“A megosztott világ” bővebben

"/>

A megosztott világ

Az emberiség megosztása felsőbb és alacsonyabb rendű emberekre bármilyen szempontból embertelen erkölcs, ami az emberi jogok alapvető megsértése. Az emberiség a megosztottságát manapság a kapitalizmusnak köszönheti, ami így megsérti az emberi jogokat. A kapitalizmus minden formájának erkölcse a jobboldali felsőbbrendűség, ami nélkülözhetetlen az élősködéshez, ez végletekig megosztja az emberiséget felsőbb és alacsonyabb rendű emberekre. Az emberiség megosztottsága elvezet a totális diktatúrához a fasizmushoz az embertelen világhoz az emberiség kihalásához. A megosztott világ kibékíthetetlen ellentéteket takar, amit csak diktatúrával lehet fenntartani, ez a polgári „demokrácia” álcájával a kapitalizmusban a „mosolygó fasizmus”.

A kapitalizmus nem működik kizsákmányolás és bérrabszolgaság nélkül, amit az élősködés, a meggazdagodás érdeke motivál. Mivel a tőkések élősködnek a proletár dolgozó népen, így a tőkésosztály szükségtelen parazita a dolgozó emberiségen; idővel az élősködés miatt a tőkések és a proletárok közötti vagyoni különbség csillagászati méretűvé nőtt.

A pénz az hatalom és fordítva a hatalom az pénz! A tőkésosztályé a pénz a polgári „demokráciában”, így a gazdasági-politikai hatalom is, ami idővel a „mosolygó fasizmussá” vált, totális diktatúrává, önkényuralommá a jogállamiság keretein belül. A tőkésosztály a jogállamiságban az érdekében hozott törvényekkel és erőszakszervezetével azt tehet a proletárokkal, amit csak akar. A proletár a kapitalista jogállamban bérrabszolga vagy nyomorgó lehet csupán. Elenyésző, jelentéktelen a meggazdagodott proletárok száma a kapitalizmusban, bár gyakran szerepel mézesmadzagként, hogy a szorgalmas mélyről jött proliknak is van valódi lehetősége a felemelkedésre.

A kizsákmányolók világába a kizsákmányoltak életének torz képe tör át a felsőbbrendűségük ködén keresztül, de a kizsákmányolók valóban felsőbbrendűen élnek a kizsákmányoltak rovására, és ezt jogosnak tartják.

A polgári „demokrácia” a kapitalizmus kereti között a felsőbbrendű tőkés kizsákmányolóknak demokrácia, a semmilyen hatalommal nem rendelkező proletár emberiség számára viszont ez diktatúra, a „mosolygó fasizmus”, ami világméretűvé vált, ha szükséges felveszi a klasszikus fasizmus alakját.

A jobboldaliak torz embertelen tudatában jogos a felsőbbrendűség erkölcse, erre az érdekük vagy butaságuk motiválja. A jobboldaliság alapvetően a kizsákmányolók érdeke, de az öntudatlan kizsákmányoltak között is megtalálható bár nekik ez nem érdekük. A jobboldali erkölcs hívei a kapitalizmus által megosztott világban hamis képet kapnak az emberiségről. Borzasztó, hogy rengeteg kizsákmányolt proletár a kizsákmányolás híve, vagyis jobboldali erkölcsű, pedig ő is az igazi felsőbbrendű, a kapitalista bérrabszolgája, így alacsonyabb rendű.

A jobboldal felsőbbrendű erkölcse a lázadó rabszolgák pusztítását jogosnak tarja, ezért a rabszolgák küzdelmét a szabadságért és demokráciáért nem érti és elítéli. A felsőbbrendűség erkölcse a kizsákmányoltakon elkövetett embertelenséget természetesnek tartja, az érdeke vagy butasága kiszűri lelkiismerete lázadozását. Esetleg néha jótékonykodik, hogy a lelkiismeretét megnyugtassa.

A megosztott kapitalista világában az alapvető ellentmondások — a munka és a tőke ellentéte, az imperialista hatalmak közötti ellentétek, az anyaországok és a gyarmatok közötti ellentétek — elkerülhetetlenül éleződnek. A tőkés rendszer magában hordja a háborúkat és így az összeomlásának szükségszerűségét.

A hamis világnézet a pusztulás felé viszi az emberiséget. Az embertelen jobboldali felsőbbrendű világnézet nem az emberiség emberré válásának útja. Az emberiség megosztottságát meg kell szüntetni, ehhez a szocializmuson keresztül vezet az út! A szocializmus megszünteti a felsőbbrendűséget, kizsákmányolást, élősködést, szolgaságot, a megosztottságot. A szocializmus a dolgozó nép számára demokrácia, az emberséges világ. Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Nem kell az emberiségnek élősködő parazita!

Az eddigi történelme során a szocializmus idejét kivéve, a társadalmi osztályok, a nemzetiségi, a faji, a vallási, a világnézeti megosztottság körülményei között élt és él most is az emberiség. A megosztottság hatására megjelenik a felsőbbrendűség, az élősködés, a szolgaság, a megalázottság, a háborúk, az embertelenség. Az emberiség megosztottsága egy kisebbség érdekében történik a legkülönfélébb embertelenségekkel, amit alapvetően az élősködés, meggazdagodás motivál, ami a világ mai fejlettsége mellett már értelmetlen.

A kiváló vállalkozó szellemű és képességű embernek a kapitalizmus körülményei között, ha mint vállalkozó érdemben előbbre akar jutni és az alapvető célját el akarja érni, ehhez szükséges a minél nagyobb profit megszerzése, és ezt csak a kizsákmányolással lehet elérni, még akkor is ha jó ember, és csak a jobb életre vágyás hajtja előbbre. Ez elvezetett a mérhetetlenül megosztott emberiség katasztrófájába, az embertelen világba. Ezen változtatni kell, de a kapitalizmus erre nem ad lehetőséget, mert nem az emberiség jóléte, hanem csak a saját érdek számít, és ezt a szűk keretet nem tudja érdemben meghaladni. A robotok elterjedése azonban még jobban fokozni fogja a kizsákmányolás embertelenségének, értelmetlenségének megértését, ami elősegítheti a szocializmusra való áttérést, mert ez az emberiség érdeke, az emberré válásának, az emberséges társadalomba való egyedüli útja.

A kizsákmányoló társadalmakban a gazdagabb nemzetek uralkodó osztálya kihasználva a fejlődésbeli előnyüket, a gyengébb népeket az uralmuk alá kényszerítik és élősködnek rajtuk, manapság már többet költenek a gyarmatosítók a pusztításra, mint a gyarmati gazdaság fejlesztésére. A gyarmatosítók akármilyen okosak, szépek, mosolygósak, gazdagok, mégis csak paraziták. Persze a gyarmatokon és félgyarmatokon az élősködéshez szükséges némi beruházás, a gyarmati terület fejlesztése, tőkebefektetés, ami fejleszti a gyengébb nemzetek képességeit és megteremti a függetlenné válás lehetőségét is. A gyarmatokon a gyarmatosító és a gyarmati tőkések érdekeit, a kifosztott proletárokkal azonos társadalmi helyzetű, a gyarmatról érkezett proletár dolgozó emberek érvényesítik (hivatalnokok, rendőrök, katonák, stb.). A félgyarmatokon némileg más a helyzet, mert az élősködés biztosítását főleg a helyi erőkkel oldják meg, a hatalom formálisan nemzeti, de a gyarmatosító érdeke az élősködés a meghatározó. A gyarmatosítás nem az emberségről, hanem az élősködésről szól, amit az emberséges szocializmusnak kell felváltania.

