Nem akarjuk, hogy Amerika legyen Európából
A magyarok többsége a jelenleginél több területen akar közös uniós döntéshozatalt, az Európai Egyesült Államok ötlete viszont nem népszerű.
A 24.hu megrendelésére a Závecz Research által áprilisban készített reprezentatív felmérés alapján
a magyarok 51 százaléka támogatja az Európai Unió tagállamainak szorosabb integrációját,
vagyis a közös döntéshozatal kiterjesztését újabb területekre. A megkérdezettek 42 százaléka ezzel szemben a jelenleginél lazább együttműködést és szélesebb tagállami döntési jogköröket szeretne, míg 7 százalék nem tudott vagy akart válaszolni.
Nem meglepő, hogy az ellenzéki szavazók között nagyobb a mélyebb integrációt támogatók aránya: 69 százalékuk válaszolt így, és mindössze a negyedük ellenzi ezt. A Fidesz szimpatizánsai között viszont 55 százalék inkább visszaadna hatásköröket a tagállamoknak, de még közülük is 41 százalék további területeken szeretne közös döntéshozatalt, ami a Brüsszel-ellenes kormányzati kampányok sora után váratlan.
Az integráció elmélyítésével kapcsolatban a fiatalok és a budapestiek a leglelkesebbek, a 18 és 29 év közöttiek 57 százaléka pártolja a szorosabb európai együttműködést, míg a fővárosban élőknek a 62 százaléka.
Ugyanakkor bár a felmérés alapján a magyarok többsége integrációpárti, a megkérdezettek nagyja (54 százalék) még csak nem is hallott az Európai Egyesült Államok gondolatáról, ráadásul azok között is, akik ismerik az elképzelést, relatív többségben (49 százaléknyian) vannak azok, akik nem támogatják a megvalósítását. 11 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
A társadalom 43 százaléka hallott már az Európai Egyesült Államok gondolatáról, és közöttük 40 százalék felelt úgy, hogy helyeselné a létrejöttét. Ez a teljes népesség kevesebb mint ötöde,
ami nem nevezhető soknak, de mivel a hazai pártok közül egyedül a Demokratikus Koalíció kampányol az ötlettel, ez a párt most 8-10 százalék körülire mért támogatottságának így is a duplája.
Európai Egyesült Államok és többsebességes Európa
Nem is könnyű kérdés persze, hogy valaki támogatja-e egyesült Európa gondolatát, hiszen az ötlet évszázadokra nyúlik vissza, és igen eltérő dolgokat értettek alatta. Az Európai Unió mai működését az Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonlítva az EU egy laza együttműködés. Bár a nemzetközi szövetségek kiemelkedően erősnek számít, a szövetségi államokhoz viszonyítva jelentős az uniós tagországok önállósága. Az Európai Egyesült Államok támogatói pedig olyan szoros együttműködést javasolnak, ami közelítene a szövetségi (föderatív) állam felé.
Az Európai Egyesült Államoknak lehetne például közvetlenül választott elnöke, az Európai Bizottság helyett valódi kormánya, az Európai Tanács helyett szenátusa, és egy a mostaninál erősebb hatáskörökkel rendelkező parlamentje. Az európai integráció pedig kiterjedne olyan területekre is, amelyeken az EU-nak jelenleg nincsenek vagy csak minimálisak a hatáskörei, mint például a közös védelem, a szociálpolitika és az adópolitika.
Az Európai Egyesült Államok gondolatának egyik hangadója Guy Verhofstadt, a liberális ALDE európai parlamenti frakcióvezetője. Az Európai Alkotmány 2005-ös elbukása után Verhofstadt Európai Egyesült Államok címmel könyvet írt, amelyben amellett érvel, hogy az alkotmány nem azért bukott el, mert túl nagy előrelépés lett volna az európai integrációban, ellenkezőleg, szerinte nem volt elég merész, nem ajánlott elég nagy előrelépést ahhoz, hogy az európaiak támogassák. A belga liberális politikus az alábbi területeken javasolt szorosabb együttműködést:
- szociál- és gazdaságpolitika,
- technológiai fejlesztések,
- közös igazság- és biztonságpolitika,
- külpolitika
- és európai hadsereg.
