Vélemény

A rendszerváltók az én jövőmet baszták el.

2004 óta tagja Magyarország az Európai Uniónak, azaz 15. évét kezdte meg az ország az EU-ban idén, 2019-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy május 26-án negyedszerre szavazhatnak a magyar választók arról, kik ülhessenek be az Európai Parlamentbe. Az eddigi három EP-választáson a Fidesz-KDNP könnyedén nyert, és idén sem várható ebben nagy változás.

A Magyar Munkáspárt 2004-ben ös 2009-ben szerepelt a szavazólapon, de az igazság az, hogy a pártnak – egyáltalán a radikális baloldalnak – maga az ötévenkénti uniós választás nem jelent sokat. A szavazók alig egyharmada hajlandó elmenni szavazni, ami legalábbis éles ellentétben áll azzal az egyébként tagadhatatlan ténnyel, hogy Magyarország Európa-párti, azaz tulajdonképpen nagy általánosságban semmi kifogása az Európai Unió, a NATO és a kereszténység ellen.

De mit mondanak azon fiatal párttagjaink, akik harcként, háborúként élik meg az életet, illetve magát az uniós parlamenti választás kampányát?

– Én magát az Európai Uniót működésképtelennek tartom, amely nagyobbrészt arról szól, hogy néhány brüsszeli pénzeszsák felmarkolhatja a magyar állam által beszedett vámokat – mondja az a fiatal munkáspárti munkavállaló, aki az Ardarik nevet választotta mozgalmi szinten. – Maga az Európai Parlament 700 tagja, közte a 21 magyar nem az uniós tagországokat, azok lakóit képviseli, hanem az idegeneket.

– Idegeneket, vagyis…

– Idegeneket, vagyis nem a migránsokat, a jogtalanul érkező bevándorlókat, az arabokat és az afrikaiakat – akikkel elhitették, hogy csak bátran induljanak el hazájukból, az Európai Unió tárt karokkal várja őket, és még el is tartja majd őket, vagyis dolgozniuk sem kell, ha megérkeznek hozzánk – nos tehát nem róluk van szó, hanem az USÁ-ról és Izraelről.

– Ajaj… USA és Izrael. Ezt, ugye, ki se szabad mondani. USA és Izrael. A Munkáspárton kívül minden politikai szereplő eltakarja a száját: USÁ-ról és Izraelről egy szót se, mert…

– … mert? Akkor mi lesz?

– … ööö… hát az nem elegáns. Nem szabad kimondani és leírni, hogy az Európai Parlament tagjai egyáltalán nem a tagországok szavazóinak érdekeit képviselik, hanem… na szóval…

– Nos, éppen ez az. Ha nem szabad kimondani és leírni, akkor ez még jobban megerősíti, hogy az Európai Unió már régen nem arról szól, amit az alapító atyái annak idején elképzeltek és felvázoltak.

Még egyszer megismétlem: az Európai Unió mai formájában működésképtelenné vált…

– De hát milyen jó dolog, hogy szabadon lehet utazni, munkát vállalni az unió tagországaiban…

– A Nyugatnak nyilván kell az ingyenmunkás, vagyis az, aki hajlandó elvégezni bármilyen munkát, ez nyilvánvaló. Aki Nyugat-Európában vállal munkát, és nem őslakos, az el fogja fogadni azokat a munkafeltételeket és fizetést, amelyet az ott született személyek már nem tennének meg…

– De hát akkor minden rendben van. Akad, aki elvégzi a munkát…

– A Nyugat egyetlen dologgal nem számol: az eltérő mentalitással. Az arab, az afrikai a saját kultúráját és vallását hozza, amely, ugye, arról is szólhat, illetve egyes vallások esetében szól is, hogy aki nem fogadja el az ő kultúráját és vallását, illetve azt, hogy ő, az arab, erőteljes nemi érdeklődést mutat az ő asszonya iránt, és neki ezt közömbösen kellene szemlélni – nos tehát, az ilyen európai személy pusztuljon el…

– Állj, állj, állj! Az Európai Unió az ilyen személyeket nem engedi be a saját területére, aki meg már bent van, az ugye szépen integrálódni fog…

– Én az ellenkezőjét látom. A németek helyében például elgondolkodnék azon, hogy ha sokáig erőltetik ezt a multikultit, akkor előbb-utóbb Németország helyett Németisztáni Szultanátusnak hívják majd ezt az országot.

– No most elhangzott már az, hogy 2030-ra muzulmán vezetője lesz Németországnak. Az éppen
olyan nagyon nincsen már messze…

– Úgy egyébként pedig az eddigi tapasztalatok alapján a beérkező idegeneknek eszük ágában sincs integrálódni, sőt éppen hogy az őslakosságot kényszerítik szemléletváltásra.

– Mindez azonban felveti a migráns szót, a bevándorlók szót, az idegenek szót, amiről, ugye, a politikailag korrekt pártok és személyek hallani sem akarnak a májusi választás kampányában – vagy ha mégis, akkor csak olyan szövegösszefüggésben, hogy persze, akárki ne jöjjön az unióba; de rajtuk kívül bárki, aki jó szándékkal jön.

– Én a magam részéről arra használom magát az EP-választás kampányát – de más időszakokat is hogy kimondhassam és leírhassam: a normál migráns a kijelölt határon közlekedik, és együttműködést mutat a határvédő szervekkel. Ez a ritka. A stikás migráns semmihez nem tartja magát, semmilyen törvényt nem fogad el, és úgy gondolja, hogy az unió azért van, hogy őt kiszolgálja.

– Az europarlamenti választáson lehet-e döntő elem, illetve meghatározó kérdés, hogy mely pártok hogyan viszonyulnak a migrációhoz?

