Félelemből és dacból szavaznak

A kérdezettek majd kétharmada szerint a kistelepüléseken nem lehet szabad a helyhatósági választás a kiszolgáltatottság miatt – derült ki egy Publicus-felmérésből.

Magyarország kisvárosaiban és a falvaiban a választás nem szabad, legalábbis az emberek majdnem kétharmada biztos benne, hogy a hatalmon lévők érdemben képesek befolyásolni a voksolást – ezt mérte a közvéleményt a Népszava megbízásából szondázó Publicus Intézet. Nem vitás, ezeken a településeken a legerősebb a gazdasági függés: a helyhatóság az egyik legnagyobb munkáltató és a vállalkozások sokaságának jóléte nagyban függ az önkormányzati megrendelésektől.

A nagyvárosok – a választók érzékelése szerint – egyelőre megmaradtak a szabadság bástyáinak, így 73 százaléka az embereknek úgy érzi, teljesen szabadon eldöntheti, melyik polgármester-jelöltet választja. Feltéve, hogy akad olyan, aki kedve szerint való. Márpedig az emberek 65 százaléka lát ilyen aspiránst. Az ellenzéki szavazók körében ennél csak a Demokratikus Koalíció és a Jobbik produkált jobb arányt: előbbi szimpatizánsainak 72 százaléka lát jó jelöltet, míg utóbbi támogatóinak 66 százaléka. Az ellenzékiek közül leginkább a momentumosok nem találják az emberüket – csak 50 százaléknak van favoritja –, és az MSZP esetében is mindössze 59 százalék a találati arány. A választási aranytartalékot jelentő bizonytalanok 58 százaléka nem lel egyelőre szíve szerint való polgármester-jelöltre.

Noha a mérés szerint az ellenzéki oldalon meglehetősen nagy, 50-72 százalékos arányban látnak megfelelő jelölteket, a győzelmi esélyeket illetően már kevésbé optimisták a kormányellenes voksolók. Arra a kérdésre, hogy az ön településén van-e esélyes ellenzéki jelölt, egyedül az MSZP szimpatizánsai feleltek igennel meggyőző fölénnyel. A többi ellenzéki támogató esetében 37 és 44 százalék fedezett fel esélyes aspiránst. Ebben az esetben is a momentumosok voltak a leginkább pesszimisták. A szimpatikusság és az esélyesség közötti ellentmondás feloldása az lehet, hogy az ellenzék közös jelöltjeinek leginkább a nagyvárosokban van győzelmi esélye – kisvárosokban és falvakban, egyebek mellett a már említett függőségi viszonyok miatt kevésbé.

Mindenesetre még semmi nincs lefutva: bár a többség kevésbé fontosnak nevezte az önkormányzati választásokat, az emberek 72 százaléka állítja, biztosan elmegy voksolni. Ez az arány valószínűleg szelídül, de egy 60 százalékos részvétel reális lehet, hiszen az EP-választásoknál is a szavazásra jogosultak majdnem 40 százaléka jelent meg urnáknál, míg 2014-ben a „brüsszeli voksolás” a választók 29 százalékát sem mozgatta meg. Azaz jól látszik, hogy a különböző megmérettetéseket az ellenzéki szimpatizánsok egyfajta protestszavazásként fogják fel – mint emlékezetes a 2018-as országgyűlési megmérettetésen is majdnem 10 százalékkal többen szavaztak, mint 2014-ben – ezzel párhuzamosan pedig a Fidesz is kénytelen csúcsra járatni a mozgósítást.

Ráadásul a jelek szerint szép lassan megtört az a hit, hogy hátrányos, ha egy település első embere nem kormánypárti, mert így például nehezebben csatornáz be fejlesztési pénzeket. Már az emberek 48 százaléka gondolja így, és csak 38 százalék hiszi, hogy árt falujának, városának, ha más a kabinet és a polgármester „színe”. Ennek ellenére, a kérdezettek – még amennyiben hátrányosnak tarják is, ha nem kormánypárti a városvezetés – többségében, 85 százalékos arányban szívesen voksolnának ellenzéki polgármester-jelöltre.