Az Európai Egyesült Államok gondolata ugyanakkor gyakran összekapcsolódik a két- vagy többsebességes Európára vonatkozó elképzelésekkel.
Európai szinten elsősorban a liberális ALDE és a szociáldemokrata pártok egy része támogatja az Európai Egyesült Államok gondolatát, Martin Schulz, az EP korábbi német szocdem elnöke például kimondottan sürgette a megvalósítását. Az ötletet azonban nemcsak az euroszkeptikus pártok, hanem a mérsékelt jobboldal nagy része is ellenzi, ide értve az unió sorsát az elmúlt években meghatározó Angela Merkel német kancellárt vagy éppen az Európai Bizottság leköszönő elnökét, Jean-Claude Junckert.
Magyarországon az Európai Egyesült Államok gondolatról a legtöbbet a Demokratikus Koalíció és a Fidesz politikusai beszélnek. A Fidesz politikusai szerint az ötlet további centralizációt jelent, ami a nemzeti függetlenséget és a nemzeti hagyományokat veszélyezteti. Velük szemben a DK listavezetője, Dobrev Klára(ahogy a minap készült interjúnkban is kifejti) elsősorban az egyenlőtlenségek csökkentését reméli a koncepciótól: a multiadó, valamint európai minimálbér és nyugdíj bevezetését. Érdekes módon a liberális ALDE frakciójába készülő Momentum EP-választási programjában viszont nem is említik az Európai Egyesült Államok gondolatát.
A falvakban végképp nem kérnek az Európai Egyesült Államokból
A Závecz Research által készített felmérés alapján tehát a magyaroknak csak a 43 százaléka hallott az Európai Egyesült Államok gondolatáról. A legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek (61%) mellett a 60 évesnél idősebbek (57%), a többi korosztálynak alig több mint a harmada tájékozott a kérdésben. A Fidesz-szavazók között kevesebben vannak (41 százaléknyian) azok, akik hallottak már az ötletről, mint az ellenzék támogatói között (53%).
Ahogy említettük, az informáltak között is többen vannak azok, akik nem örülnének egy Európában létrejövő szövetségi államnak (49:40 az arány az ellenzők javára). Itt azonban nagyon jelentősek az eltérések a különböző társadalmi csoportok között:
- a Fidesz-szavazóknak mindössze a 13 százaléka támogatja az elgondolást,
- a javaslatot ismerő ellenzéki szimpatizánsoknál viszont 72 százalék ez az arány.
- Jelentős a különbség a Budapesten és városban, illetve a falun élők között is, míg a budapestiek 45, a városiak 50 százaléka nyilatkozott kedvezően (45, illetve 41 százalékuk pedig elutasítóan), addig a falusiaknak csak a 22 százaléka támogatja az Európai Egyesült Államok gondolatát, 61 százaléka ellenzi. (24.hu)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: “…Tartalmi kérdésekben viszont nincsenek jelentős különbségek, az Európai Egyesült Államokat és a többsebességes Európát támogatók jelenlegi integrációs céljai nagyjából megegyeznek…”
– A kétsebességes EU – “0” fokozatába besorolandó Döbrögisztán magyarjainak meg már teljesen mindegy. Még akkor is, ha már az Egyesült Államok elnevezés hallatára a hideg veri is ki a többséget! Hiába no! Azok a régi – új szép emlékek…!
De úgy általában is az egész uniós tagságunk csak kínhalál, hosszú agóniával. Ma már világos: az EU – NÉLKÜL a “gyors halál” lenne, az EU – VAL további kínok!
Ne feledjük: MI SAJÁT MAGUNKAT HOZTUK EBBE A GALÁD HELYZETBE! TETSZŐ NEKÜNK A GYARMATI LÉT!
Akár EEÁ, akár csak “sima” EU, mi csak egy gyarmati térség vagyunk! Ezzé tettük egykori országunkat, ami ma már csak élőhely(ett) inkább vesztőhely(ünk) lett.
Néhány bűnönöző viszont jól járt! Akik akkor is jól fognak járni, ha EEÁ vagy EU – gyarmati térség lesz ez a hely itt, ami egykoron MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG volt!
