Kritikus szinten Döbrögisztán áramfüggősége – A szomszéd országok kezében a sorsunk
Májusban rekord szintre ugrott Magyarország áramimportja, voltak időszakok, amikor a hazai fogyasztásnak kevesebb mint felét termelték meg az itthoni erőművek. A fennmaradó részt természetesen a szomszédos országokból kellett megvásárolni az ellátás biztosítása érdekében. Az importfüggőség nem tegnap alakult ki, a fogyasztás elmúlt évtizedekben tapasztalt bővülését a hazai erőművi termelő kapacitás nem volt képes követni, részben a befektetői környezetben felmerülő nehézségek miatt. Az új erőművek építése azonban nem az egyetlen lehetőség a probléma kezelésére.
Május végén idei csúcsára emelkedett a magyar villamosenergia-behozatal abszolút értékben, amikor is a nettó import több alkalommal 3000 megawatt fölé ugrott.
Ugyanezen időszakban a rendszerterhelés – vagyis az országos összfogyasztás nem érte el a 6000 megawattot, vagyis könnyen kiszámolható, hogy ekkor a magyar fogyasztás több mint 50 százalékát csak a szomszédos országokból importált árammal lehetett kielégíteni.
Az időszak során a hazai erőművi termelés többször jelentősen visszaesett, részben tervezett, részben nem tervezett karbantartási munkálatok miatt. Így például az ország legnagyobb villamosenergia-termelője – , amely a hazai éves áramtermelés mintegy 50 százalékát adja – , a Paksi Atomerőmű négy blokkjából kettőt is leállítottak időszakosan. Így egy rövid ideig az erőmű termelése a névleges kapacitás mindössze 50 százalékának felelt meg. Ez a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján ismertetett adatokon is jól látszik.
A nem kifejezetten megnyugtatóan magas importarányok ráadásul nem is egy kiemelkedően magas fogyasztású időszakban alakultak ki. A legnagyobb hazai fogyasztás igény (rendszerterhelés) jellemzően a nyári kánikula és a tél leghidegebb időszakaiban szokott fellépni. Az erőművi karbantartások többségét a kisebb fogyasztású időszakokra időzítik, azonban nem várt kiesések, mint például a Mátrai Erőmű leállása a lignit befagyása miatt 2017 januárjában, a magas fogyasztású időszakokban is felléphetnek, jelentősen felhajtva nem csak az importigényt, de az árampiaci árakat is. Ilyen időszakokban pedig értelemszerűen minden ország először inkább a saját fogyasztói ellátását választja, mint a szomszédét.
A magyar fogyasztást jelentős részben jelenleg is a környező országokban termelt és onnan érkező villamos energia elégíti ki. Ennek megfelelően a szomszéd országok többségével az áramkülkereskedelmi mérlegünk masszívan negatív, és jellemzően csak Horvátország és Szerbia irányába pozitív hosszabb távon.
Az Európai Unióban Magyarország függ az egyik legnagyobb mértékben szomszédai áramexortjától. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legutóbbi elérhető összehasonlító adatai szerint a fogyasztás 34 százalékát importból fedeztük 2016-ban, aminél csak Luxemburg (99%), Litvánia (85%), Málta (72%) és Horvátország (36%) rendelkezett nagyobb (nettó) behozatali aránnyal.
Mivel közben a hazai fogyasztás rekord szintre nőtt, a tavaly importált árammennyiség is történelmi rekordnak számít. A felhasználás bővülése és az importált áram mennyiségének növekedése jól látszik a Mavir legutóbbi, 2018-as kapacitáselemzésében is (A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2018.).
A magyarországi erőműpark bruttó beépített villamos teljesítőképessége 2011 óta jelentősen, mintegy 15 százalékkal csökkent, az utóbbi három-négy évben pedig stagnált, illetve minimális emelkedést mutat. Ennek több oka van. Egy általános, a válságéveket követő áramáresés eleve csökkentette a befektetők érdeklődését az erőműépítések iránt, ezt azonban Magyarországon tetézte a szabályozási környezet kiszámíthatatlanná válása, szektort sújtó különadó, valamint a hatósági árazás bevezetése. Közben a fogyasztás közel 5 százalékkal nőtt, és további bővülése várható a következő években is a Mavir szerint.
A hazai termelés és felhasználás közötti olló nyílását a KSH adatai szemléletesen jelzik. A teljes fogyasztás ugyan jelentős hullámzást mutat előbb a szocialista nagyipar leépülése, majd a 2008-as válság miatt, azonban összességében több mint negyedével bővült 1990 óta. Ugyenezen idő alatt a magyarországi erőművek áramtermelése mindössze valamivel több mint 10 százalékkal nőtt. Még feltűnőbb a jelenség az elmúlt tíz évet vizsgálva: míg a fogyasztás gyakorlatilag visszatért a 2007-2008-as szintre, addig a termelés közel 20 százalékkal esett vissza.
Mindenesetre a következő években a Mavir szerint is jelentős erőművi fejlesztésekre van szükség Magyarországon. A Mavir legutóbbi prognózisa szerint (A Magyar Villamosenergia- rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2018.) a hazai összes villamosenergia-felhasználás a 2018-as 45,4 terawattóráról 2033-ig 49-53,2 TWh-ra nőhet, vagyis 8-17 százalékkal bővülhet. A kormány korábban azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország váljon önellátóvá villamos energiából valamikor a 2030-as évtized kezdetére. A kabinet ezt elsősorban a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának megépítésével, illetve jelentős naperőmű kapacitás létrehozásával, illetve engedélyeztetésével tervezi megvalósítani, és ezekkel, illetve a következő évtizedben még várhatóan nagy szerepet kapó gázos erőművekkel ez elvileg teljesülhet is.
