Ezermilliárdos júdáspénzek miatt jegelte a kormány a közigazgatási bírósági rendszert?
Számos ok mellett az EU-pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekkel való 2020 utáni összekötése is meghúzódhat amögött, hogy a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a váratlan döntést jelentette be, miszerint határozatlan időre elnapolja a kormány a közigazgatási bírósági rendszer 2020-tól tervezett felállítását.
A 13+1 pontos gazdaságvédelmi akcióterv néhány új bejelentése mellett az is új információ volt, hogy a kormány határozatlan időre elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer felállítását. A döntést azzal magyarázta Gulyás, hogy az új rendszer a nemzetközi viták kereszttüzében áll és amíg ezek nem csitulnak el, addig nem halad tovább a kormány. Érdemes megjegyezni, hogy egy hónapja a jogi ügyekért felelős uniós biztos újra megerősítette azokat az aggályokat, miszerint a közigazgatási bíróságok felállítása az Európai Bizottság szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.
Amint az Index emlékeztet: a kritikák visszatérő eleme volt, hogy az új bírósági rendszerre nagyobb lenne a ráhatása az igazságügyi miniszternek, és így a rendszert korábban szorgalmazó Trócsányi László uniós biztosi kinevezése sem volt teljesen biztosra vehető. A cikk azonban nem említi meg azt a motivációt, ami a Portfolio megítélése szerint szintén lényeges lehetett a kormány váratlan döntésében:
Érdemes emlékeztetni rá, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és csúcsjelöltje is folyamatosan azzal kampányolt, sőt konkrét javaslata is volt rá, hogy az EU-pénzek kifizetését össze kell kötni a jogállamisági kritériumokkal 2020 után. Bár igencsak kérdéses, hogy Weber valóban lesz-e európai bizottsági elnök, de az EP-választások alapján továbbra is egyértelműen a legnagyobb frakciója lesz a Néppártnak az új parlamentben. A jelek szerint a szocialistákkal és a liberálisokkal kell szövetkeznie a többség biztosítására és ennek a két pártnak a csúcspolitikusai szintén erőteljesen kampányoltak a fenti „árukapcsolás” érdekében. Mivel az EP-nek társjogalkotói szerepe van a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésnél, így az EP-ben formálódó keretekre mindenképpen figyelni kell még akkor is, ha a keretköltségvetés fő számairól és egyéb technikai részleteiről az állam- és kormányfők döntenek, nem a parlament.
Az Európai Parlament az elmúlt hónapokbeli szektorális jogalkotással igyekezett előreszaladni, hogy „sarokba szorítsa”, kész tények elé állítsa valamelyest az állam- és kormányfőket. Voltak ezzel párhuzamosan arra utaló jelek is az Európai Tanácsban, hogy a keretköltségvetés jogszabályi keretéből kivennék az „árukapcsolás” kérdését, és így nem egyhangú, hanem csak minősített többséggel kellene jóváhagyni azt, azaz például a magyar és a lengyel kormány még összefogás mellett se tudná az „árukapcsolást” blokkolni. Ez tehát fokozott kockázatot jelentett a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek szempontjából is, bár azért az is lényeges, hogy az Európai Tanács jogi szakszolgálata jogilag problémásnak tartotta a jogállamisági kritériumok összekötését az EU-pénzekkel, mert a jogállamisági feltételek „kikényszerítésére” (elvileg) adott már egy másik uniós jogi keretrendszer, a 7-es cikk szerinti eljárás (amely egyelőre Magyarországgal szemben még lényegében sehova se jutott el).
A közigazgatási bíróságok jegeléséről szóló mostani magyar döntést az is motiválhatta, hogy egyre több jel szerint a 2020 utáni uniós költségvetésről csak a 2020 második felében esedékes németországi soros EU-elnökség idején születik meg a végső alku, márpedig az elmúlt hónapokban több éles német figyelmeztetést is kapott a magyar kormány, amely a jövőbeli EU-pénzekre is vonatkozott.
Az EP-választások után formálódó brüsszeli erőviszonyok láttán tehát mindezeket végiggondolva, óvatossági okokból igenis dönthetett úgy a magyar kormány, hogy az EU-pénzek magyarországi kifizetését a jövőben esetleg veszélyeztető ügyben nem halad egyelőre tovább, hanem kivár. – írja a portfolio.hu
De aztán Hollik Nyalonc este megmondta a tutit:
Hollik István kormányszóvivő csütörtök este, a különbíróságokról szóló terv lefújásának napján bement a Hír TV-be, és magától értetődő természetességgel bemutatott egy kormányt, amiről eddig senki nem hallott Magyarországon.
- A jogállamiság kérdésében a magyar kormány mindig is nagyon körültekintő volt,
- mindig is nyitottak voltak az egyeztetésekre,
- és arra, hogy meggyőzzék a vitapartnereiket.
– mondta Hollik, aki szerint „ez nem játék”.