“Nem akarunk USE, csak EU – gyarmat lenni!” … Teszem hozzá – meg bevándorló ország sem!
A hétvégén voltam bevásárolni az egyik külföldi tulajdonú áruházban, és a pénztárban előttem és mögöttem is vendégmunkások álltak a sorban. Előttem egy dekoratív, szőke, kék szemű (gondolom ukrán) nő fizetett, akinek igencsak gondot okozott a magyar nyelv, de a szavakban csak megértette magát a pénztárossal. Mögöttem ugyancsak szláv (orosz, ukrán) nyelven jókedvűen beszélgető férfiak álltak sorban. A pénztáros elmondta, hogy egyre gyakrabban szolgál ki magyarul nem beszélőket, akiknek magyar bankkártyájuk van.
“Ne feledjük: MI SAJÁT MAGUNKAT HOZTUK EBBE A GALÁD HELYZETBE! TETSZŐ NEKÜNK A GYARMATI LÉT!”
Kedves Admin!
Nagyon örülnék, ha felhagynál már ezzel az ócska, demagóg hazugsággal!
B@szottul nem volt más választás, ebbe a lakosságnak semmi, de semmi beleszólása nem volt.
Ez ugyanúgy előre eldöntött dolog volt, mint anno a szovjet katonai megszállás.
Sajnálom, ha nem ismered a történelmet, de Magyarország 1526 augusztusa óta folyamatos megszállás alatt van. A magyarság szabadságszerető, évezredes erkölcsi szabályrendszere, kultúrája van.
Mikor ilyeneket írsz, a legundorítóbb hazaárulást, nemzetgyalázást követed el.
Miért nem írod ki nyíltan (bár a vörösök is mindig hazudnak, sunyiskodnak, mint az amcsi haverjaik), hogy ez egy izraeli-nemzeti érzelmű weboldal?
Talán azért nem írja ki, mert ez is pontosan olyan baromság, mint amilyenekkel nap mint nap fárasztod, “huba” (“popej”, “nefertiti” stb.) és “Havasi Gáspár” szellemi társaiddal együtt. És még lehetne bővíteni a kört. Milliónyi zsidóimádó oldal van, ahol közösen utálkozva lehet imádni a gonosz, sunyi zsidó fajzatokat, akik állítólag a világot irányítják. Keresni kell egy vagy több olyat, ahol mindenki egyetért az alapvető hitelvekben, és megszűnik a gond.
Te vagy egy rohadt zsidózó. Te emlegeted folyton őket ezen néven. És ráadásul a gyűlölet szóval valamilyen formában keverve. Te lenni uszító.
“Te vagy egy rohadt zsidózó.”
Na ne mondd, “huba”! Tényleg? Ez mit jelent nálad?
“Te emlegeted folyton őket ezen néven.”
Milyen néven kellene?
“És ráadásul a gyűlölet szóval valamilyen formában keverve. ”
Mutass rá egyre, amelyből egy marék lepkénél okosabb ember erre következtet!
“Te lenni uszító.”
Te lenni “huba”, és még igen sok más néven írogató szerencsétlen. A stílusod és a kedvenc témád (zsidók) elárulnak. Valamiért nagyon a szíveden viseled őket. Inkább nem érdekel, miért.
Nagyra értékelem a felkészültséget, a tárgyi tudást ebben az összetett kérdésben. De, megjegyezném (nem szakértőként), hogy a „gáspártudat” által megfogalmazott felvetések nem alaptalanok, mint ahogy a „hubaság” sem nélkülözi a valóságelemeket. A következtetések, a konklúziók egyszerűségét lehet és kell is vitatni, de illene megválaszolni, megmagyarázni a dolgok realisztikusságát, faktumszerűségét is.