Angol gyarmatosítók élősködése: A világ lakosságának száma 1941-ben 2 140 000 000 fő, ebből 550 000 000 ember élt a Brit Birodalom és a Brit Nemzetek Közösségének területén. E népességnek mindössze 13%-a európai eredetű, több, mint 70%-a ázsiai és megközelítőleg 11%-a néger. A Brit Szigeteken 50 700 000 fehér lakos élt. – Félmilliárd ember kifosztása jó üzlet volt a Brit oroszlán rablóinak, jól megszedték magukat milliók nyomora, pusztulása árán. * Oxfordi Füzetek – A Brit Birodalom Atlasza – 65. szám

A kapitalizmusban a rendőr, a katona, a hivatalnok, az újságíró, a Tv és a rádió dolgozói a proletárok közül kerül ki, így ők is bérrabszolgák; mégis a proletárok érdekei ellen kell fellépniük, mert az osztályellenségük őket is bérrabszolga szíjon tartja, ha nem engedelmeskednek ők is elveszhetik létfeltételeiket. A proletárok hajtják végre az uralkodó tőkésosztály érdekében hozott törvényeket. A munkásarisztokrácia is a bérrabszolgákhoz tartozik, jó szakemberek és jól megfizetik őket árulásukért, jelentős szerepük van a kizsákmányolók hatalmának biztosításában, az agymosó média és a vezető pozíciók jól megfizetett bérrabszolgái, akik elfelejtik, hogy hova tartoznak, az érdekük és így a tudatuk a kizsákmányolók oldalára állítják őket.

A kapitalizmusban a kizsákmányoló, az uralkodó tőkésosztály érdekei valósulnak meg, ez pedig az élősködés, amihez szükséges az alacsonyabb rendű proletárárok megalázó bérrabszolgasága. Az élősködők érdeke határozza meg a társadalom erkölcsét. Így a kapitalizmus alaperkölcse a felsőbbrendű élősködés, e körül épül a társadalom felépítménye, és a tőkésállam.

A kapitalizmus megoszlik kizsákmányoló, élősködő tőkésosztályra és a dolgozó proletárokra, ami igaz a gyarmattartó és fokozottan a gyarmati, félgyarmati országokra is. A gyarmattartó tőkésosztály az érdekeit a gyarmati, félgyarmati tőkésosztályra kényszeríti, mert rajtuk is élősködik, de ők a júdáspénzért gyakran saját nemzetüket elárulják, főleg, ha a proletárok ellen kell fellépni a gazda és a saját élősködésük érdekében.

A gyarmatosító nemzetek mindenképpen magasabb rendűen viszonyulnak a gyarmati, félgyarmati nemzetekhez, mert az élősködés a célja a gyarmatosításnak. A gyarmatosítással kialakult az élősködő gyarmati valamint a kizsákmányolt gyarmati, félgyarmati nemzetek szerinti megosztottság. A „mosolygó fasizmus” ezt az alapvetően parazita kapitalista világot emberségesnek próbálja bemutatni, pedig a célja az élősködés.

A kapitalizmus is munka alapú társadalom, az értékeket munkával lehet előállítani, néhány természet adta kivétellel. A kapitalizmusban a munkamegosztás magas színvonalon megvalósult, de a munkamegosztásban a proletár a dolgozó, a tőkés pedig az élősködő vagy az élősködésre törekvő. A sikeres tőkésnek a munkamegosztásban legfeljebb az élősködésért kell dolgoznia, a fő jövedelme a befektetett tőkéje után kizsákmányolással keletkezik, így, mint élősködő, haszontalan az emberiség számára. A sikeres tőkés alapvetően nem a munkája, hanem a tőkéje általi kizsákmányolással szerzi a vagyonát, amiért esetleg tevékenykednie kell. A kizsákmányolás nehéz feladat, a gaz proletárok időnként ellenállnak, de tőkésállam, a proletárokból szervezett elnyomó szerveivel ezt leküzdi. A tőkés meg röhög a markába és számolja a proliktól szerzett vagyonát.

Az élősködés szempontjából teljesen mindegy milyen képességei vannak a kizsákmányolónak, ha okos és jó szervező, ért ahhoz amit csinál, ettől még erkölcstelen parazita, aki a dolgozók kárára tevékenykedik, és megosztja a világot felsőbb és alsóbb rendű emberekre. A polgári „demokráciában” törvényesen hozzájut ahhoz, amiért nem ő dolgozott meg, nem a saját, hanem más, a prolik munkájából gazdagodik, így a kizsákmányoló az bármilyen jó képesség mellett csak élősködő.

A zseniális képességek nem adnak jogot és lehetőséget az emberséges társadalomban, a szocializmusban az élősködésre.

Az emberséges világban, a szocializmusban az elosztás lényegében véve a „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint” elv alapján történik, a kommunizmusban viszont a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint” elv válik valóra.

A gyarmatosító nemzet társadalma is megoszlik a kizsákmányolókra és a dolgozókra, és itt is a proletárok a kizsákmányolás közreműködői a tőkések érdekében (hivatalnokok, rendőrök, katonák, ügyvédek, a média dolgozói, stb.). Azért, hogy a tőkésállam érdekében dolgozó proletárok saját érdekeik ellen is a kizsákmányolást elfogadják és az állam erőszakszerveiben dolgozva ezt végrehajtsák, szükséges az öntudatuk eltompítása és a bérrabszolgaság rabszolga szíja. De a társadalom fejlődése ezt a rabszolgaszíjat időnként elszakítja. Lásd a dicsőséges Szovjetuniót.

Ezt még újabb rabszolgalázadások fogják követni, bármilyen a dolgozó emberiség ellenes tettek ezt nem állíthatják meg. Sok rabszolgát pusztított el a felsőbbrendűség, élősködés és még sokat el fog pusztítani, a végrehajtók mindig a rabszolgák, akik rabszolgatartóik érdekében pusztítják saját rabszolgatársaikat. Ez borzalmas bűne a jobboldaliságnak.

Filozófiai kislexikon (1980): alap és felépítmény: a társadalom gazdasági viszonyai és összes egyéb viszonyai közötti kapcsolatot feltáró kategóriák. Alapnak nevezzük a termelési viszonyok összességét, a társadalom gazdasági szerkezetét. Az alap és a termelési viszonyok egyjelentésű fogalmak, de nem azonosak. A termelési viszonyok fogalma a termelőerők fogalmával függ össze. Az alap fogalma viszont a felépítménnyel van kölcsönös összefüggésben. A felépítményt a társadalom ideológiai viszonyait kifejező eszmék, szervezetek és intézmények alkotják. A felépítmény jellegű eszmékhez tartoznak a politikai, jogi, erkölcsi, esztétikai, vallási, filozófiai nézetek, más néven a társadalmi tudatformák. A társadalmi tudat formái valamilyen módon a gazdasági viszonyokat, a társadalom gazdasági struktúráját tükrözik, némelyikük többé-kevésbé közvetlenül, mint pl. a politikai és erkölcsi tudatforma, mások közvetettebb módon, mint pl.: a művészet, a filozófia. Az utóbbiakat olyan láncszemek kapcsoljak össze a gazdasági alappal, mint a politika stb. A felépítményhez tartozó jelenségek, bár az alap határozza meg őket, fejlődésükben viszonylagos önállósággal rendelkeznek és visszahatnak az alapra. Minden társadalmi tudatformához bizonyos szervezetek és intézmények is kapcsolódnak: a politikai eszmékhez politikai pártok, a politikai és jogi eszmékhez állami intézmények, a vallási eszmékhez az egyház és egyházi szervezetek stb. Minden társadalmi-gazdasági alakulatnak megvan a maga meghatározott alapja és annak megfelelő felépítménye. A felépítmény egy adott alakulaton belül is bizonyos evolúción megy át. Például az imperializmusba való átmenet során a felépítmény változását a reakció erősödése jellemzi. A szocializmus viszonyai között a politikai felépítmény az egyre fokozódó demokratizálódás irányában fejlődik. A magántulajdonon alapuló társadalomban az alap és felépítmény antagonisztikus szerkezetű. A tőkés társadalomban pl. heves ideológiai harc folyik a burzsoázia és a proletariátus között — e két, egymással ellenségesen szemben álló osztály politikai, erkölcsi, filozófiai és egyéb nézetei között. Az osztályokra szakadt társadalom felépítményének antagonisztikus természete folytán a különböző osztályok ideológiái ellentétes szerepet játszanak a gazdasági alaphoz való viszonyukban is. A tőkés társadalomban a burzsoá politikai felépítmény a kapitalizmus gazdasági alapjának aktív szolgálatára hivatott, a proletár ideológia és a proletár szervezetek a kapitalizmus forradalmi megdöntésére és gazdasági alapjának megszüntetésére irányulnak. Csakis a szocialista társadalomban, amelyben a termelési viszonyok mentesek az antagonizmusoktól, válik a felépítmény szociális tekintetben egyre egyneműbbé és segíti a szocialista gazdasági alap állandó tökéletesítését és fejlesztését.

