Üdvözlet a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetsége VII. országos konferenciájának
Üdvözlet a lenini komszomol harcosainak, a hetedik országos konferencia küldötteinek és küldöttnőinek!
Sikert kívánok önöknek a munkás- és a parasztifjúság milliós tömegeinek kommunista felvilágosításában és megszervezésében.
Hordozzák fennen a lenini internacionalizmus zászlaját, harcoljanak a békéért és a népek barátságáért, erősítsék országunk védelmét a kapitalista agresszióval szemben, rombolják a rabszolgaság és a kizsákmányolás régi világát, építsék és erősítsék a felszabadult munka és a kommunizmus új világát, tanulják meg, hogyan kell egyesíteni egész munkájukban a hatalmas forradalmi lendületet a bolsevik építők állhatatos gyakorlatiasságával, legyenek méltó fiai és leányai anyánknak — a Szovjetunió Kommunista Pártjának!
Éljen a komszomol nemzedék!
1932. július 8.
I. Sztálin
„Pravda” 188. sz.
1932. július 9.
(idézet: – Sztálin Művei 13. kötet – című könyvből)
Válaszok Ralph W. Barnes kérdéseire
1932. május 3
1. Kérdés. Bizonyos amerikai körökben jelenleg sok szó esik arról, hogy esetleg nem hivatalos kereskedelmi képviselőt küldenek Moszkvába több szakember kíséretében abból a célból, hogy elősegítsék az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatok kiépítését. Milyen álláspontra helyezkedne a Szovjet Kormány ezzel az elgondolással kapcsolatban?
Sztálin. A Szovjetunió általában szívesen látja azoknak az országoknak a kereskedelmi képviselőit és szakembereit, amelyek normális viszonyban vannak vele. Ami az Egyesült Államokat illeti, azt hiszem, a Szovjet Kormány pozitív álláspontra helyezkedne egy ilyen kezdeményezéssel kapcsolatban.
2. Kérdés. Ha a szovjet-amerikai kereskedelem nagyobb arányú fejlesztésének az Atlanti-óceán túlsó partján fennálló akadályai közül egyeseket kiküszöbölnének, körülbelül mekkorák lennének a Szovjetunió amerikai megrendelései?
Sztálin. Nehéz előre számot mondani, könnyen tévedhetnék. De kétségtelen, hogy a Szovjetunió növekvő szükségletei és az Egyesült Államok iparának óriási lehetőségei minden alapot megadnak ahhoz, hogy a rendelések nagysága többszörösére emelkedjék.
3. Kérdés. Amerika egyes felelős köreiben az a teljesen határozott benyomás alakult ki, hogy az utóbbi hét hónap folyamán a szovjet és az amerikai kormány szemmelláthatóan hasonló módon reagált a távolkeleti eseményekre, és hogy ennek következtében a Szovjetek politikája és Amerika politikája közötti eltérés általában kisebb lett, mint eddig volt.
Mi az Ön véleménye érről?
Sztálin. Nem mondhatok semmi határozottat, mivel sajnos nagyon nehéz megragadni az Egyesült Államok távolkeleti politikájának lényegét. Ami a Szovjetuniót illeti, szilárd politikája az, és a jövőben is az lesz, hogy fenntartsa a békét mind Japánnal, mind Mandzsúriával és általában Kínával.
4. Kérdés. Országaink között nagy a különbség, de van nyilvánvaló hasonlóság is. Óriási területet foglalnak el mindketten, amelyen a kereskedelemnek nincsenek olyan gátjai, mint a vámkorlátok. Ostoba hagyományok kétségtelenül kevésbé akadályozzák a gazdasági tevékenységet a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, mint más elsőrendű hatalmaknál. A Szovjetunió iparosítása jobban hasonlít az Egyesült Államok iparosítására, mint más nyugateurópai hatalmakéra. Az előző kérdésben már utaltam arra, hogy egyes esetekben a moszkvai és a washingtoni politika nem áll olyan távol egymástól, mint várható volt. Végül, az amerikai és a szovjet nép minden nyilvánvaló különbség ellenére kétségkívül nagy rokonszenvet táplál egymás iránt. Vajon e tények alapján nem lehetne-e a két népet meggyőzni arról, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy a két ország között soha és semmi körülmények között ne kerüljön sor fegyveres összeütközésre?
Sztálin. Mi sem könnyebb annál, mint meggyőzni a két ország népeit a kölcsönös emberirtás káros és bűnös voltáról. De sajnos, a béke és a háború kérdéseit nem mindig a népek döntik el. Nem kételkedem abban, hogy az Egyesült Államok nép tömegei 1918— 1919-ben nem akartak háborút a Szovjetunió népei ellen. Ez azonban nem akadályozta meg az Egyesült Államok kormányát abban, hogy 1918-ban (Japánnal, Angliával és Franciaországgal egyetemben) megtámadja a Szovjetuniót és egészen 1919-ig folytassa a katonai intervenciót a Szovjetunió ellen. Ami a Szovjetuniót illeti, aligha szorul még bizonyításra, hogy a Szovjetunió népei, mint a Szovjetunió kormánya is, azt akarják, hogy „a két ország között fegyveres összeütközésre soha és semmi körülmények között” sor ne kerülhessen.
5. Kérdés. Amerikában egymásnak ellentmondó hírek terjedtek el a második ötéves terv igazi jellegéről. Igaz-e, hogy az 1933 január 1-től 1937 végéig terjedő időszakban az eddiginél nagyobb mértékben fogják kielégíteni a szovjet lakosság mindennapi szükségleteit? Másszóval, valóban az eddiginél nagyobb méretekben fogják fejleszteni a könnyűipart?
Sztálin. Igen, a könnyűipar sokkal nagyobb méretekben fog fejlődni, mint eddig.
Először e kötet orosznyelvű
kiadásában jelent meg.
(idézet: – Sztálin Művei 13. kötet – című könyvből)
Kuznyeck. A Kuznyecksztrojnak
Üdvözlet a Kuznyecki Vasmű élmunkásainak és élmunkásnőinek, műszaki személyzetének és egész vezetőségének, akik az 1. számú kohónál magas csapolási eredményt értek el és bolsevik ütemben sajátították el a korszerű technikát.
Meg vagyok győződve arról, hogy a Kuznyecksztroj kollektívája továbbfejleszti az elért sikereket, ugyanekkora sikereket ér el a 2. számú kohónál, a legközelebbi hónapok során üzembe helyezi a martinkemencéket és a hengerműveket, felépíti és ebben az évben megindítja a harmadik és a negyedik kohót.
I. Sztálin
„Pravda” 142. sz.
1932. május 24.
(idézet: – Sztálin Művei 13. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!