A 2019. március 8-19. között felvett adatokból kiderül, hogy a magyaroknak körében az EU megítélése alapvetően pozitív, többségében vannak a pozitív asszociációk: a magyarok 65 százaléka pozitív véleménnyel van a közösségről, és a megkérdezetteknek mindössze 25 százaléka értékeli negatívan az EU-t. Ugyanakkor ez a pozitív vélemény mérsékelt pozitív attitűdöt takar, hiszen az „inkább pozitív” megítéléssel nyilatkozók aránya 51 százalék volt, szemben a „nagyon pozitív” megítélés 14 százalékos táborral – mutatott rá Bíró-Nagy András, a Policy Solutions társalapítója, igazgatója a kutatás ismertetésekor.

A pártszavazók szerinti bontásból kiderül, hogy bár minden pártban többségben vannak a pozitív vélemények, ám a kormánypárti szavazók körében relatíve rosszabb az EU megítélése, ott a legnagyobb a negatív véleménnyel rendelkezők tábora. A  kutatás érdekessége, hogy a kutatás szerint a fideszesek euroszkeptikusabbak a jobbikosoknál. Utóbbiak körében egyébként egy pálfordulást lehet látni: a párt néppártosodásával körükben 74 százalékra nőtt az EU-t pozitívan megítélők aránya. Az életkort tekintve pedig az állapítható meg, hogy míg a 30 év alattiak körében az EU-ról pozitívan vélekedők aránya 73 százalékon áll, az idősebb korosztályokban ez az arány 60-65 százalék között mozog.

A pozitív megítéléssel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ez EU kedvező hazai megítélése elsősorban gazdasági érveken és szempontokon nyugszik – emelte ki Bíró-Nagy András. Vagyis, amikor azt a nyitott kérdést tették fel mit jelent számukra az EU, a legtöbben, 273-an a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették, azaz leginkább az uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekre, a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban. Látszik ugyanakkor az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának hatása is, hiszen összesen 210-en említettek bevándorlással kapcsolatos dolgokat, szinte kizárólag semleges vagy negatív felhanggal.

Grafika: Kristóf Réka

Ugyanakkor elmondható, hogy összességében a megkérdezettek háromnegyede szerint az ország szempontjából pozitív volt az EU-ban töltött elmúlt 15 év, míg 17 százalék szerint előnytelen volt. Az a vélekedés azonban pártokon és társadalmakon átívelő konszenzus, hogy Magyarország EU-ban eltöltött 15 éve előnyös volt az ország számára: a kormánypárti szavazók 71, a bizonytalanok 72 és a jobbikosok 76 százaléka, míg a baloldali és liberális pártok mindegyikében elsöprő többségben vélekedtek így.

Szinte a semmiből tört előre a migráció

Abban is teljes az egyetértés a magyar társadalomban a felmérés szerint, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az EU által biztosított gazdasági fejlődés. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a kutatásból, hogy a magyarok az uniós tagságot elsősorban materiális szempontok miatt tartják előnyösnek és nem az értékközösség szempontjából. Az előnyök között viszont még hangsúlyosan megjelenik a személyek szabad mozgásához köthető előnyök (szabad mozgás az EU-n belül, külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége).

A hátrányok megemlítésénél viszont több érdekes megállapításra bukkanhatunk. Az uniós tagsághoz köthető legnagyobb hátrányok között a leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32 százalék) a migráció kérdését emelték ki, ami szinte a semmiből tört az élre – mutatott rá Bíró-Nagy András. A migráció a válság előtt egy alig létező dolog volt a magyar társadalom számára, az ezt emlegetők aránya nulla közeli szinten állt – jegyezte meg.

Viszont a témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió „Magyarországra kényszeríti a migránsokat” és Magyarországból „bevándorlóországot” akar csinálni. A részletesebb bontásból kiderül, hogy az EU migrációs politikájával kapcsolatos, az Orbán-kormány által képviselt narratíva széles körű népszerűségnek örvend a magyarok körében: a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal az állítással, hogy az EU rá akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be és mindössze a válaszadók negyede támaszt kételyt a kormánypárt narratívájával szemben. Ráadásul ebben még az ellenzéki szavazók többsége is egyet ért. Az viszont talán annyira nem meglepő, hogy a legnagyobb egyetértési arány az idősebb és a legkevésbé képzett rétegek körében jelentősen magasabb a többi csoporthoz képest.

Ezzel összefügg, hogy a második leggyakoribb hátrányként a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26 százalék): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét. Ez azonban csak az egyik irány.