Az állam:
Filozófiai kislexikon (1980): állam: a gazdaságilag uralkodó osztály politikai szervezete, amelynek célja a fennálló rend védelme és más osztályok ellenállásának elfojtása. A társadalom osztályokra szakadásának eredményéként keletkezett a kizsákmányoló osztály erőszakszervezeteként, a kizsákmányolt nép elnyomásának eszközeként. Az elkülönült közhatalomként létrejött állam – fokozatosan létrehozta a maga hadseregét, rendőrségét, börtöneit és különféle kényszer-intézményeit. A termelési eszközök magántulajdonán alapuló társadalmakban az állam mindig az uralkodó kizsákmányoló osztály uralmának, diktatúrájának az eszköze, különleges erő a kizsákmányolt tömegek elnyomására, bármilyen legyen is a kormányzati forma. Elvileg más jellegű a proletár állam. Ez is osztálydiktatúrának, a proletárdiktatúrának az eszköze, azonban az összes dolgozó, a lakosság óriási többségé érdekeit képviseli. A szocialista államnak különféle formái lehetnek, de valamennyinek azonos a lényege, a proletariátus diktatúrája. A második világháború után Európa és Ázsia több országában népi demokratikus államok jöttek létre, s ezek a Szovjetunió szovjetjeivel egyetemben a szocialista államformáit alkotják. Engels azt írta, hogy a proletárállam már nem is állam a szó tulajdonképpeni értelmében, Lenin a proletárállamot „felállamnak”, „elhaló államnak” nevezte. Egyrészt azért, mert a lakosság döntő többségének objektív érdekeit képviselve bevonja őket a hatalom gyakorlásába a szocialista demokratizálás útján, másrészt azért, mert a szocialistaállam nem pusztán erőszakszervezet: a társadalmi tulajdon állami formája következtében gazdasági építő funkciót lát el. Az állam nem marad fenn örökké. A jövőben átengedi majd helyét a kommunista társadalmi önigazgatásnak. Az eljövendő állam nélküli társadalomhoz vezető lépcsőfok az egyetemes népi állam, amely a munkásosztály diktatúrájának államából fejlődik ki a kommunista társadalom kibontakozása során.

Az állam alapvető, legszélesebb körben elfogadott meghatározása: Emberek meghatározott földterületen élő csoportjának közös kormányzattal valamint belső és külső szuverenitással rendelkező közössége, jelentős, de (a többi állam szerepe miatt) viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet. Feladata az adott társadalmi és gazdasági viszonyok rendszerének lényegi fenntartása, a külső védelem biztosítása, a társadalom szervezése, irányítása és vezetése. Wikipédia

Társadalmi osztályok:
Filozófiai kislexikon (1980): osztályok (a társadalomban): „Osztályoknak az emberek olyan nagy csoportjait nevezik, amelyek a társadalmi termelés történelmileg meghatározott rendszerében elfoglalt helyük, a termelési eszközökhöz való (nagyrészt törvényekben szabályozott és rögzített) viszonyuk, a munka társadalmi szervezetében játszott szerepük, következésképpen a társadalmi javak rendelkezésükre álló részének megszerzési módjai és nagysága tekintetében különböznek egymástól. Az osztályok az emberek olyan csoportjai, amelyek közül az egyik eltulajdoníthatja a másik munkáját, annak következtében, hogy a társadalmi gazdaság adott rendszerében különböző a helyzetük.” (Lenin Művei. 29. köt. 428. old.)

Az osztály történelmi képződmények: a társadalmi termelés meghatározott fejlődési periódusaiban léteznek. Az osztályokat a társadalmi munkamegosztás fejlődése és a termelési eszközök magántulajdonának kialakulása hívta életre. Minden társadalomban az alapvető osztályon kívül — ezek a rabszolgatársadalomban a rabszolgatartó és a rabszolgák, a feudalizmusban a földesurak és a jobbágyparasztok, a burzsoá társadalomban a tőkések és a proletariátus — vannak nem alapvető osztályok is; ez utóbbiak léte vagy a régi termelési mód maradványaival, vagy az új termelési mód megszületésével függ össze. A társadalom antagonisztikus osztályokra tagozódása csak a szocialista forradalomeredményeként szűnhet meg, az uralkodó, kizsákmányoló osztály felszámolása, a termelési eszközök magántulajdonának megszüntetése és társadalmi tulajdonnal való felváltása útján. A szocializmus győzelme gyökeresen megváltoztatja a dolgozó osztály arculatát, közel hozza egymáshoz a munkásságot és a parasztságot. A munkásosztály a szocializmusban már nem nevezhető proletariátusnak: megszabadult a kizsákmányolástól, az egész néppel együtt a termelési eszközök birtokosa, munkaerejét nem bocsátja áruba. A parasztság is teljesen átalakul a szocializmusban, egyszer s mindenkorra szakít a magántulajdonon alapuló gazdálkodással, a kapitalizmustól örökölt szétforgácsoltsággal, a kezdetleges és elmaradott technikával; a kollektív szocialista tulajdon alapján gazdálkodik. Az osztályokkal együtt lényegesen megváltoznak a társadalmi rétegek — köztük az értelmiség — is. A kommunizmusba való átmenet folyamán elmosódnak a határok a munkások, a parasztok és az értelmiség között. E folyamat alapja a város és falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek fokozatos megszüntetése. A nép társadalmi-politikai és eszmei egysége — amely már a szocialista társadalomban létrejött — egyre jobban megszilárdul, s fokozódik a társadalom homogenitása. A munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének további erősödése — a munkásosztály vezető szerepe mellett — döntő politikai és társadalmi-gazdasági jelentőségű tényező a kommunizmus felépítése szempontjából. A társadalomnak osztályokra és társadalmi rétegekre tagoltsága a kommunizmus győzelmével végleg megszűnik.

A hatalommegosztás a polgári „demokráciában”:
Az államhatalom részei Wikipédia A három hatalmi ág: – törvényhozó hatalom – végrehajtó hatalom (kormány) – bírói hatalom (bíróságok) … … Az újkor kezdetén vált el egymástól a három hatalmi ág, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve. … Az állam feladata a közjó szolgálata.

A polgári „demokráciában” a megosztott társadalomban a hatalmi ágak szétválasztása az uralkodó tőkések demokráciáját jelenti, a hatalomból kizárt proletárok számára nem sokat jelent, a diktatúra rájuk az elsődlegesen meghatározó tényező, ami a kizsákmányoláshoz nélkülözhetetlen, mivel kibékíthetetlen a tőkés proletár érdekellentét.

A polgári „demokráciában” megoszlik az emberiség kizsákmányoló, élősködő tőkésekre és bérrabszolga proletárokra. A totális hatalom a tőkéseké, a proletár semmilyen hatalommal nem rendelkezik.

Gyarmatosítás:
gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település. Az újkorban viszont főleg a nagy tőkés államok által meghódított, függetlenségüktől megfosztott és kizsákmányolt országok neve volt a gyarmat. Az újkori gyarmatok az anyaország közvetlen politikai és katonai uralma, de külön közigazgatása alatt voltak. Egyes gyarmatok meghódításuk előtt önálló országok, mások pedig korábban állami ellenőrzés nélküli területek voltak. – Wikipédia –

félgyarmatok az imperialista gyarmatosítás időszakában létező, csak formálisan független államok, amik egy vagy több nagyhatalom teljes politikai uralma és gazdasági kizsákmányolása alatt álltak. Ilyen módon átmeneti állapotban voltak a gyarmatok és a független államok között. A fogalom elsősorban a 19. század második és a 20. század első felére használatos. – Wikipédia –

Megosztottság nemzetiségek szerint:
Filozófiai kislexikon (1980): nemzet: az emberi közösség történelmileg kialakult formája. A nemzetre jellemzői mindenekelőtt az anyagi életfeltételek közössége a terület és a gazdasági életközössége; továbbá a nyelv, valamint a nemzeti jelleg bizonyos — a kultúra nemzeti sajátszerűségében megnyilvánuló — vonásainak közössége. A nemzet a tőkés rend keletkezésével és fejlődésével jön létre. Kialakulásának gazdasági alapja a feudális széttagoltság megszűnése, az ország egyes területei közti gazdasági kapcsolatok állandósulása, a helyi piacok egységes nemzeti piaccá egyesülése. Az ebben az időszakban kialakult nemzetek vezető ereje a burzsoázia volt, ami rányomta bélyeget társadalmi-politikai és szellemi arculatukra. A nemzetek közti viszály és gyűlölet, a nemzetek közötti konfliktusok — a kapitalizmus szükségszerű következménye. Ennek ideológiai kifejeződése a burzsoá nacionalizmus, sovinizmus, sőt fajgyűlölet. A proletariátus a burzsoá nacionalizmussal a proletár internacionalizmus ideológiáját és politikáját állítja szembe. A kapitalizmus felszámolásával gyökeresen megváltozik a nemzet arculata. A régi, burzsoá nemzetek új, szocialista nemzetekké alakulnak, melyeknek osztályalapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. A szocialista nemzetek mentesek az antagonisztikus osztályellentétektől. Gyökeresen megváltozik a nemzetek közötti viszony is a nemzeti elnyomás felszámolása és a népek egyenjogúságának megteremtése, a népek közötti kölcsönös segítség megvalósítása, valamint a fejlődésükben megkésett népek gazdasági és kulturális elmaradottságának leküzdése lehetővé teszi a nemzetek fejlődését és felemelkedését, valamint egymáshoz való közeledését s azt, hogy eltűnjenek a kölcsönös bizalmatlanság nyomai és kifejlődjek a népek közötti barátság.

Megosztottság az emberi fajok szerint:
Filozófiai kislexikon (1980): fajelmélet: (rasszizmus) (francia racisme a race faj) az emberfajok értékbeli egyenlőtlenségét, fölé- és alárendeltségét, a fajkeveredések káros voltát, az un. „tiszta faj” kitenyésztésének szükségességét hirdető antihumanista, reakciós, áltudományos elmélet. Az emberi fajok fiziológiai különbségéből azt a hamis következtetést vonja le, hogy az emberi fajok pszichológiailag, szellemileg nem egyenértékűek; egyesek jellegüknél, tulajdonságaiknál fogva eleve uralomra, mások ezek kiszolgálására hivatottak. A fajelmélet a faj, illetve a fajta biológiai kategóriáját minden más társadalmi kategória elé helyezi; ezzel különösen az osztálykülönbségek elsődleges szerepét tagadja vagy halvanyitja el. A nemzet fogalmát többé-kevésbé azonosítja a faj vagy a fajta fogalmával. Mindezzel igazolni akarja a nemzetek és osztályok egyenlőtlenséget, a népek elnyomását, vagyis az imperialista politika ideológiai alátámasztását szolgálja. Mint összefüggő elméletet először az eredeti tőkefelhalmozás, a gyarmatrendszer kialakulása idején dolgozták ki, azt hirdetve, hogy a felsőbbrendű „fehér faj” uralma jogos és törvényszerű az értéktelenebb színes bőrűek fölött. A hitleri fasizmus demagógiája és imperialista politikája nagyrészt a fajelméletre, a germán „kultúrfölény” elméletére támaszkodott. A fajelmélet megnyilvánulásai az antiszemitizmus, az angol—amerikai fajelméletből eredő négerüldözés. A fajelmélet ideológiájának kidolgozói a francia J. Gobineau, az osztrák L. Gumplowicz, G. Ratzenhofer és az angol származású, H Chamberlain.

Marxista – Leninista Fogalomlexikon: Fajelmélet: rasszizmus: tudománytalan és reakciós elmélet, amely a különböző emberfajták, nemzetek, népek között magasabb és alacsonyabb rendűeket, teljes és nem teljes értékűeket különböztet meg, illetve helyez alá- és fölérendeltségi viszonyba. Lényegében arra szolgál, hogy elméletileg megalapozza a gyarmatosítást, a nemzeti és társadalmi egyenlőtlenségeket, a kizsákmányoló osztályok uralmát, az elnyomó és hódító politikát, a nemzeti (nemzetiségi, faji) és osztályelnyomást. A 19. Század negyvenes éveiben, amikor az USA-ban kiéleződött a harc a rabszolgaság hívei és ellenfelei között, egyes amerikai antropológusok igyekeztek kimutatni, hogy a négerek primitív, alacsonyabb rendű emberfajt képviselnek. Az ötvenes években szintén az antropológiára hivatkozva kialakították a germán faj felsőbbrendűségének „elméletét”. A fajelmélet különösképpen elterjedt az imperializmus viszonyai között, és a legdurvábban a fasizmusban nyilvánult meg. A fasiszta Németországban a fajelmélet a hivatalos állami ideológia rangjára emelkedett. Ennek szellemében tervbe vették és megkezdték egész népek kiirtását, leigázását, a német világuralom megteremtését. A fasizmusnak a második világháborúban elszenvedett veresége akadályozta meg ennek valóra válását. A második világháború után elterjedt az amerikai pszichológia fajelmélet irányzata, amely szerint a népek pszichológiailag nem egyenlő értékűek, a magasabb rendű angolszász fajnak vannak alárendelve. Ezt felhasználják az amerikai világuralmi tervek, a neokolonializmus és a néger lakosság faji elnyomásának elméleti igazolására. A kommunista pártok elvetik és elítélik a fajelmélet és a faji előítéleteket.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

“A megosztott világ” bejegyzéshez 28 hozzászólás

  1. „Az emberiség megosztása felsőbb és alacsonyabb rendű emberekre bármilyen szempontból embertelen erkölcs, ami az emberi jogok alapvető megsértése. Az emberiség a megosztottságát manapság a kapitalizmusnak köszönheti, ami így megsérti az emberi jogokat.
    A kapitalizmus minden formájának erkölcse a jobboldali felsőbbrendűség, ami nélkülözhetetlen az élősködéshez, ez végletekig megosztja az emberiséget felsőbb és alacsonyabb rendű emberekre. Az emberiség megosztottsága elvezet a totális diktatúrához a fasizmushoz az embertelen világhoz az emberiség kihalásához. A megosztott világ kibékíthetetlen ellentéteket takar, amit csak diktatúrával lehet fenntartani, ez a polgári „demokrácia” álcájával a kapitalizmusban a „mosolygó fasizmus”.”

    Ez a gondolkodásmód eredményezi az EU cionista – új marxista, különben kapitalista vezetői által irányított idegen rasszok beözönlését, Európa elfoglalását, Magyarország teljes cionista gyarmattá alakítását. Ez a modern kori gyarmatosítás és honfoglalás eszköze, mely az amúgy is kis létszámú fehér rasszok – mintegy alig több mint 600 millió a több mint 7 milliárdból – megsemmisítését eredményezi. A színes bőrűek viszont csótány módra szaporodnak. Ők általában felfogásuk alapján számottevően rasszistábbak a fehéreknél, ezért lehet őket inváziós seregnek használni.

    „A kapitalizmus nem működik kizsákmányolás és bérrabszolgaság nélkül, amit az élősködés, a meggazdagodás érdeke motivál. Mivel a tőkések élősködnek a proletár dolgozó népen, így a tőkésosztály szükségtelen parazita a dolgozó emberiségen; idővel az élősködés miatt a tőkések és a proletárok közötti vagyoni különbség csillagászati méretűvé nőtt.
    A pénz az hatalom és fordítva a hatalom az pénz! A tőkésosztályé a pénz a polgári „demokráciában”, így a gazdasági-politikai hatalom is, ami idővel a „mosolygó fasizmussá” vált, totális diktatúrává, önkényuralommá a jogállamiság keretein belül. A tőkésosztály a jogállamiságban az érdekében hozott törvényekkel és erőszakszervezetével azt tehet a proletárokkal, amit csak akar. A proletár a kapitalista jogállamban bérrabszolga vagy nyomorgó lehet csupán. Elenyésző, jelentéktelen a meggazdagodott proletárok száma a kapitalizmusban, bár gyakran szerepel mézesmadzagként, hogy a szorgalmas mélyről jött proliknak is van valódi lehetősége a felemelkedésre. A kizsákmányolók világába a kizsákmányoltak életének torz képe tör át a felsőbbrendűségük ködén keresztül, de a kizsákmányolók valóban felsőbbrendűen élnek a kizsákmányoltak rovására, és ezt jogosnak tartják.”

    A történelem a XVII. századtól kezdve kapitalista rendszerek sorozata, ebből a szocialista rendszer sem volt kivétel, állam monopolkapitalista jellege a profitot és a hatalmi ágakat egy szűk réteg kezében összpontosította, ami biztosította a rendszer gyors megdöntését, és a nemzetközi szintű kapitalista rendszer létrehozását. Egyesek a pénz nélküli társadalom szükségességéről beszélnek, ami itt nem talált pozitív visszhangra. A pénz a cionista kapitalizmus legördögibb fegyvere. A klasszikus osztályelmélet elavulttá vált. A proletár tömegek osztály jellege megszűnt, kisebb társadalmi csoportokra forgácsolódott, mivel a magja amúgy is a magasabban kvalifikált munkásokból tevődött össze, zömét a segédmunkásság és a betanított rétegek alkották. A nem fizikai munkát végző személy, ha eladja a munkaerejét ugyanolyan bérrabszolga, mint a szénlapátoló. Az a szakmunkás, aki pl. CNC gépet kezel már nem igazán fizikai, hanem szellemi munkás. Tehát ez a felosztás értelmetlen és hamis. A marxista osztályelmélet igaz lehetett még a XX. század első felében is, de ezt a tudományos-technológiai forradalom felülírta. Így a klasszikus osztályharc elmélete is okafogyott. Amúgy sem lehet hagyományos eszközökkel a nemzetközi tőke ellen érdemben fellépni.

    „A polgári „demokrácia” a kapitalizmus kereti között a felsőbbrendű tőkés kizsákmányolóknak demokrácia, a semmilyen hatalommal nem rendelkező proletár emberiség számára viszont ez diktatúra, a „mosolygó fasizmus”, ami világméretűvé vált, ha szükséges felveszi a klasszikus fasizmus alakját.”

    Ez a megállapítás, azt tükrözi, hogy minden eddigi társadalom fasisztoid volt, legfeljebb az adott korszakokban másképp nevezték. A lenini és sztálini korszak viszont kirívóan fasiszta volt, hasonlóan a hitleri vagy a pol poti rendszerekhez, ahol a milliók kiirtását nem lehet a dolgozó tömegek érdekével igazolni, hiszen a kizsákmányoló osztályok létszáma nem állhatott milliókból, ezenkívül az adot társadalmi felfogás antihumanista jellegét is tükrözi, az egyén a néhány paranoid skizofréniában szenvedő egyén elképzelése érdekében bármikor joggal feláldozható.
    Az emberek zöme szeretne kapitalista lenni és másokon élősködni. Ez az egyik fő mozgató ereje a a tőkés társadalomnak, a cionista világuralomnak. Ezért nem működik a klasszikus (bár annak nem igazán nevezhető) baloldali elgondolás. Tudat alatt az emberek többsége szívesen él mások rovására. Ez pedig alapvetően biológiai tulajdonság, az erősebb elnyomja a gyengébbet.

    Folyt. Köv.

  2. Gáspár, tévedés.

    Sem a lenini, sem a sztálini szovjetunió nem voltak fasiszták, alapjellegük nem az egyének feláldozása, feláldozhatósága volt, hanem éppen hogy a legkisebb parasztok felemelése a középparasztok életszínvonalára, majd ahogy lehet, a jólétbe. Szintúgy a városi munkásság ellátása élelemmel, fogyasztási árucikkekkel, és persze lakással (Bár lakótelepek terén végül is Hruscsov ért el áttörő sikereket).

    Szervezésileg a munkahelyeken is voltak tisztogatások, amikor az igazgatóknak számot kellett adniuk, no nem a részvényeseknek, hanem saját dolgozóiknak, és igazolniuk rátermettségüket a szervezői feladatokra ÚGY, hogy BÁRKI, a legalapszintűbb betanított üzemi munkás is beleszólhatott, közbekérdezhetett. És ott a tudatosságra, a műveltségre volt ám nevelve a munkás! Kultúra, ANYANYELVI kultúra minden tagköztársaságban, (Ez pontosan Sztálin elvtárs érdeme, ő dolgozta ki az elméleti alapjait a nemzetiségek tiszteletben tartásának.) a korábbi írástudatlanság felszámolása, képzés mindenkinek ingyen.

    Nem csoda hogy kritizálták a tisztogatásokat. Nem tudok olyan “vezetőt” ugyanis, aki szívesen venné azt a számonkérést, azt az alulról, “rangon aluliaktól” érkező, és bizony sokszor kemény kritikákat, amelyek adott esetben az igazgató kipenderítését is jelenthetik (és volt olyan munkás is, aki így szerezte vissza korábbi állását.)

    Úgyhogy nyugodtan vállaljuk fel a sztálini örökséget, és vigyük tovább, fejlesszük, a saját körülményeinkhez igazítva.

  3. Köszi SaLa ! …szükség van az ilyen tartalmas és bizonyított, marxista-leninista gondolat
    ébresztő írásokra . …………….

    1. Féligazságok és a történelem által nem igazolt elméletek ismételgetése nem teszi igazzá, reálissá a bolsevik eszméket. A Marx által megfogalmazott értéktöbblet és béralapú kizsákmányolás speciális esetben igaz. Akkor, ha a munkaerő kínálat lényegesen meghaladja a keresletet. Ez a kora-kapitalizmusban, az ipari forradalom körülményei között valós és orvosolandó igazságtalanság. Általános megközelítésben a kizsákmányolás járadék formájú, mely végig kíséri az emberi társadalmak fejlődését, az ókortól napjainkig.
      A gyarmatosítás megítélése sem egyértelmű. Korunk civilizációs összeütközései és a harmadik világ problémái nem az imperializmusra vezethetőek vissza, sokkal inkább annak milyenségére. A gyarmattartó által képviselt értékrend a meghatározó, a volt protestáns kolóniák ma sikeresek. A tekintélyelvű (a katolicizmus által determinált) rendszerek ezen a téren is vesztesek. A dekolonizációt túlélő francia gyarmatbirodalom az asszimilációnak köszönhetően fejlődik. Az orosz impérium az integrációs törekvések ellenére szétesett. Az iszlám vallás, vagy a konfuciuszi tanok uralta területek a megszabadulást követően önálló életet élnek és ma sajátos életteret építenek. Tanulság?

      1. Mint mindig, a fasizmus, ez a csudafogalom. A fasizmus lényege valóban a felsőbbrendűség, a sovén attitűd. Az olasz fasizmus nemzet mivoltában tekintette önmagát magasabbrendűnek és ez volt az alapja birodalmi törekvésének, a másoktól szedett kizsákmányoló járadék legitimitásának. Nem véletlen, hogy az ókori Rómától vette a példaképet és annak viszonyait, az új „patríciusok” kiváltságait hirdette.
        A német „nemzeti szocialisták” a szociáldarwinizmus, a fajelmélet fundamentumán építkeztek és tartották önmagukat kivételesnek, uralkodó fajnak. Önazonosságuk és ideológiájuk igazolásához visszanyúltak a Gangesz-menti, szintén ókori civilizációhoz, az árják és kasztok világához.
        Végül az orosz bolsevizmus, ez a szent „egyesület”; a „vörös internacionalisták” osztályalapon soviniszták, ideológiai küldetésük van. Felsőbbrendűnek hirdetik nézeteiket és vindikálják a jogot a világ civilizálásához, más alternatívák eltiprásához, nézetek, gondolatok elnyomásához. A megvalósult etatista szocializmus visszatérés a feudalizmus korába, egyféle szociális hűbérrendszer. A kizsákmányolástól való mentessége mese. Igaz, az eltorzított bér-és árviszonyok mellett nehéz megítélni a szipolyozás fokát, mértékét. Ezért érdemesebb a munkakörülményeket, az „emberközpontúságot” vizsgálni. A „szocialista munka hőse”, csak az lehetett, aki feláldozta egészségét, veszélyeztette testi épségét.