Meg is kapja a kérdést, hogy azért más vitás ügyek is vannak, miért pont ebben módosítanak, mire Hollik azt mondja:
„Azért, mert ezt egy fontos kérdésnek tartjuk, és ez tényleg egy olyan kérdés, amit muszáj megvitatni, és nem szeretnénk úgy bevezetni a közigazgatási felsőbíráskodást, hogy azt nemzetközi támadás vagy vita kíséri.”
Hollik szerint szó sincs arról, hogy nemzetközi nyomás lenne a kormányon,
egyszerűen az most a nemzeti érdek, hogy egy ilyen fontos intézmény bevezetését ne kísérje vita.
- található meg a HIVATALOS magyarázat a 444.hu – n
Ha valaki a fentebbi előadástól nem borzadt el teljesen, és kíváncsi a Hollik Bozontka teljes produkciójára, íme:
A történethez hozzátartozik még, hogy Döbrögi már ISMÉT a horda EPP – tagságának ÖNKÉNTES FELFÜGGESZTÉSÉRŐL károg, és a potentátok már a frakcióba való ISMÉTELT AKTÍV VISSZATÉRÉS LEHETŐSÉGÉRŐL hablatyolnak!
Magyarán: összehozták a totofőnyereményként széjjelkürtölt újabb döbrögista népmesét, csak van egy aprócska hiba: a csodásan teljesítő döbrögisztáni gazdaság nem létezhet az uniós júdáspénzek nélkül! Ill. hát „AZ” létezhet, csak minden más összeomlik!
Ergo: leköpték és befenyítették Döbrögit, ám a nyálplecsnire ő azt mondja: AZ KITÜNTETÉSI MEDÁL. A fenyítésre pedig azt, hogy az DÍCSÉRET!
A döbrögista hívek tombolnak a gyönyörűségtől!
Pedig ha sejtenék, hogy a vajdájuk sorsa El Qro kezében van…
Döbrögi pedig pontosan evégből megnyugodhat! Hisz lehetne ennél sokkal rosszabb is!

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Itt szépen látszik, mely országok mennyit nyernek (vagy „veszítenek”) az EU költségvetésében (kifizetés, befizetés stb.), hogyan alakul a költekezés:
https://www.politico.eu/article/eu-budget-battle-multiannual-financial-framework-graphics-gunther-oettinger/
Ez a szárnyaló gazdaság (és a narancsos számmágia) egyik nagy titka. Ez egy kedvező periódus, ilyenkor lehet nagyokat hazudni, csúsztatni az embereknek, bezzegezni a korábbiakkal összehasonlítva.
Nem szabad meghallgatni politikust!
https://youtu.be/jL7eVfYvQo4
Korábban feszegettem a témát, közmunka, hajléktalanság.
Az egyik legjobb vádbeszéd ennek a mai rendszernek.
Már 5 éves, de érvényes lesz – sajna – öt év múlva is, ha így marad.
Egy áprilisi törvénymódosítás miatt az eddiginél is kevesebbet kell fizetni a dolgozó autistáknak, óránként mindössze 220 forintot.
Havonta mindössze 14 ezer 256 forintot visz haza egy szőnyegszövőként dolgozó 47 éves autista nő Békéscsabán, akinek az édesanyja a Facebookon tett közzé egy posztot erről.
A nő azt írja, az értelmileg akadályozott lánya Békéscsabán egy nappali ellátást is nyújtó intézményben van hétköznaponként, ahol eddig munkarehabilitációban foglalkoztatták több társával együtt 4 órában, a lány szőnyeget sző.
Ennek a díjazása idén április 1-ig a minimálbér 30 százaléka volt 4 órára vetítve, így a 47 éves nő ha minden nap dolgozott, akkor 34 425 forintot keresett.
Április elsejétől azonban hatályba lépett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása, amely alapján munkarehabilitáció helyett „fejlesztési jogviszonyban” foglalkoztatják az ellátottakat. A törvény szerint ennek díjazását azonban óradíjban szabták meg, amely „nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30 százalékánál”.
A békéscsabai édesanya azt írja, mivel 2017-ben a legkisebb órabér 733 forint, ennek 30 százaléka mindössze 220 forint, így a lánya most óránként 220 forintért dolgozik, az össz havi keresete pedig így kevesebb mint a felére csökkent, áprilisban 14 256 forintot tudott csak hazavinni.
A nappali ellátó intézményben, ahol a lányt foglalkoztatják viszont nappali ellátási díjat is kell számolni, ez 375 forint/nap, ebéddel együtt 750 Ft/nap. Így ha a lány napi 4 órát dolgozik és keres vele 880 forintot, akkor is mindössze 130 forintot tud hazavinni, a többi elmegy a napi ellátására.
Az édesanya hozzáteszi, bár a törvény lehetőséget adna a magasabb órabér fizetésére is, az érintett intézmény azonnal a legkevesebbet állapította meg az ott dolgozóknak.
Reális, mint mindig…