Az ellenérvek másik nagyobb csoportja gazdasági jellegű, melyek szerint egyfelől a csatlakozás számos hátránnyal járt a magyar gazdaság számára, másrészt az Európai Unión belül betöltött pozíciónk miatt nem is tud az ország kitörni hátrányos helyzetéből (15 százalék). Ezek a megszólalások elsősorban azt a percepciót emelték ki, mely szerint a csatlakozás óta csökkent volna az életszínvonal Magyarországon, leépült a gazdaság és az ipar, valamint az európai piacra való belépésünk hátrányosan érintette a magyar mezőgazdaságot. Összességében azonban hátrányokat említő válasz jóval kevesebb volt (881), mint az előnyöket említők (1400).

Magyarország nem nettó haszonélvező?

Tehát alapvetően a magyar társadalom határozottan úgy véli, hogy gazdaságilag előnyös volt Magyarország számára az elmúlt 15 év: a megkérdezettek 58 százaléka szerint az elmúlt 15 évben több pénzt kapott az ország az EU-tól, mint amennyit befizetett a közös kasszába. Ezzel ellentétes véleményen 9 százaléknyian vannak, míg minden ötödik válaszadó (20 százalék) szerint kiegyensúlyozott a mérleg.

Ami egészen érdekes viszont, hogy azok legnagyobb tábora, akik azt gondolják, hogy az elmúlt 15 évben kevesebb pénzt kapott Magyarország, mint amennyit befizetett, a kormánypárti szavazók körében találhatóak (10 százalék). Igaz, körükben is többen vannak azért, akik szerint gazdaságilag megéri az EU-tagság.

A magyar társadalom jelentős többsége osztja azt a véleményt is, hogy az uniós tagság hozzájárul a gazdasági fejlődéshez Magyarországon: az összes megkérdezett majdnem háromnegyede (71 százalék) szerint Magyarország számára gazdaságilag előnyös az uniós tagság, és mindössze 23 százalék van az ellenkező véleményen.

A vizsgált szempontok közül a legnagyobb mértékben a nyugati termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében lát javulást a magyar társadalom az Európai Uniónak köszönhetően a csatlakozás óta eltelt 15 évben. A legkevesebben ugyanakkor a mezőgazdaság, a kisvállalkozások és a természeti környezet helyzetében bekövetkezett változásokkal elégedettek. Utóbbi három területen a magyarok 60-65 százaléka úgy véli, hogy nem változott vagy romlott a helyzet a csatlakozás óta eltelt időszakban.

Egy kis kitérőként megemlítenénk, hogy az évforduló alkalmából a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (WIIW) is adott ki elemzést, amelynek adataiból jól látszik, hogy mennyit jelentett az uniós tagság az új tagállamoknak:

Grafika: Kristóf Réka

Több szuverenitást … vagy mégse?

Visszatérve a Policy Solutions elemzésére, bár a kutatásból kiderül, hogy a döntéshozatal szintjét tekintve a magyarok körében erős bázisa van a nemzeti szuverenitás politikájának: mindössze négy közpolitikai témában – energia, kül- és biztonságpolitika, környezetvédelem és klímapolitika, bűnüldözés és terrorizmus elleni harc – pártolná a többség a közös uniós döntéshozatalt. Ugyanakkor a szakpolitikai területtől függően az Európai Egyesült Államok támogatói is mindössze 5-12 százalék között vannak a pártok szimpatizánsai között.

Ennek fényében érdekes, hogy több olyan ügyet is támogatna a magyarok többsége, amely pont szembe megy az erős nemzeti szuverenitás politikájával. Ilyen például az euró bevezetése – ami óhatatlanul is szorosabb költségvetési és monetáris kontrollt jelent uniós szinten: a közös pénz bevezetését a magyarok többsége (57 százalék) támogatná, ha Magyarország teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. Ezzel szemben egy 33 százalékos nemzeti valuta párti tábor áll.

Szintén érdekes, hogy az euró tekintetében a Jobbik szavazói körében látszik egy 180 fokos fordulat, ott ugyanis kifejezetten magas, 72 százalékos az euró támogatottsága (a szocialista szavazókhoz hasonlóan), míg a fideszesek körében ez 53 százalék. Településtípusokat tekintve a falvakban élők körében a legnagyobb az ellenérzés az euróval szemben, bár még itt is relatív többségű támogatottságot mért a Policy Solutions.

A szuverenitás erős támogatottsága fényében némi ellentmondásnak tűnik az is, hogy a magyar társadalom döntő többsége (77 százalék!) támogatná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését. Mindössze 16 százalék hagyná nemzeti hatáskörben a minimálbér szabályozását.

A megkérdezettek 76 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ellenkező véleményen mindössze 16 százalék van. Sőt, még a fideszesek kétharmada is a támogatók táborában van a kormány ellenkező irányú álláspontja ellenére.

Grafika: Kristóf Réka

El-lop-ják!