  4. A tanulság az,hogy neked,Havasinak,meg még egy jó párnak valamilyen érdeke fűződik ahhoz,hogy azok az eszmék,amelyeket SaLa felsorolt,soha ne jussanak érvényre!Azokat az eszméket kiforgatva,abban szavakat felcserélve,félreértelmezve lehet tobzódni a hülyeségben,mindenben lehet szart kavarni,úgy ahogy a rendszerváltás előtt tettétek.Be lehet sároszni Sztálint,Lenint,Marxot,Engelst,és ezen sárdobálás mögött aztán lehet érvényesíteni a szinfalak mögött,addíg,míg aztán horogkereszt mintázatú csizmában lehet taposni a sarat,sárrá,szarrá változtatni mindent,ahogy a szépen hangzó rendszerváltással tettétek!
    Az elmúlt harminc évben csak romboltátok az országot,póráztartóitok pedig pokollá változtatták,a pusztulás szélére sodorták a világot!
    Lehet harsogni ,hogy Lenin,meg Sztálin tömeggyilkos volt,meg hogy a kommunizmusnak 100 millió halálos áldozata van,ami persze pofátlan hazugság,de azt egyetlen egyszer sem mondjátok,hogy a kapitalizmusnak hány millió(?,nem milliárd?!) áldozata volt a fenállása óta,,nem számolva az előtte,azonos elven működő feudalizmust!
    Egyetlen egy érdemleges ,a dolgozók felemelkedését,jólétét szolgáló intézkedésről,cselekedetről,törvényről stb.-ről számot adni nem tudtok,de bő nyállal átkozzátok azt a szocializmust,amely a regnálása 30 éve alatt minden hibája ellenére olyan jólétet teremtett a dolgozók számára,amely sem azelőtt sem azóta nem létezett,és amit ti teljesen lenulláztatok,és van képetek Kádárt,és a szocializmust szidni!
    Erre a pofátlanságotokra hivatkozva mondom,hogy azok a halálos ítéletek ,gulágok, kistarcsák,stb,azt a célt szolgálták,hogy a proletariátus érdeket megvédkék,míg a hatalmuk megerősödik,és kiszűrjék,illetve leállítsák a proletár állam elleni külső(főleg-gondoljunk csak a 14 ország intervenciójára a fiatal SzU ellen-amiben az amerikaiak nyakig benne voltak!-mint ma is!)és belső támadásokat,illetve kisebbítsék az azok által okozott károkat!
    Ami pedig az esetleges tévedéseket,koncepciós pereket illeti,az nem a ti hascsikarásotok.És jegyzem,hogy a koncepciós perek alatt nem a “magyarság szine-java”,a Szálasi kormány halálra ítélését értem,meg nem a nürnbergi pert,hanem a kommunisták belső,egymás elleni leszámolását,amihez valójában semmi közötök,ráadásul az eddig ismeretlen okait sem tudjátok!
    Soha nem lehet tudni,hogy mi volt a háttérben,mert ha valódi árulás volt,akkor mindegy,ha sorsdöntő,szakadást okozó nézetkülönségek,az is baj,,és ha a külföld(Tuhacsevszkij esetében a fasiszta NO.?..ha…) provokációja,akkor pedig a karvalytőke számlájára irandó!
    Ami pedig a magyar szocializmus hibáit illeti,többé-kevésbé a gazdagodára,hatalomra vágyó elit számlája,akármilyen szinekben játszik is!

    1. stefimrich szerint:
      2019-08-01 – 15:18
      Értékelem a felháborodásodat, annak „elvszerűségét”. A probléma az, hogy akárcsak HB örökös jajongása a múltba révedés sem vezet sehová. Ráadásul az a múlt, az idővel igaztalanul megszépül. Boldog idők voltak, mert fiatalok voltunk és elhittük a propagandát. A hétköznapok valósága, a „miénk a gyár” kézzel mozdítható megvalósulása, a „fogjuk meg és vigyétek”, „úgy kell a munkához hozzáállni, hogy más is hozzáférjen” mentalitása, etc. feledésbe merült. A jelen nem jó, de legalább működik. A jövő pedig, biztosan nem a sztálinizmus, az ugyanis egy téveszmés elmebaj. (Minden bizonnyal az agyzabáló izmusok okozta perforált homloklebeny tünete.) A társadalmi fejlődés nem a dialektikus történelmi materializmus ok-okozat meghatározottsága szerint történik, hanem a valószínűség szabályainak engedelmeskedve halad. (A marxi mű hitelessége is kérdéses.)
      A sztálinizmusról: http://www.amiidonk.hu/tortenelem-2/kadar-janos-sztalinrol-rakosirol-es-a-szemelyi-kultuszrol/

      1. Tévedésben vagy T, őrvezető … én nem a múltban révedezek, de ami a szocializmusban
        jó volt, azt értékelem ! Néhány kiemelés : LÉTBIZTONSÁG , KÖZBIZTONSÁG, IGAZSÁG-
        SZOLGÁLTATÁS , a társadalmi többség életszínvonalának FOLYAMATOS emelkedése !!!
        A MUNKA becsülete, viszonylagos társadalmi egyenlőség, az ár-bér spirál érvényesülése,
        a ” dolgozzék mindenki képességei szerint, s részesüljön a társadalmi javakból a munkája
        társadalmi HASZNOSSÁGA alapján !” … Abban a rendszerben nem a tőzsdei spekuláció volt
        a jövedelmező, hanem az ÉRTÉKTERMELŐ MUNKA (-ás ). … A magyarság történelmében
        csak a SZOCIALIZMUS évtizedeiben volt lehetőség – születési előjogok nélkül – a társadal-
        mi ranglétrán előre lépni. Pl. a Fényes Szelek generációja ! A város és a falu csak akkor
        került életszínvonalban és életmódban, szellemiségben ,…közel egymáshoz. Most mi van?
        Áthidalhatatlan szakadék tátong a város és a vidék között . Miért jó ez ? Az oszd meg …
        elv már régen elavult ? …de még Magyarországon van hatása. … Ami biztató, hogy az egy-
        házak vezetői kezdenek rájönni erre a zsákutcára, arra hogy nem jótékonykodni kell, ha-
        nem olyan társadalmat építeni ahol az értéktermelő munkának ( tudományos+egészség-
        ügyi+fizikai) van magas társadalmi megbecsülése. Így aki dolgozik az a keresetéből jól meg
        élhet. Ebben az esetben nincs szükség ” álságos és képmutató ” adakozásokra!
        Még egy gondolat : nem a 100 leggazdagabbat kell púderezni, hanem olyan társa-
        dalmat működtetni ahol ” nem születik senki, gazdagnak szegénynek “, ahol ismeretlen
        fogalom a hajléktalanság és a MUNKANÉLKÜLISÉG !!! Mert ezek ÖLIK MEG fiatalon a
        Magyar embereket . Egészséges gondolkodású és életmódú NÉPNEK van csak jövője !
        A mai kapitalista Magyarországban ez: hiánycikk !

        1. Alkoholizmus, hedonizmus és öngyilkosság. Ez is része a Kádár éra mentális állapotának.
          Nosztalgiázni értelmetlen dolog, ami elmúlt, elmúlt. A kor ma már történelem, ugyanúgy mint az Anjou királyok kora. A jelen problémáira kellene jövőbemutató programot, megoldást találni. A Munkáspárt Nógrád megyei választási eredménye (kevesebb mint 1%) azt jelzi, hogy a hendikepes terület lakossága sem a múltba vágyódik, hanem polgárosodni szeretne.

          1. “Alkoholizmus, hedonizmus és öngyilkosság. Ez is része a Kádár éra mentális állapotának.”

            Érdemes lenne össze vetni az akkori és a mostani statisztikákat .
            Most jön részedről a “megkozmetikázták,elhalgatták “süketelés .