Változó motiváció

Fura ellentmondás jellemezte eddig az önkormányzati választásokat: a részvétel mindig alacsonyabb volt, mint az országgyűlési voksolásnál, pedig az emberek zöme úgy gondolta, hogy a helyhatósági meccs eredménye jobban befolyásolja az életét. Mára ez a hit átfordult: mindössze 16 százalék véli úgy, hogy az önkormányzati választás nagyobb hatással van a sorsára, a parlamenti voksolásnak 37 százalék tulajdonít nagyobb jelentőséget. 27 százalék pedig úgy gondolja, mindkét voksolás egyformán fontos. Hogy ez így alakult, annak az az eredője, hogy mindegyik párt – ha más okból is – de kampánystratégiát váltott. Korábban az önkormányzati voksoláson a pártok általában helyi üzenetekkel nyomultak – de ez általában a fejlesztéseket menedzselni tudó kormánypártnak kedvezett.

Így ellenzékben a Fidesz átállt a központi üzenetekre – és ehhez a gyakorlathoz ellenzékben is ragaszkodott. Egyrészt így nem kellett a rivális helyi jelölt kampányára és a saját teljesítményhiányára reagálnia, másrészt a „centrális mondások” – mint például a rezsi és a migránsok ügye – sokkal hatékonyabb hívószónak bizonyultak. A baloldali formációk pedig 2010 után kispárti létbe kényszerültek, így se emberük, se forrásuk nem volt arra, hogy alternatív helyi kampányokat építsenek, hanem szintén a központi üzenetekkel igyekeztek hatni. Azaz az önkormányzati választást is országos témák uralják 2010 óta. Az csak hab a tortán, hogy a hatalmát központosító Fidesz elvette a közszolgáltatásokat, így az egészségügyet és az oktatás az önkormányzatoktól, illetve kiszolgáltatta őket a központi hatalomnak, és az erőviszonyok mindenki számára világosak.
(Népszava)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Eleve téves az a fölfogás, hogy Döbrögisztán területén lehetséges egy qrmánytól független önkormányzat. (Időlegesen persze elképzelhető, csak éppen ráfizetéses a történet, és ennélfogva rövid életűvé is válik ez a fajta demokratikus mókózás! Kiváltképp egy vidéki kistelepülés esetében.)

A balrad.ru véleménye szerint a dolog rendben is lenne így, ha a cél nem egy kegyúr dilijének a kiszolgálása, hanem az ország építése, fejlesztése.

IGEN ÁM, DE NINCS IS MÁR ORSZÁG SEM, CSAK EGY VAJDASÁG SZINTJÉRE ZÜLLESZTETT TERÜLET! DÖBRÖGISZTÁN!

Itt aztán a kisemberek a nap túlélésére blazíroznak, akár dörgölődzéssel is! Márpedig a kisemberek vannak többségben, akik már a holnapban sem bíznak! Akik csak a kilátástalanságot érzékelik.

Egy jövőépítéshez szövetségre és kölcsönös bizalomra van/lenne szükség kormány és a helyi önkormányzatok között!

HA ÚGY TETSZIK SZOCIALIZMUSRA, VALÓDI KORMÁNYRA ÉS TANÁCSI RENDSZERRE!

A rendszerváltással szétzilált központi és helyi hatalom helyett létrehozott „DEMOKRATIKUS” központi és helyi adminisztrációk kizárólag az „aki bírja marja!” – elv gyakorlati kivitelezésének eszközei!

Mindez pedig mindaddig így is fog maradni, míg a központi hatalmi berendezkedés „EZ” lesz, ami harminc esztendeje uralkodik!

Ahhoz pedig ÚJ ÉS HITELES – ŐSZINTE POLITIKAI ERŐRE LENNE szükség!

Az pedig, hogy ilyen MÉG NINCS – és nem is igen akar lenni – annak oka van! MÁR TÚL NAGYOK A BAJOK, ÉS NINCS KÜLSŐ SEGÍTSÉG!

Így viszont marad a mocsártaposás! Végső elmerülésig!

Megint van egy felmérés

Félelemből és dacból szavaznak

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása