A fideszes emlékezet szerint 2010-ben „minden összeomlott”: a második Orbán-kormány „egy csőd szélén tántorgó országot vett át”. A 2010-es zárszámadást a múlt héten kihirdetett jövő évi költségvetéssel összevetve azonban azt látjuk: az elmúlt tíz év mélyreható kiigazítása kárvallottjai éppenséggel az ország hosszú távú versenyképességét meghatározó tételek: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem.

A 2020-as költségvetésben nem csupán a családok támogatására jut a 2010-esnél két és félszer magasabb összeg: több pénzt fordítanak egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra is – állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára múlt kedden, a költségvetés elfogadása után. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár szerint területe jövőre minden idők legnagyobb költségvetéséből gazdálkodhat. Szerinte jövőre 616 milliárd forint jut rájuk. (Ez önmagában bravúrszámba menne, hisz 2020-as kiadásaikat összesen 550 milliárdra tervezik.) Bár papíron valóban soha nem költöttek e területekre ennyit, a bruttó hazai termék (GDP) növekedését is számításba véve már megbuknak az állítások. Az összehasonlíthatóság érdekében a számadatokat a GDP-hez viszonyítottuk.

A két időpont összevetése a GDP-arányos jóléti kiadások jelentős csökkenéséről tanúskodik. Míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék. Ezzel együtt igaz az a fideszes beállítás is, hogy az összeg több ezermilliárddal – 8324 milliárdról 11938 milliárd forintra – nőtt. Ám ez a forint már nem ugyanaz a forint.

A jóléti kiadásokon belül ugyanakkor minden soron kisebb szám szerepel – legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy épp nyugdíjakról. A költségvetési törvény szerint, a felső-, a közép- és az alapfokú oktatásra fordított GDP-arányos kiadások is alacsonyabbak lesznek jövőre, mint voltak 2010-ben. Orbán Viktor kormányra kerülve a közoktatás erőteljes központosításába kezdett, kimondottan az olcsóbb és hatékonyabb működést zászlajára tűzve. Eme „hatékonyságnövelésnek” estek áldozatul úgy a pedagógusbérek, mint a közoktatás általános színvonalának csökkenése.

Az egészségügyre 2020-ban a GDP négy százalékát szánják. A magyar állam a többi uniós tagállamnál lényegesen kevesebbet költ e célra: 2017-ben az EU-átlag 7 százalékra rúgott. A részadatokból kiderül, hogy a kórházakra némileg többet fordítanak, mint 2010-ben. Ám GDP-arányosan minden más háziorvosi, szakrendelői, fogorvosi ellátás forrása csökkent. A leginkább az egészségügyi kiadások alacsony szintje aggasztó, hisz az oktatással együtt ez alapozhatná meg hosszú távon a gazdaság versenyképességét.

GDP-arányosan még a kormány zászlajára tűzött család- és lakástámogatásokra is kevesebbet költenek, mint tíz éve. Míg lakástámogatásokra anno a GDP 1,7 százalékát szánták, a jövő évi bruttó hazai termék arányában ugyanerre már csak 1,4 százalékot fordítanak. A családi pótlékok és a gyerekek után járó támogatások a GDP 2 százalékáról 1,3 százalékra estek. Igaz, ez csökkenő gyerekszám és befagyasztott szociális kiadások mellett kevéssé meglepő, illetve adókedvezménnyel együtt számolva már magasabb családtámogatási szint adódik.

A GDP-arányos nyugdíjkadások eközben – a korhatáremelés, az infláció feletti nyugdíjemelés eltörlése, illetve a szolgálati nyugdíjak felszámolása miatt – 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek.

Az állami bürokrácia kiadásai ugyanakkor az elmúlt tíz év során észrevehetően, a GDP 7,1 százalékáról nyolc százalékra nőttek. Sokkal tehát nem lett olcsóbb a magyar állam működése: jövőre e célra már 3905 milliárdot költenek. A GDP 6,5 százalékáról 7,7 százalékra emelkedtek a gazdaságtámogatással kapcsolatos kiadások is. A honvédelmi költségek a GDP 0,2 százalékával ugrottak. Ez érdemi növekedés, bár még messze állunk a NATO-nak tett 2 százalékos felajánlástól. Nőtt a rendőrség GDP arányos költségvetési támogatása is. Igaz, ez szinte kizárólag a határvédelemre elszámolt évi 150 milliárdnak tudható be.

Jobban nőtt a GDP az államháztartásnál

A két költségvetés egésze között szembeötlő különbség, hogy míg 2010-ben az államháztartás a GDP 50,5 százalékát költötte el, ez az arány jövőre már csak 43,5 százalék. Ezt a tényt kevéssé reklámozzák, leszámítva azt a – jogos – büszkeséget, hogy a GDP-arányos hiányt 4-6 százalékról 1-2 százalékra szorították le. Az államháztartás konszolidálása mellett az elmúlt tíz év másik tagadhatatlan eredménye, hogy az államadósság törlesztése kisebb terhet jelent az államnak. 2010-ben ez 1146 milliárdot igényelt, a jövő évi szükséglet pedig 1110 milliárd. Bár a szint látszólag nem változott, az 2010-ben még a GDP 4,6 százalékára rúgott, jövőre viszont már csak 2,3 százalékot tesz ki. E kiadások tehát GDP-arányosan közel megfeleződtek.

GDP-arányos állami kiadások (százalék)
2010 – 2020

Állami működési funkciók 7,1 – 8,0
Általános közösségi szolgáltatások, bürokrácia 4,6 – 5,0
Honvédelem 0,9 – 1,1
Rendvédelem 1,7 – 1,9
Jóléti funkciók 30,9 – 24,5
Oktatás 5,5 – 4,3
Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás 1,8 – 0,6
Középfokú oktatás 1,2 – 0,6
Felsőfokú oktatás 1,7 – 1,3
Egészségügy 4,6 – 4,0
Kórházi tevékenységek és szolgáltatások 1,9 – 2,2
Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat 0,3 – 0,4
Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás 0,6 – 0,2
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 17,9 – 12,3
Nyugellátások 10,5 – 7,3
Családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások 2,0 – 1,3
Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások 1,7 – 1,4
Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások 1,3 – 2,4
Gazdasági funkciók 6,5 – 7,7
Államadósság-kezelés 4,6 – 2,3
Kiadások összesen 50,5 – 43,5
Forrás: 2010-es zárszámadás, 2020-as költségvetési terv, Népszava-számítás
(Népszava)

Bal-Rad komm: Aligha véletlen, hogy a köz számára szánt qrmányzati diadaljelentések SZINTE CSAK ABSZOLÚT SZÁMOKRÓL SZÓLNAK! Kizárólag csak összegeket, és nem arányokat közölnek!

A számok halmazában pedig elveszik a lényeg!

A döbrögista számmisztika pedig azért működhet, mert az „Állami működési funkciók” kategóriában benne foglaltatik a horda apanázsolta álellenzék is, amely inkább az állán lecsorgó zsír fölnyalogatásával van elfoglalva, semmint a valóság kiteregetésével. (Azzal járnának csak rosszul!)

Úgy vannak vele, hogy tegye azt meg a sajtó! Ők majd szemezgetnek belőle!