a Győri Ítélőtábla tárgyalási jegyzőkönyvében a megjelentek között, hanem az is, hogy nyilatkozott a bíróság előtt. Megkerestük a Győri Ítélőtáblát kérdéseinkkel, arról érdeklődtünk, mi történhetett, kit terhel a felelősség az ügyben, valamint, hogy tervezik-e hatályon kívül helyezni az ítéletet és új tárgyalást tartani.

A bíróság kérdésünkre elismerte, hogy Bihari Krisztina valóban nem vett részt a tárgyaláson, ám szerintük egyszerű elírás történt, amit végzéssel kijavítottak, és ezzel az ügyet lezártnak tekintik. Ám mivel nem csupán az ügyvéd neve került bele tévedésből a jegyzőkönyvbe – ami akár életszerű is lehetne –, hanem az is, hogy mit nyilatkozott, visszakérdeztünk. A Győri Ítélőtábla azonban azt is elírásnak minősítette, hogy az ügyvéd fenntartotta korábbi kérelmeit és bizonyítási indítványa nincs. Megerősítették: nincs helye az ügyben új tárgyalás megtartásának.
Az esetet bonyolítja, hogy a szóban forgó devizahiteles ügy eredetileg a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott, ám a bíróságokra nehezedő ügyterhek megosztása miatt a per tárgyalása Győrbe került. A történtek miatt ezért megkerestük a Fővárosi Ítélőtáblát is kérdéseinkkel, ahonnan azt közölték:
a Fővárosi Ítélőtábla elnöke soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el.
Ez pedig nem arra utal, hogy egy hétköznapi tévedésről van szó, amit egy végzéssel el lehet intézni.
A történtekhez hozzátartozik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Ribai Csilla még májusban – több mint egy hónappal a szóban forgó tárgyalás előtt – levélben ígérte meg az ügyben a felperest képviselő Bihari Krisztinának, hogy a Győri Ítélőtáblára helyezett ügyek tárgyalása vissza fog kerülni a Fővárosi Ítélőtáblára.
Bihari Krisztina a 24.hu-nak elmondta, ügyfele büntetőfeljelentést készül tenni az ügyben, szerintük ugyanis felmerülhet a közokirat-hamisítás gyanúja. Mint mondta, hasonló esettel még nem találkozott, azt pedig különösen furcsállja, hogy a Győri Ítélőtábla egy egyszerű végzéssel intézné el az ügyet. Hozzátette, eddig sem volt nagy a bíróságokba vetett közbizalom, de ez az eset egészen biztosan nem erősít rajta. (24.hu)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Ez pedig nem arra utal, hogy egy hétköznapi tévedésről van szó…”
– Hááát…! Tekintettel az ügy jellegére – HITELKÁROSULT kontra bank – bizony akár alapos lehet a gyanú: EGY ÚJ ELJÁRÁSI GYAKORLAT „szárnypróbálgatása” történt! Sok a kárvallott, és egyszerűsíteni kell a dolgok menetét! Mivelhogy az ÍTÉLET ÚGYSEM LEHET KÉRDÉSES, az eljárást kell fölgyorsítani. Hamarosan tanúi lehetünk az automatizálás egy újabb lépcsőjének: már ha az adó – vagy képviselője – beadja a perindítvány dokumentumait, kezébe is nyomják a BANK SZÁMÁRA KEDVEZŐ ÍTÉLETET, és az eljárási illeték összegét tartalmazó – három órán belül befizetendő – csekket. (Ez utóbbiban várható még módosulás! Az iratok benyújtása ELŐTT, már a befizetett csekkel kell megjelenni! Vagy a tetthelyen kp. fizetni!)
E téren nagyot fog változni a bíróságokba vetett bizalom! MINDEN KÁRVALOTT BIZTOS LEHET ABBAN, hogy elbukja a pert! (Viszont ezt már a perirat benyújtásakor megtudja!)
Ha a balrad.ru – ra hallgatnak…- már most megtudhatják az ítéletet: FIZESS! VAGY TAKARODJ A HÍD ALÁ! Ráaásul ingyenes ez az info.
Hallgasson a balrad.ru – ra! IDŐT, PÉNZT, FÁRADSÁGOT! – és nem kevés ideget – TAKARÍT MEG!

A Győri Ítélőtábla egy maffia szervezet.
Római jogrendszer –> rabszolgatartás –> mindig annak van igaza, akinek több a pénze, vagy nagyobb a fegyveres ereje…
Ugyanez a római jogrendszer volt a szovjet katonai megszállás (egyesek ezt tévesen kádár-rendszernek, vagy szocializmusnak gondolják) idején is érvényben.
Az ítéleteket már a tárgyalások előtt megírták. Nincs újdonság…
Gyengébbek, feledékenyek kedvéért elmondom mégegyszer: ahol a római jogrend van érvényben lehetetlen demokráciáról, szocializmusról beszélni. Nincs társadalmi egyenlőség.
Pedig már nincs is hőségriadó !
Kíváncsi vagyok, hogyan védik meg magukat, mert ez már nem semmi….