– Természetesen. Én harcosként ahhoz tartom magam, hogy erős határőrségre van szüksége Magyarországnak, hogy kiszűrhessük azokat a személyeket, akikre nincs szükségünk.

– A kormánypártokat leszámítva örökké azt lehet hallani, hogy milyen aranyosak ezek az arabok és négerek, meg hogy csak jöjjenek bátran, mert őket bántják a saját hazájukban, és ezért jönnek el onnan, no de majd mi nem bántjuk őket, mi több, még el is tartanánk őket…

– Folytatnám. Az erős határőrség, némi aknamező, gépkarabélyt mint egyéni fegyvert adni, az egységfegyvernek meg távcsöves puskát és golyószórót meg az aknamezőt és tűzparancsot a bokrosban, csalitosban eszetlenkedőkre, és csodák történnek: egy deka idegen nem jut be, akit nem akarunk, aki viszont normális, az a határbelépésen bejuthat. Az erős határőrségünkkel és a bevándorlási hivatalunk közreműködésével, illetve ha muszlim országból jön, vallástudósok segítségével egyértelművé válik az egész ügy. Ők ugyanis egyből észreveszik, hogy emberünk valóban menekült vagy dzsihadista. Ha ugyanis ez utóbbiról van szó, akkor terrorizmus miatt kivégezni – mégpedig nyilvánosan, ahogy náluk szokás.

– Az ügyvéd…

– Ha az emberjogásznak nem tetszik, akkor mehet utána ő is. Az emberjogászatot meg hazaárulásként kezelni. A semmiféle határnak különben meg az lehet könnyen a vége, hogy jön rengeteg idegen, aztán egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy megszűnt az ország – mármint Magyarország –, és Új-Rijad néven létrejön egy gyarmat.

– Hogy áll most a határőrség és a bevándorlásiak?

– A kelleténél kevesebben vannak, és szerintem nincs olyan társadalmi támogatottsága a határőrségnek, mint a rendszerváltás előtt.

– Ezt azért kérdeztem, hogy képesek lennének-e arra a munkára, amit felvázoltál nekik bevándorlás-illetve migránsügyben.

– Ha az ellátás megfelelő, és tudják, mit miért csinálnak, valamint olyan vezetőik vannak, akiket érdemes követni, akkor igen.

– Sokszor hallható, hogy ne féljünk tőlük, mert csak átutaznak az országon, nyugatra tartanak, nem maradnak nálunk.

– Ellenőrizetlenül akkor sem kellene mászkálniuk az én országomban. Meg sosem lehet tudni. Ha nem figyel rájuk senki, simán tudnak itt gyakorlatozni – más országok elleni akciókhoz.

– Magyarország lakossága hol tart most bevándorlásügyben? Hogyan vélekednek a szavazók azokról, akik be akarnak ide nyomakodni?

– Nagyobbik része nem szereti őket, csak néhány liberális erőlteti, hogy szegény menekültek de érdekes módon ritka köztük, aki családostól jön. Vagy a hozzátartozóikat nem üldözik a hazájukban?

– És hogy áll a témához a radikális baloldal?

– Tény, hogy nem migránspárti, de nem látom még a megoldási tervet – ha tetszik, ha nem, a külső határvédelemben nem kell az unió elképzeléseit mindenáron elfogadni. A külső határokon egyébként sincs uniós rendelkezés, hogy köteles lennél bárkit beengedni.

– És a magyarországi radikális bal?

– A legtöbb, amiről tudok, hogy ellene van a bevándorlásnak, mivel a problémát nem nálunk, hanem a migránsok földjén kellene megoldani.

– És ha valaki arra hivatkozik, hogy őt üldözik a saját hazájában, és azért menekül el onnan, és mit ad isten, éppen Magyarországon kíván élni?

– Maximum ideiglenesen akarna itt élni, amíg tovább nem tud menni olyan helyre, ahol több segély van. Az ellenállás joga pedig mindenkinek megvan.

– Hol tartanak pártjaink a májusi választás előtt bevándorlásügyben? A Momentumnak, az LMP-nek, Fodor Gábor liberálisainak és hasonszőrű társainak mi a fontosabb: a szavazók akarata vagy saját elképzeléseik ráerőltetése a szavazókra – még ha esetleg ez nagyobb szavazatvesztést is jelentene majd?

– A liberálisoknak egyértelmű az EU véleménye, őket sose érdekelte a dolgozó ember, se a haza, mert ők európaiak és nem magyarok elsősorban.

– A hazaárulásról is mondjunk valamit.

– Egy politikus elsősorban a hazájáért tartozik. Az, aki idegeneknek felnyomja a saját országát, és a belpolitikát kiteregeti külföldnek, az áruló. Hazaárulásért általában kemény megtorlás jár – bár az igazi hazaárulók a 89-es rendszerváltók.

– Ebből kiindulva, a jelenlegi politikusaink és pártjaink közül ki tekinthető hazaárulónak?

– Mindenki, aki a rendszerváltásban részt vett. Nincs kivétel.

– A május 26-i uniós választást mire használhatja egy magyar szavazó?

– Ha a Munkáspárt bekerül, belülről lehet buktatni a jelenlegi uniós rendet, egyébként csak annyiról tud dönteni, hogy kik kaphassák meg a képviselői díjat.

– Tehát akkor mit tehet most a magyar szavazó május 26-án?

– A Magyar Munkáspárt az egyedüli, aki nem vett részt a rendszerváltásban, tehát hiteles.
Amennyiben ők nem indulnak, akkor az érvénytelen szavazás a legjobb, mivel egyik zsiványbandát sem támogatod ezáltal.