Gáspárral a tisztább pillanatokban váltottunk már pár sort erről a témáról. Hívőként minden lepereg róla. Másokkal is beszélgettünk itt. Nem tagadom a zsidók gazdasági, politikai, tudományos sikereit, vagy éppen a kudarcaikat, bűneiket, sem pedig a reális helyüket a világban. Nem emelem őket az égig, de alá sem szeretném becsülni őket. A kockázatok miatt figyelem, ha valahol felbukkannak, főleg, ha túlságosan buzog bennük az öntudat. A túl- vagy alulértékelésük ellen szoktam felemelni a szavam, ami, azt hiszem, normálisnak mondható reakció. A hívőkből viszont gyakran kihozza a személyiségük legrosszabb vonásait is. A filoszemitákból ezért, az antiszemitákból azért. Mindkettőre használni szoktam a zsidóimádó szót, mert nagyon hasonlóvá válik a viselkedésük. Az érzelmeik előjelében persze lényeges különbség van.
Elismerem a tárgykör bonyolultságát és az ismeretek korlátozottságából adódó szimplifikáló hajlamot. Nézetem szerint a témakört a komplementaritás elve alapján érdemes vizsgálni és konzekvenciákat levonni, már ha egyáltalán…
Komplementaritás a fizikából ismert elv, valójában a dialektikus gondolkodás kategóriája; két különböző, de egymást kiegészítő fogalom segítségével határozunk meg egy jelenséget. Milyen eltérő, de egymást kiegészítő párok állíthatóak fel ebben a kényes és nem kellően kitárgyalt tematikában? Az objektivitás érdekében minimum négy szinten kellene vizsgálni a kérdéskört. Zsidóság, mint:
1, vérségi populáció, ill. a körön kívüliek (kazárok, krímiek, etiópok, stb.)
2, vallási kategória, vagy az ateista izraeliták nézetei
3, kulturális kör, meg az asszimilálódott világpolgárok
4, értékközösség és a keresztyén civilizáció
Mindebből a vizsgálódásból milyen következtetések adódhatnak? Talán kiderülne, hogy a zsidóság leginkább egy antropológiai hibrid hálózathoz hasonlítható, ahol vannak hubok (nem hubák) és befolyásuk történésformáló erővel bír. Az erőhatás nem bibliai eredetű, leginkább életfelfogás- és gondolkodásmódbeli.
Érteni vélem, mire gondolsz. Simán rá lehet világítani a zsidó szó sokféle értelmezésére, igen.
1. Ha a “vérségi populációt” vesszük alapul, akkor hiába a halakha, az esetek túlnyomó részében megfigyelhető az apai ágon való közel-keleti eredet. Valószínű, hogy új kolóniák alapításakor nem állt mindig rendelkezésre zsidó asszony, tehát (és itt főleg askenáziakra gondolok) ezekben a populációkban bizony lehetett, már csak a külsőből adódóan is, egy-egy olyan rövid szakasz, amikor nyitottak voltak a környező populációk felé, mielőtt újra zárttá váltak. A populációgenetikai vizsgálatok is ezt látszanak alátámasztani. De persze jelenthet már generációk óta asszimilálódott embereket is, akik adott esetben nincsenek tisztában az “ősapjuk” származásával, és pl. tiszta spanyolnak vagy olasznak gondolták magukat korábban.
Ami a kazárokat illeti, a türkökhöz kötődő kazár elit Hárún ar-Rasíd kalifa idején cserélt vallást, ezt al-Maszúdinál (Aranymezők és drágakőbányák; XVII. fejezet) és Al-Bakrinál (Az országok és utak könyve; VII. töredék) megtalálni. Magyar fordításukat a Kmoskó-hagyatékból a Balassi Kiadó adta ki, a Magyar Őstörténeti Könytár sorozat 13. kötetében. Ebben az időben Bulán volt a legfőbb kazár vezető. A kazár=askenázi zsidó rég túlhaladott teória, nincs genetikai alapja, történelmi sem, mindössze elképzelés szintjén létezik. Ma már csak egymást zavarják össze vele az emberek, de ahogyan a vallások dogmái is simán túlélnek évszázadokat vagy évezredeket, úgy ez is fenmmaradhat.
