“Írta: J. V. Sztálin” bővebben

"/>

Írta: J. V. Sztálin

A külön Távolkeleti Hadsereg „Trevoga” c. lapjának szerkesztőségéhez

Testvéri, üdvözlet a Külön Távolkeleti Hadsereg harcosainak és parancsnokainak, akik az Októberi Forradalom jogait és érdekeit védelmezik a kínai földbirtokosok és kapitalisták merényleteivel szemben!

Figyeljék éberen a kínai ellenforradalmárok minden mozdulatát, csapásukra feleljenek megsemmisítő csapással és ezzel segítsenek kínai testvéreinknek, a kínai munkásoknak és parasztoknak széttörni a földbirtokosok és kapitalisták jármát.

Ne feledjék, hogy ezen az ünnepi napon szeretettel gondolnak önökre a Szovjetunió dolgozóinak milliói, önökkel együtt ünnepük a nagy évfordulót és önökkel együtt örvendeznek a Külön Távolkeleti Hadsereg sikereinek.

Éljen az Októberi Forradalom!
Éljen a Külön Távolkeleti Hadsereg!
Éljenek a kínai munkások és parasztok!

I. Sztálin

„Pravda” 259, sz.
1929. november 7.

(idézet: – Sztálin Művei 12. kötet – című könyvből)

Szükséges helyreigazítás

A „Pravda” december 16-i (296) számában (a „Pártépítés” rovatban) aláírás nélkül „Nem lehetne-e zavarosság nélkül?” c. cikk jelent meg, mely a „Komszomolszkaja Pravda” „Bevezető vázlat a leninizmusról” c. cikkének egyik tételét bírálja. Ez a tétel az imperialista világfront forradalmi áttöréséhez szükséges legkedvezőbb feltételek kérdésére vonatkozik.

A szerző a bírált cikk következő mondatát idézi: „A leninizmus azt tanítja, hogy a forradalom azon a helyen kezdődik, ahol az imperialista lánc láncszeme a leggyengébb”. Továbbá, a szerző ezt az idézetet teljesen azonosítja Buharin „Az átmeneti időszak gazdasága” c. könyvének következő tételével: „A kapitalista világrendszer összeomlása a leggyengébb nemzetgazdasági rendszerekkel kezdődött”. A szerző azután idézi Leninnek a Buharin könyvecskéjéből vett idézet ellen irányuló kritikai megjegyzéseit és arra a következtetésre jut, hogy a „Komszomolszkaja Pravdá”-ban megjelent „Bevezető vázlat a leninizmusról” c. cikkben Buharin hibájához hasonló hibát követtek el.

Szerintem a „Nem lehetne-e zavarosság nélkül?” c. cikk szerzője hibát követett el. Azt a tételt: „az imperialista lánc ott szakad el, ahol gyengébb”, semmiesetre sem szabad azonosítani Buharinnak ezzel a tételével: „az imperialista lánc ott szakad el, ahol a nemzetgazdasági rendszer gyengébb”. Miért? Azért, mert az első esetben az álszakítandó imperialista lánc gyengeségéről, vagyis az imperialista erők gyengeségéről van szó, Buharin ellenben azon ország nemzetgazdasági rendszerének gyengeségéről beszél, amelynek (vagyis amely országnak) át kell szakítania az imperializmus láncát, vagyis Buharinnál az imperialista-ellenes erők gyengeségéről van szó. Ez korántsem egy és ugyanaz. Sőt — ez két ellentétes tétel.

Buharin szerint ugyanis az imperialista front ott szakad át, ahol a nemzetgazdasági rendszer a leggyengébb. Ez, persze, nem igaz. Ha ez igaz volna, a proletárforradalom valahol Közép-Afrikában kezdődött volna, nem pedig Oroszországban. A „Bevezető vázlat a leninizmusról” c. cikk viszont Buharin tételével szöges ellentétben azt állítja, hogy az imperialista lánc ott szakad át, ahol (a lánc) a leggyengébb. És ez teljesen helyes. A világimperializmus lánca éppen azért szakad át az adott országban, mert az adott pillanatban éppen ebben az országban gyengébb (a lánc). Különben nem is szakadna át. Különben a mensevikeknek lett volna igazuk a leninizmus ellen folytatott harcukban.

De mi határozza meg azt, hogy az imperialista lánc valamely országban gyenge? Az adott ország ipari fejlettségének és kultúrájának bizonyos minimuma. Az, hogy bizonyos minimális létszámú ipari proletariátus van ebben az országban. Az ország proletariátusának és proletár élcsapatának a forradalmisága. Az, hogy a proletariátusnak komoly szövetségese van ebben az országban (például a parasztság), amely képes követni a proletariátust az imperializmus elleni döntő harcban. Következésképpen azoknak a feltételeknek az egybefonódása, amelyek elkerülhetetlenné teszik az imperializmus elszigetelését és megdöntését ebben az országban.

A „Nem lehetne-e zavarosság nélkül?” c. cikk szerzője nyilvánvalóan két teljesen különböző dolgot zavart össze.

Csakugyan: nem lehetne-e zavarosság nélkül?

„Pravda” 298. sz.
1929. december 18.
Aláírás: I. Szt.

(idézet: – Sztálin Művei 12. kötet – című könyvből)

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com