          2. (kevesebb mint 1 %) azt jelzi…… hogy olyan agymosás folyik immár 30 éve, amely
            nagyon sok! A választási rendszer, csak a kormányzópártoknak kedvez.
            A választásra jogosultak átlagosan 50 %-a megy voksolni, mert a 4 millió
            választásra jogosult olyan szegény és tudatlanságban tartott Magyar ember akit
            nem érdekelnek a választások. Tudják hogy egyenlőre kuss van a politika vonalán.
            Pontosan fogalmazva: 1990-től , tőkés jogi-diktatúra van Magyarországon !!
            A választásnak nevezett ” bohóckodáson ” nyíltan sőt pofátlanul folyik a
            szavazatok vásárlása !! De arra ügyelnek hogy a tőkések alkotta törvényekben ne
            ütközzön! ( kettős állampolgárok tízezreinek bejelentkezése egy pl. 80 m”-es lakás-
            ba …. , az új magyarok szavazatainak élelemért, pénzért stb. nyílt vásárlása…)
            A lelki gondozók hizlalása, akik a kormánypártok mellett nyíltan korteskednek.
            A választásokra szétszórt pénzek számolatlanok ! Folyik a pénz a határo-
            kon túlra, a Belföldi Magyarországon pedig nő a szegénység ! A munkahelyeken
            nyíltan támadják már a szakszervezeti tagokat is, kreált okok miatt felmondanak ,
            hát akkor milyen szinten nyomják és ellehetetlenítik a BALOLDALI EMBEREKET !!
            T.őrvezető ! …ne feledkezzél meg arról hogy 1948-ban honnan indult a szocia-
            lizmus építése! A 3 millió koldus országát a” horthy-csapat” a vesztes világháború
            ban : leromboltatta !! A tőkések +árulók hogy vették el a SZOCIALISTA HA-
            ZÁT ? – csalással és ámítással ! Jelzem hogy éppen 08.01-én volt a Forint kibo-
            csátásának 73. éve ! Az elődje a Pengő hogy is búcsúzott ?! Hiperinflációval !
            A forint erősségét az 1000 sebből vérzett Szovjetúnió garantálta .
            Mennyi volt 1990-ben egy Német márka ? .. 23 Ft . Mennyi most egy Euró: 323 Ft!
            – Sorolhatnám tovább az érveket a közösségi tulajdonú társadalom mellett, de ha
            a “falra kell hánynom a borsót ” inkább nem teszem … ( ui: azért válaszoltam kés-
            ve a válaszodra mert EDDIG AZ UNOKÁIMMAL voltam elfoglalva.!!) AZ Ő JÖVŐ-
            JÜK NEKEM NAGYON FONTOS !!! Szeretném ha a munkájukból nem külföldön
            kellene boldogulniuk hanem itt, ebben a Kárpát-medencei Hazában ! …Ámen.

          3. “de ha
            a “falra kell hánynom a borsót ” inkább nem teszem …”

            Na erröl beszélek !

    2. “Az elmúlt harminc évben csak romboltátok az országot,póráztartóitok pedig pokollá változtatták,a pusztulás szélére sodorták a világot!”
      Kilehet jelenteni , hogy ez idő alatt több áldozat lett mint az első és a második világhábború alatt .

  5. Helyesen látod a társadalmi összefüggéseket T, stefimrich ! Csupán megerősíteni tudom
    az elemzéseidet. A részeredményeket pedig – 30 év kapitalizmus után – már a vak is látja.
    Mégpedig: 4.5-5 millió MAGYAR szegénységben él, 3-4 millió fő máról-holnapra él, nyakig
    eladósodva, s a genszterváltók szűk 1 millió kizsákmányoló: értékteremtő munka nélkül, él-
    nek mint ” Marci Hevesen”. Rövid életűnek látom ezt a tudatosan v. tudatlanul értékren-
    dekben és anyagiakban szétszabdalt országot, ezek az ordító – és folyamatosan növekvő –
    társadalmi SZAKADÉKOK fogják megásni ( már ássuk …) a Magyar kapitalizmus sírját !
    … hol van már a város-falu egymásra találása ? hiszen az országunkon belül olyan élet-
    színvonalbeli különbségek vannak, amelyek vérlázítóak ! .. hiába van a vidék nagy részén is
    közművesítés, ha milliók nem tudják – pénzhiány miatt – fizetni a szolgáltatást ! Hiába pa-
    polnak az átlagbérek növekedéséről , ha a NEM TERMELŐ ÁLLAMI ÉS PÉNZÜGYI SZFÉRÁK
    nélkül ( amit nem is próbálkoznak elkülöníteni ) az átlagbér kb. 180 eFt/hó nettó értéken !
    A létminimum pedig 158 eFt/hó , az átlagnyugdíj csak 139 e Ft/hó !! De az is a véres való-
    ság hogy a nyugdíjasok 70%-a ( 1.4 millió fő ) még ez alatt van !!! Igaz az is, hogy az ipar és
    mezőgazdaság területén dolgozók között is nagy a jövedelmek szóródása! És nem 8 órát
    dolgoznak hanem 9-10 órát, plusz ehhez jön még az utazási idő !!! Továbbá: ha a bérek
    növekednek, az árak a bérektől magasabban NÖVEKEDNEK ! Mindnyájan tapasztaljuk akár
    a napi vásárlásaink során, vagyis a forint : INFLÁLÓDIK ! Azt már csak jelzem, hogy dörzsölt
    módon történnek az ÁREMELKEDÉSEK ! Egy közös van bennük: folyamatos az áremelkedés ,
    amely még – pofátlanul- minőségromlással is párosul ! … Ezek a rövid kiemelések is rávi-
    lágítanak a kapitalista rendszer embertelenségére, többek között arra a tényre, hogy a nem
    termelő ” szelvény vagdosók ” jól élnek, ( lásd a képviselői javadalmazásokat !) a dolgozók
    mozgékonyabb része külföldön próbálnak (600.000 ember) pénzt keresni, az “országot építők”
    pedig megismerték a DOLGOZÓI SZEGÉNYSÉG kapitalista fogalmát . …Én még emlékszem
    arra a mondásra: “dolgozz paraszt, ha élni (enni ) akarsz !” Arra is, amikor a pengőt kilóra
    mérték , de egy kiló szalonnáért és egy zsák krumpliért , ” garzont lehetett venni !”
    A hátam közepe sem kívánja az ilyen időket, de a közgazdasági+pénzügyi jelek
    abban az irányban mutatnak ! … Ébredni kell ebből az egoista kapitalista álmodozásból !!!

  6. Mindkét rendszer diktatúra.
    Az egyiket proletárdiktatúrának nevezik, bár én egyetlen egy proletárt sem láttam a vezetőségükben…
    A másik meg a pénzügyi háttérhatalom diktatúrája.

    Nekem személy szerint elegem van a diktatúrákból.

    Hiába sírjátok vissza, nem lesz itt több diktatúra!

  7. Azért azt hozzátenném,hogy a szocializmus megítélése az manapság olyan,mint a következő viccben:
    “Első osztályú kupé az expresszvonaton,egy öltönyos nyakkendős úr egyedül utazik a lefüggönyzött fülkében.Egyszer csak kinyílik az ajtó,és egy erősen részeg alak tántorog be,és leül az úrral szemben.Egy darabig les,aztán szó nélkül végighányja az urat rendesen.Az úr oltári dühösen felügrik,üvöltve mondja a részegnek:mit képzel maga részeg disznó,betör ide mocskosan,piszkosan,és részegen ,és összemocskol mindent?!+
    Mire a részeg:Na nanana,dadogja,maga csak ne ugráljon itt nekem ,meg papoljon itt mocsokról,nézze meg magát,teljesen le van okádva,!Maga beszél!?Nekem?!”
    Kb.így vagyunk a szocializmus megítélésével manapság!Kádár nem véletlenül kérdezte:Miért van az,hogy egyedül a kapitalizmusban lehet hatékonyan,és eredményesen termelni,miért van az,hogy mi háromszoros anyagi,és munkaerő ráfordítással sem tudunk olyan minőséget elérni,mint Nyugaton!
    Nagyon egyszerű volt a válasz,de nem egészen igaz!Magyarán az volt a válasz,hogy jobban meg kell fizetni a dolgozókat!
    Elfelejtettük,hogy a felső vezetésbe beépült ellenzék-ellenség azt válaszolta,minek “nekik” a luxusautó,ott van nekik a trabant!
    Az egyszerűség alatt az ócskaságot propagálták a nép felé,mondván ,nem a zsemle kicsi,hanem a pofátok nagy!”Ezt Marosán mondta ugyan,utalva demagóg “elvtársaira”,de volt benne igazság!
    Számtalan kérkedő,de semmihez sem értő tört magasra,akik aztán a maihoz hasonló elveken akarták működtetni a szocializmust,kiváltva ezzel a dolgozók elidegenedését az elveiktől,és az igazi szoc ellenes demagógok törtek elő már a hetvenes évek vége felé!
    Az új gazdasági mechanizmust arra hivatkozva nullázták le,hogy az erősen kapitalizálni fogja a rendszert,és érdekes módon azok tették ezt,akik aztán “jó”, a mai időknek megfelelő kapitalistává váltak
    Én magam annak idején(ezt már párszor leírtam itt-valós történet!) a pártitkár jelöltnek mondtam,hogy azért ha erre a pozícióra tör ,akkor legalább látszatra szocialista elveket kellene vallani,mire azt a választ kaptam,hogy:baszd meg a szocializmusodat”!Egy év múlva ő lett a pártitkár,ma pedig a facebookon riszálja magát az egyik hazai,ismert új milliárdossal!
    Ez a vezetői magatartás akkor általános volt,ilyen alakok fújták a passzátszelet.Szólni nekik nem lehetett,mindjárt megkaptam,hogy ha őket bírálom,akkor a szocialista elveket bírálom,egy rohadt reakciós alak vagyok,ma pedig ők mondják a szemembe,hogy büdös komcsi!
    Én nem változtam,igaz,ők sem,csak megm,utatták igazi arcukat!És ők szidják azt a rendszert,amit ők tettek tönkre!Magatartásukkal azt váltották ki a dolgozókból,hogy ilyen a szocializmus,akkor ők nem kérnek belőle,és ,persze,hogy a rendszerváltásra szavaztak!És most csodálkoznak,hogy a volt kommunisták,vagy/és utódaik a mostani uraik!
    Ha a kapitalistát,és eszméit kidobod az ajtón,visszapofátlankodik az ablakon,hogy aztán ajtót nyisson a beözönlő társainak,letiporva mindent,és mindenkit,aki csak passzív is !
    Ha Lenin,és Sztálin munkáit olvassuk,akik Marx-szal ellentétben gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeztek,akkor nem csodálkozunk ,hogy a százmilliónál nagyobb lélekszámú országban ekkora mozgás volt,és hazai példaként azt is láthatjuk,hogy hiába volt a harminc év emberarcú szocializmus, a hatalom,és pénzéhség minden elnyomás ellenére a felszinre tört
    Persze,ehhez kellett az is,amit fentebb leírtam!

  8. Nem olvasnod kellett volna, hanem megélni, lehet hogy rögtön más lenne a véleményed.
    A sztálinizmust dicsőíteni ugyanolyan fasizmus, mint Hitlert dicsőíteni.
    Az értelmiségit bűnbaknak kikiáltani a primitívség egy szintje. Ilyen hülyeséget Marxnál sem lehetett találni. Igaz, hogy a szovjet cionizmus nem is Marxról szólt, hanem a zsidó világhatalom kiépítéséről. Sztálin, aki nem egyet küldött közülük az örök vadászmezőkre, közben halálos törvénnyel védte őket a bírálóikkal szemben.
    R történelmi besorolásai meg nem helytállóak.
    Amúgy meg a leninisták, meg a sztálinisták itt hülyére csillagozzák egymást, amitől abban a hitben tévelyegnek, hogy ettől szebb lesz a világ, no meg a nem létező igazságuk . Miközben csak azt hallják meg amit akarnak, ezért aztán olyan baromságokat írnak, amit én soha nem állítottam, mondanám úgy, hogy fergeteges hülyeségeket.
    Soha sem állítottam , hogy ez a rendszer jó. Sőt mindig azt mondtam, hogy még a kádári volt a legtisztességesebb. Nem kötődöm ideológiákhoz. De engem különben ez nem is érdekel. Ilyen agyament gondolkodás folyt a Kommunista neten is. A néhány lökött kiválasztott testvér mindenkit osztályozott, meg rögtön nácizott és fasisztázott, mintha a világon csak ez lett volna az egyetlen és egyedüli népirtás. Pedig pl. a francia forradalom jakobinusi ámokfutása a bankárjaik támogatásával sem volt semmi.
    Le kellene ülni a földre, és a valóságot nézni. De egy olyan személyiséget piedesztára emelni, mint Sztálin , rosszabb mint Hitlert imádni. Azt állítani, hogy a vezetőket likvidálták? – ez a Holdon sem lenne igaz. És milyen felsőbbrendűség az, ha embereket csak úgy ki lehet nyírni? – állati.
    Kellenek a bűnbakok, csak az igazi rendszerváltók és szekértolóik hadd mentesüljenek a bűnök alól, hiszen ők a kiválasztott nép tagjai, és Jahve és Mózes is megmondta…
    A szocializmusnak ugyan nem voltak 100 milliós áldozatai, ez nyilván túlzás, de igazán a maoizmus áldozatairól nincsenek valós adatok. Vagy vegyük a kambodzsai népirtást.
    A kapitalizmus kibontakozásának kezdete legkorábban a XVII. századra tehető. A Föld lakósságának a száma a mainak tört része volt. A társadalmak nagyobb hányada még feudális berendezkedéssel működött. A legnagyobb áldozatot valószínűleg a sztálinizmus és a két világháború eredményezte a II. világháború végéig. Különben azon meditálni, ki ölt többet szintén a hülyeség és az élet semmibevétele. Egy embernek egy élete van. Aki bármilyen okból elfogadja az emberirtást az az igazi fasiszta. A legtöményebb népírtás pedig napjainkban folyik.
    Az élet tiszteletét a baloldali rendszerek ugyanúgy semmibe vették, mint az idealista ( bár, hogy ebben mi az idealizmus?) felfogásúak.
    Az elmúlt 30 évben pedig ki mit rombolt, azt pedig így eldönteni, csak jó bolsi ( a bolsevizmus nem a nép szocializmusa és kommunizmusa, hanem valaki másoké) módra működik.
    Sajnos ezen az oldalon kommunista gondolkodású emberrel nem igen találkoztam.
    Nem véletlen, hogy a mérhetetlen cionista gyarmatosítás ellenére is az emberek a valódi baloldaliság ellen fordulnak, hiszen szerencsétlenek nem tudják, hogy a harapófogó két éle közé kerültek, a kapitalista cionizmus és a judeobolsevizmus halálos szorításába, mert a rothschild félék, és a sztálinista típusú hatalmaskodók alkotják a fogó két élét.
    Ti bolsevikok pontosan ugyanazt a kizsákmányolást támogatjátok, amit a kapitalizmus hívei nyíltan tesznek. Ide vezet az internacionalista agymosás, és ebben a tudatban is fogtok majd az öröklétbe távozni. Hiába a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, bár én itt jó szándékkal nem igazán találkozom.
    Egy ideológia, mely mindent materiális szemszögből értékel, már eleve halálra van ítélve, hát még a gyakorlata. Az ember nem egy gépi mechanizmus, így a társadalma sem az. Mint ahogy az idő sem egyirányú, csak a megélésünk alapján tűnik annak. A mai emberiség tudása a pusztítás tudása és nem több. Ami ma a világban működik az az emberiség arculcsapása minden oldalról, ezért, meg a birkanyáj tulajdonságáért halálra van ítélve, és ebbe még a bolsevik oldal is minden erővel besegít.
    Einsteinek igaza volt, az emberi hülyeség tényleg végtelen.
    Hát további szép önömlengést a népirtók imádóinak, hívőknek és hitetleneknek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com