Bartha Miklós a múlt század elején adatta ki Kazár földön c. művét, amelyben a Galíciából a kárpátaljai ruszinok közé vándorló askenázi zsidókat (ők teszik ki az európai zsidóság nagy részét) egy török elittel bíró, hajdani sztyeppi birodalom lakóinak leszármazottaival azonosította. Ennek agyaglábakon álló alapja az, hogy a birodalom elitje, ahogyan már említettem, áttért a zsidó hitre a kalifa alatt (de a nép csak fokozatosan, főleg az Obadija idején). Birodalmuk vegyes összetételű volt, a valaha ász/alán, bolgár és egyéb török, különféle kaukázusi stb. lakosság mellett távolabbról érkezők is éltek ott, pl. muzulmán horezmiek, és több vallás képviseltette magát (természetvallások, kereszténység, iszlám, judaizmus). A birodalom felbomlásakor a népesség beolvadt az újonnan érkezőkbe, vagy éppen sürgősen továbbállt. A zsidó származású Arthur Koestler szintén belekapaszkodott a kazár=askenázi zsidó teóriába, és A tizenharmadik törzs című könyvében összegyűjtötte mellette az érveit, amiket aztán részben Shlomo Sand tolmácsol a Hogyan alkották meg a zsidó népet c. munkájában. Utóbbi népszerűvé vált egyes szélsőjobboldali körökben. Azonban a genetikai vizsgálatok az askenázi zsidók közel-keleti és európai eredetét támasztják alá.
http://www.khazaria.com/genetics/abstracts.html
(Vagy a Wikipédián “Genetic studies on Jews” címmel van egy összefoglaló.)
Esetleg néhány családi vonal kivételével tehát nincs közük a kazárokhoz, annál inkább a szefárd zsidókhoz, akikhez meglehetősen hasonlítanak (az ő történetük pedig teljesen más útvonalat tár elénk), bár rítusuk eltérő. Ennek ellenére az askenázi zsidó=kazár (=”rossz zsidó”) besorolás makacsul tartja magát. Egyelőre esély sincsen arra, hogy ez a helyzet megváltozzon. A kazár elit eredete természetesen török és indoiráni tájakra irányítja a figyelmet azoknál, akik kicsit többet akarnak tudni.
A judaizmus nem rabbinikus (hiszen az talán az ötödik század végére kristályosodott ki teljesen a Talmuddal) formáját gyakorló eltörökösödött karaitáké egy másik csoport maradványa lehet (nem a kazároké), jelentős részben a Közel-Keletről. Az etióp zsidóknál viszont inkább egy kulturális hatás következménye volt a vallás.
2. A vallási kategória is hordozhat csapdákat. Hiszen a judaizmus egy (reform)ágának tekinthető akár a kereszténység is, de ha ez erőltetett, akkor is több formája van, amiből a rabbinikus zsidóság csak egy részt képvisel. Az ateista zsidók esetében a valláson kívül ma már számos elvont dolog erősítheti a “zsidó” identitást, a konkrét dolgok (mutációk) pedig a (részbeni) származást, melynek alapján szintén elvont dolgok lépnek be (annak tartja-e magát ő vagy a környezete, vagy sem).
3. A “világpolgárság”, mint esetleges szempont, megint egy érdekes kérdés. A globalizáció törvényszerűen kitermeli a “világpolgárokat” , akik hasznot húznak belőle. Zsidó címkével való ellátásuk tévútra vezetne minket, bár közülük nyilvánvalóan szép számmal részesei ennek a körnek (mégis messze nem annyian, mint ahogyan sokan képzelik). Volt ugyanis néhány “titkuk”. Az egyik “titkuk” éppen a több ezer év alatt megszokott városi életmód volt, ami még a vidékre került zsidóknál is olyan megélhetési formáknak kedvezett, melyek nem igényelték az alapszintű termelési formák ismeretét, de előtérbe helyezték az oktatás bizonyos formáit (legalább az olvasást és az írásaik oktatását, később a magas szintű iskoláztatást). Mivel a vallásuk miatt elég zárt közösségeket alkottak, ahova egy ilyen család bekerült és szaporodni kezdett, ott egy idő után könnyen ellenszenvessé (parazitává) válhatott a helyiek szemében. Hogy jogosan-e vagy jogtalanul, az most teljesen mindegy. Ez az ellenszenv a közös vallásuk miatt még azokat is egy kalap alá vonta, akik ennek híján talán be is olvadhattak volna a többiek közé. Manapság az identitásuk erősítésének egyik fontos eleme (a vallás megőrzése mellett) a velük szemben bizonyos rétegekben átfogóan érzett utálatra való rátelepedés (“nemzetközi” szervezeteik és együttműködő partnereik segítségével), illetve kivételesen fontos nekik a nagy sérelem, a második világháborús veszteségük, amiben egyébként a nem európai társaik legfeljebb a későbbi keveredések és/vagy a közös zsidó identitás hangsúlyozása révén lettek (részben) érintettek.