Nem a nagyerőmű-építések jelentik azonban az egyetlen megoldási lehetőséget. Az energiahatékonyságban óriási tartalékok vannak Magyarországon is, vagyis energiafelhasználásunk meglehetősen pazarló. A megfelelő intézkedések meghozatala – például a klímaberendezések és a villamos energia alapú fűtés terjedésére tekintettel a lakossági ingatlanok energetikai felújítását támogató programok, pályázatok indítása, illetve az erre szánt EU-pénzek nem egyéb célokra történő elköltése – jelentősen mérsékelheti az áramfogyasztás várható növekedési ütemét. De például a kisebb, háztartási naperőművek terjedése is csökkentheti Magyarország függőségét a szomszédos országok áramtermelésétől, kiszámíthatatlanabb rendelkezésre állásuk mellett is, hozzájárulva egyúttal az energiatermelés dekarbonizációjához is. (portfolio)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
TULAJDONVISZONYOKTÓL FÜGGETLENÜL AKÁR EGY ORSZÁG FEJLETTSÉGÉT IS JELEZHETI!
A villamos energia előállításának eszközei, hatékonysága és körülményei nagyban függenek a természeti adottságoktól.
ÉS MÉG VALAMITŐL! POLITIKAI AKARATTÓL! Erre bizonyíték a magyarság legeslegújabbkori történelmi katasztrófája, a rendszerváltásnak nevezett bűncselekmény!
Amelynek elindításában nem kis szerepe volt a Duna Kör névre hallgatott bűnbanda, amey magában foglalt mindenféle népellenes politikai bűnszervezetet!
A Bős – Nagymaros vízlépcső elleni árgálással és uszítással MEGÁGYAZTAK A RENDSZERVÁLTÁSNAK, és előkészítették a gyarmati létet a leendő Döbrögisztán számára!
„…Az Európai Unióban Magyarország függ az egyik legnagyobb mértékben szomszédai áramexortjától. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legutóbbi elérhető összehasonlító adatai szerint a fogyasztás 34 százalékát importból fedeztük 2016-ban…”
– És láss csudát! A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN SZLOVÁKIÁBÓLIMPORTÁLTA vajdaság az energiát! Amiben vélhetőleg nem kis szerepe van annak, hogy ŐK MEGÉPÍTETTÉK AZT AZ ERŐMŰVET, amiből minket a bűnözők kikényszerítettek!
Akár érdemes is lenne eljátszadozni a gondolattal, hogy mi lett volna, ha…- NINCS EZ A DUNA – KÖR NEVŰ POLITIKAI BŰNTÁRSULÁS?! ÉS NEM GERJESZTI…- ÉS NINCS BELŐLE RENDSZERVÁLTÁS!
Történelmietlen a fölvetés is! Duna – Kör volt, rendszerváltás lett, Magyarország megszűnt! Megtörtént egy hatalmas károkozás, de még korántsincs vége! Hiszen az összeszereldék falják az áramot! Egyre többet! Vajdasági többletkapacitás pedig…- NINCS, DE KELL!
KELL(ene) PAKS II. DE NAGYON! DE MÁR AZT IS LOPJÁK!
KÖZPÉNZBŐL MAJD KIEGALIZÁLJUK! MI! – MAGYAROK!
Éljen a Duna – Kör! (A rothadás ott álljon bele mindegyik még létező egyedébe, ahol éppen vannak!)
Egyetértek Admin elemzésével, az utolsó mondatot is helyénvalónak tartom!
Kár hogy ez a véres valóság !
Nem vagyok méregzöld, de a Dunaszaurusz ennél bonyolultabb kérdés…
Meg kérhetlek , hogy egy pár példával ilusztráld a mondottakat .
Köszönöm !
Kiszáradó Csallóköz pl.
https://www.hirado.hu/2016/02/13/hogyan-ovhato-meg-a-szigetkoz-es-a-csallokoz-elovilaga/
De ez tényleg bonyolultabb, mint pár mondat.
Nem siránkozni kell . Amikór az a pár ráérő buzi tüntikézett , /hogy elüsse az időt annó/ kellett volna gondolkodni !
A terv az volt , hogy elterelik a Dunát Bős-nél és vissza duzzasztják Nagymarosnál semmi nem változik viszont van egy áramot /olcsó/termelő erőmüvünk .
Nagy hangú majmok minden féle utánjárás nélkül vizionálták Gönyü elárasztását , egy-pár giliszta elpuszulását .
El értték a majdnem kész duzzasztó lebontását és a „jól” végzett „munka „után haza mentek pihenni !
A pusztulat érje utól őket !
Kár , hogy nincs kissebb „ő” .
petymeg szerint:
2019-06-03 – 21:12
Csak egy szempont:
A videóban elhangzik egy mondat:
„Mindent megér a profit, vagy a haszon?”
Szerintem ez a mondat passzol a Bal-Rad hitvallásához…
https://www.youtube.com/watch?v=s_VbsORUTDw