Ebben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a magyarok jelentős többsége (72 százalék) gondolja úgy, hogy az uniós fejlesztési források jelentős részét ellopják. A pártpreferencia szerinti bontást tekintve meglepő lehet, hogy bár a fideszes szavazók tartják a legkevésbé problémásnak a pályázatok lebonyolítását, még így is egyértelmű többség (59 százalék) véli, hogy Magyarországon az uniós pénzeket érintő korrupció mértéke hagy kívánnivalót maga után.

Grafika: Kristóf Réka

Sőt, abban is egyetértés mutatkozik szinte a teljes társadalomban, hogy az uniós források ellenőrzésének jelenlegi uniós gyakorlata nem kielégítő, ezért a magyarok határozottan üdvözölnék, ha az EU szigorúbban járna el az EU-források ellenőrzése során. Beszédes, hogy a megkérdezettek közel négyötöde elégedetlen az EU korrupció elleni fellépésével, míg alig 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy a jelenlegi uniós szabályozás és annak betartása megfelel az elvárásoknak.

Grafika: Kristóf Réka

Korrupció és jogállamiság

A WIIW által a 15. évfordulóra kiadott elemzésében az intézményi rendszerre kitérve megjegyzi, hogy bár ezen a téren történtek előrelépések, és például a korrupciós szint is csökkent néhány országban, ám a fejlemények e téren nagy különbségeket mutatnak a 2004-ben csatlakozott államok között, sőt, sok esetben a kép inkább kiábrándító.

Grafika: Kristóf Réka

Grafika: Kristóf Réka

Jó irány vagy rossz az irány?

Az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányával kapcsolatban azonban erős megosztottság látszik a magyar társadalomban, de relatív többségben vannak azok, akik szerint az EU összességében jó úton jár (46 százalék vs. 38 százalék). A fideszesek körében többségben vannak a borúlátó vélemények (54 százalék), ami a Policy Solutions szerint egyértelműen összefüggésben van az elmúlt évek magyar kormányzati retorikájával, amelyet meghatározott az EU politikai irányvonalának kemény kritikája. Ugyanakkor az ellenzéki pártok szavazói sem látják teljesen rózsásnak a helyzetet, habár körükben mind átlagon felüli többségben vannak a pozitív vélemények. Ugyanakkor a kormánypárti szavazók harmada nem osztja a Fidesz azon álláspontját, miszerint az EU túlzott liberális politikája miatt a vesztébe rohan a kontinens, ám ezzel párhuzamosan az ellenzéki szavazók körében is létezik egy számottevő kisebbség, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában.

Mit képvisel az EU?

A magyar választók szerint jelenleg az EU leginkább a gazdasági fejlődés értékét (42 százalék) képviseli, de minden harmadik válaszadó megemlítette a külföldi munkavállalást és tanulást (32 százalék), valamint az emberi jogok kérdését (31százalék), minden negyedik megkérdezett pedig a béke zálogaként, illetve a demokrácia és jogállam védelmezőjeként tekint az Európai Unióra (27-27 százalék).

…és mit képviseljen?

Amikor viszont az volt a kérdés, hogy mely értékeket kellene az EU-nak a jövőben a leginkább képviselnie, a legtöbben első helyen a demokrácia védelmét választották (19 százalék). Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy összességében mely téma került a leggyakrabban az első három közé, akkor egyértelműen leginkább a jólét és az életszínvonaljavítás hangsúlyosabb képviseletét várja a magyar társadalom a jövőben az Európai Uniótól.

A válaszadók 43 százaléka említette a gazdasági fejlődés célkitűzését, 35 százalék pedig az életszínvonal javításának erőteljesebb uniós törekvését. A demokrácia és jogállam védelmét 34, az emberi jogokat 32, valamint a békét 30 állítaná az EU működésének középpontjába. Ezeket a témákat a hatodik helyen követi a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentése (29 százalék).

Grafika: Kristóf Réka

A kormány álláspontjával összhangban minden ötödik magyar szerint kellene a hagyományos családi értékeket, valamint Európa külső határait jobban megvédeni, és uniós prioritásként kezelni. Majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy a jövőben sem szabad veszélyeztetni az EU-n belüli szabad mozgást.

A klímaváltozás elleni harc a válaszadók mindössze 15 százalékának uniós prioritás, és ezzel utolsó előtti helyre került a vizsgált 11 kérdés közül. A kulturális sokszínűségből viszont úgy látszik nem kérnek a magyarok: mindössze 5 százalék számára fontos, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabb értékként jelenjen meg az Európai Unió politikai agendáján.

A többség ma is az EU-ra szavazna

Minden fenti kritikát számba véve ugyanakkor az is elmondható, hogy ha most vasárnap lenne népszavazás Magyarország uniós tagságáról, akkor a felmérés szerint a 2003-ashoz nagyon hasonló eredmények születnének. A megkérdezettek 63 százaléka szavazna a tagság mellett, 19 százalék a tagság ellen voksolna, míg minden tizedik megkérdezett otthon maradna inkább (további hét százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre).