A sikerük másik nagy “titka” a nyugati, főleg az angolszász gyarmatosításban (a régiben és a modern hódításokban egyaránt), illetve az európai nemesi ágak vetélkedéseiben, törekvéseiben való aktív részvétel, amiből üzleteik és bankjaik nőttek ki (de messze nem csak nekik). Kedvező volt számukra a világi sikerekből való egyre nagyobb részesedésükkel párhuzamosan (kiugrott vagy felszínesen vallásos, illetve gyökereiket csak később felfedező zsidók növekvő társadalmi elfogadottsága) a mélyen vallásos közösségeik hosszú ideig való megkímélése (szórványos nyugati, illetve kiterjedt galíciai menedékek), ami szaporodás közben mellékesen a rájuk elég nagy terheket rovó vallás béklyói alól kiugrók egész tömegét termelte ki. Mint egy keltető. Ezekből a kiugrottakból hitehagyott, de vallásuk sok szokását és jellemzőjét megőrző, azokat személyiségükben és (a továbbra is kevésbé nyitott szaporodási közösség miatt) örökítőanyagukban hordozó, vallásukhoz néha felszínesen visszatérő zsidók lettek. Ezeknek az embereknek az európai populációit elég hatásosan csökkentették a 20. század őket érintő eseményei, többek között Izrael megalapítása és a 2. világháború.
A harmadik nagy “titok” az Európát legyaluló háborúk és Izrael megalapítása volt, ami végül kiszorította a briteket, és egy másik, protestánsok tömegeit befogadó hatalomnak ágyazott meg, mely aztán a közös (üzleti, geopolitikai, és részben vallásilag is támogatott) érdekek mentén szövetséget alakított ki a zsidók új országával.
Talán lehet egy negyedik (meg ötödik, hatodik, hetedik… stb., de nem írom össze mind) “titok” is, a nagy ellenlábas, a katolikus vallás polgárosodási folyamatok mentén való kiüresedése, hanyatlása, protestáns felaprózása, ipari forradalom által jelentett változások miatt megjelenő világi ellenlábasokkal (szocialista, kommunista mozgalmak) szembeni inadekvát válaszadása, kristálytoronyban élő nagypolgárok szellemi irányzataival (szabadkőművesség) és a muzulmánokkal szembeni önfeladása, modern kori liberalizálódása és szétzüllése az anyagi, politikai, filozófiai szempontok miatt.
Bizonyos társadalmi folyamatok a zsidó közösségeket nem igazán érintették, mivel esetükben elég nehéz népről beszélni, ha pontosak szeretnénk lenni. Régóta városi életmódhoz szokott vallási-szaporodási csoportként, adott esetekben teljes osztályok hiányoznak közülük, hiszen a történelem során gyakorlatilag elvesztették azon jellegzetességeik egy részét, amelyek őket összességükben néppé tennék, így a “zsidó nép” címke jelenleg legfeljebb az izraeli zsidókra ragasztható, erős jóindulattal. Ennek ellenére genetikailag van közük a Közel-Kelethez, az askenáziknak és a szefárdoknak Európához is. Egy meglehetősen agresszívan nyomuló, önmaga bizonytalan meghatározását ügyesen palástoló identitás a zsidó. Kissé olyan, mintha az európai népek egy-egy polgárosodott részét leválasztanánk, adnánk nekik egy zárt szaporodási közösségek kialakítására motiváló (elkülönülést sugalmazó) vallást vagy ideológiát, de előbb még megnyitnánk köztük a kereszteződések lehetőségét, közben meghódíttatnánk és átalakíttatnánk a többieket más népekkel, aztán hagynánk ezt a lefölözött maradékot rotyogni a fedő alatt jó sok generáción át. Tulajdonképpen a mai “Európa” gazdasági-politikai elitjének egy része lényegében ezt tenné, ha hagynánk.
Ami pedig a sokszor felhozott kamatszedési tilalmakat illeti, amelyek a zsidókat annyira segítették, hát ez is túlhangsúlyozott szokott lenni a zsidós vitákban. Ma nem lenne annyi európai és amerikai (nem zsidó) bankár és milliárdos, nem gyűrte volna maga alá Európa a fél világot, ha csak zsidók adhattak volna kamatra pénzt a történelem folyamán.
Második lateráni zsinat, 13. kánon
sourcebooks.fordham.edu-hoz illeszd: /basis/lateran2.asp
Ha az uzsora (ami nem simán kamat, hanem “tisztességtelen” kamat, ami elég tág fogalom volt mai szemmel) nem lett volna annyira elterjedt a keresztények között is, a zsinat nem ítélte volna el. A kereszténység előtti időkről nem is szólva. A negyedik lateráni zsinat aztán már konkrétan a zsidókat hozta összefüggésbe vele, és a keresztények védelmében lépett fel (67. kánon). Nem telt el olyan sok idő a kettő között, és egyiknek sem volt olyan borzasztó hatása Róma közvetlen befolyási körein kívül.
sourcebooks.fordham.edu-hoz illeszd: /basis/lateran4.asp
A kereszténység előtti időkről nem is beszélve.
Amíg az emberek nem ismerik fel, hogy a saját fajtájukból is bőven akad milliárdos, orvos, ügyvéd, bíró, bankár stb. (ha arányaiban annyi nem is, mint “kedvenceinknél”, ami persze az ő történelmi fejlődésükből érthető, hiszen csonka társadalmi rétegződéssel bírnak, addig nem lesz előrelépés, marad a zsidóimádat.
Fergeteg szerint:
2019-05-21 – 00:25
Tartalmas eszmefuttatást kerekítettél a kora éjszaka folyamán! Nem áll módomban vitatni a leírtakat, csak az olvasás, az olvasottság, a tudáshoz való viszony fontosságát emelném ki. Szívesen ismerném meg a drúzokról alkotott véleményedet is, erről a rejtélyes közel-keleti vallásról és hasonlóan zárt közösségről. Köszönöm a reagálást.
https://izraelinfo.com/2018/12/28/na-de-kik-azok-a-druzok/
Sajnos kevéssé ismerem őket. De egy igen érdekes írás jelent meg róluk a Nature-ben:
https://www.nature.com/articles/srep35837
Ennek alapján úgy látszik, hogy ez a vallási közösség genetikailag részben abból az ősi nyugat-ázsiai népességből alakult ki, amelyhez a régi örmények is kapcsolódnak (és megjegyzem, például a kurdok és az asszírok is). Másrészt azon területek lakóihoz van még nem kevés közük, akik az egykori arameusok földjén élnek.
Fergeteg!
Valakivel összekeversz engem.
Én a pénz, kereskedelem, római jogrendszer nélküli Szerves Társadalom eszméjének a hirdetője vagyok.
Mi van kontroll,elszabadultál?!
A bolsevikok sosem vitázgattak a politikai ellenfeleikkel, hanem egyszerűen kivégezték őket.
Náluk ez volt a vitakultúra.
Ez jellemző magyarországi híveikre is.
Ezért nem is kérem, hogy valaki cáfoljon meg érvekkel, mert beláttam, hogy erre nem vagytok képesek.
Admin:
Kontroll! Nem ártana, ha történelmi ismereteid fölfrissítenéd! Megsúgnám neked, hogy hol kezd el: KORSZELLEM! Minden történelmi eseményt a korra jellemzően kell értékelni!
Ez most hogy jön ide?
Egy pszichopata, megalomán tömeggyilkos minden korszakban ugyanaz…
Admin:
Néróra gondolsz? Vagy I. István testvérháborús tömeggyilkosságaira? Esetleg az 1968 – as francia diáklázadások áldozataira? A maga korában mindegyik rendjén való vot! Kommunistának meg véletlenül sem nevezhető egyik sem!