A párthívek között a Fidesz-szavazók a legkevésbé elkötelezettek az EU iránt, de még így is több mint a felük (54 százalék) szavazna a tagság mellett, és kevesebb, mint harmaduk (29 százalék) lépne ki. A néppárti fordulat után a jobbikosok körében már csaknem kétharmados (64 százalék) az EU-tagság támogatottsága. A baloldali és liberális pártoknál pedig döntő többségben vannak a tagságot pártolók: a szocialisták 76 százaléka, momentumosok 83 százaléka, LMP-sek 85 százaléka, míg a DK-sok szinte teljes szavazótábora (95 százalék) a tagság mellett foglalna állást egy képzeletbeli népszavazáson.

Vélhetően nem meglepő, hogy a legnagyobb arányban a fiatal felnőtt 18-29 éves korosztály (70 százalék) támogatja az uniós tagságot, a 30-as korosztály és a 60 éven felüliek véleménye megegyezik az átlaggal, a 40 és 60 év közöttiek viszont szignifikánsan kisebb arányban voksolnának a tagság mellett – tehát a felmérés szerint középkorúak a legkevésbé elkötelezettek Magyarország tagsága mellett.

A magyarok nem támogatnának egy huxitet…egyelőre

A korábbi kutatások eredményeit összevetve viszont szembetűnő a fideszes tábor lelkesedésének jelentős csökkenése – jegyzi meg a Policy Solutions. Mára ugyanis a körükben találjuk a legtöbb euroszkeptikus választót. Ezzel együtt is azonban elmondható: jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, hogy a magyarok a közeljövőben egy népszavazáson támogatnák hazánk kilépését az Európai Unióból.

Ugyanakkor a Policy Solutions felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió kedvező hazai megítélése elsősorban gazdasági érveken és szempontokon nyugszik. Bár az elmúlt 15 évben ez a gazdasági mérleg túlnyomórészt pozitív a magyarok szemében, a jövőre vonatkozó, elsősorban a jólét és az általános életszínvonal emelkedéséhez kapcsolódó elvárások jelzik, hogy a következő években is a materiális dimenzióban érzékelt tapasztalatoktól függhet, hogy mennyire tartható fent a csatlakozás óta stabilan pozitív hozzáállás az európai integrációhoz.

A Fidesz kilenc éve tartó euroszkeptikus kampánya ugyan nem tudta megfordítani az EU pozitív hazai megítélését, de kétségkívül erőteljes a hatása. A kormány szuverenitásféltő retorikájának is széles közönsége van. A hatásköri kérdésekben a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között tapasztalható megosztottság azt jelzi, hogy az EU jövőjével kapcsolatos viták – melyek erősödése várható a következő  években – is polarizálhatják majd a magyar közvéleményt.                                                                                      (napi.hu)

Bal-Rad komm: „…legtöbben, 273-an a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették…a legnagyobb mértékben a nyugati termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében lát javulást a magyar társadalom az Európai Uniónak köszönhetően…”

– Csupáncsak ez a két kiragadott idézet elegendő – szerintünk – a visszásság és az ellentmondásosság jellemzésére.

CSAK NYUGATI TERMÉKEKHEZ… – MAGYAR UGYANIS NINCS! (Vagy minimális, ill. kínai!)

A migrációval kapcsolatos döbrögista fősodorról pedig csak annyit: A MAGYAROK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE MÁR ŐRJÖNGÖTT A 2015 – ÖS MIGRÁNCSHEMZSEGÉS MIATT, amikor Döbrögiék Pesten a Keleti pu. mellett migráncstábor létesítésén agyaltak. Amint viszont a migráncshemzsegés miatti társadalmi fölháborodás okozta figyelmetlenséget kihasználva meghozták az állami földek szétlopásának törvényét, és az orosz beavatkozás eredményeként már látható volt a hullám vége, hirtelen elkezdte a horda is hangoztatni a migráncsok jelentette veszélyt! És hát azonnal neki is fogtak a méregdrága csodaGYODA építése jogcímén az újabb lopásnak!

15 esztendei uniós tagságunk TELJESEN ELLEHETETLENÍTETTE az önálló országlétünket. Még ha lenne is rá őszinte törekvés, még akkor is hosszú ideig nem tudnánk létezni az EU – nélkül!

Ugyanakkor JELEN FÖLTÉTELEK MELLETT az EU – ban eltöltött minden idő jóval nagyobb kártétel, mint haszon! Mármint a magyarok számára!

Teljesen mindegy, hogy melyik ujjunkat harapdáljuk! Nagyon fáj! Nem „nekik”! NEKÜNK!