Fél a magyar az állami egészségügytől, de ragaszkodik hozzá
A többségnek lesújtó véleménye van az orvosi ellátásról, tart a betegségtől, de azért nem szívesen adna pénzt magánbiztosításra – derül ki egy friss felmérésből.
Bár a magyarok többségének legnagyobb félelme az, hogy megbetegszik, egészségügyi ellátását nem bízná magánbiztosítóra – derült ki egy, a Medical Tribune napokban tartott konferenciáján ismertetett felmérésből. A Závecz Research – reprezentatív, ezer ember megkérdezésével, márciusban készült – kutatása arra is rámutatott: sokan nem csak saját maguk, hanem az egészségügy állapotáért is erősen aggódnak.
Az ellátások színvonalát alig „kettes fölé”-re értékelték a kérdezettek. A mostani adatokat összevetve a 2017-es, Hír Tv-nek készült kutatással kiderül: két év alatt mindössze két tized százalékkal javult az állami egészségügyi szolgáltatások megítélése. Ez az enyhe javulás főként azoknak a 18 és 49 év közöttieknek köszönhető, aki még ritkábban veszik igénybe az orvosi szolgáltatásokat. A gyakori rendelő- és kórházlátogatók az elmúlt két évben sem érzékeltek pozitív változást az állami egészségügyben. Závecz Tibor kutató szerint az egészségügy romló körülményei annyira rögzültek a köztudatban, hogy a kisebb, pozitív változások, mint például a várólisták rövidülése, már fel sem tűnik az embereknek.
Az ellátás színvonala miatti erős aggodalom ellenére is csak minden hatodik ember vásárolna magán egészségbiztosítást. A felmérés szerint minél iskolázottabb valaki annál erősebb volt a késztetése az öngondoskodásra. A döntő többség – 42 százalék – nemet mondott a kiegészítő biztosításra. További 41 százalék nem tudta, hogy élne-e egy ilyen eszközzel. A magán egészségbiztosítás vásárlását tervezők közül is csak minden negyedik szánna a szolgáltatásra valamennyit. Harmaduk legfeljebb havi ötezer forintot, további harmaduk öt-tízezer forintot, és csak egyhatoduk fizetne ennél többet. Pénzükért cserébe viszont az állami szolgáltatás jó minőségű alternatíváját várják el.
A felmérés megállapításai azért is meglepőek, mert az állami ellátórendszerben jó ideje esetleges, hogy ki milyen elbánásban részesül, a vizsgálatokra való hosszú várakozás, a bánásmód, az ellátás körülményei miatt mind nagyobb a kereslet a magánszolgáltatók iránt. A két legnagyobb magánellátó – a Budai Egészségközpont és a Medicover szolgáltatás szervező – bevétele már tavaly elérte a 6-7 milliárdot. A szolgáltatók mind gyakrabban ismertetnek olyan kutatásokat, amelyek szerint robbanásszerűen nő a piacuk. Arról a fórumon Sinkó Eszter közgazdász beszélt, hogy az egészségügyi költéseknek már az egyharmada magánkiadás, és ennek a 88 százalékát a betegek ad-hoc módon zsebből fizetik. Ez a fajta finanszírozás a lakosság 5,9 százalékát súlyosan el is szegényíti.
Szakemberek szerint a betegeknek és a szolgáltatóknak is jobb lenne, ha a vizsgálatok, kezelések díját nem zsebből, hanem magánbiztosításból fedezhetnék a rászorulók. Becslések szerint most a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint – ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Ha az állam adókedvezményekkel ösztönözné kiegészítő biztosításokat, úgy ez a 16 milliárdos piac rövid időn belül 80-100 milliárdra nőhetne.
(nepszava)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Íme hát! Egy újabb fölmérésbe csomagolt AJÁNLAT a magyaroknak: FIZETŐS MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY KELL! – SZÍNVONALAS ÁLLAMI KÖZEGÉSZSÉGÜGY HELYETT! (Miközben a politikushiénák KIEMELT ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁSBAN KELL (!) HOGY RÉSZESÜLJENEK!)
A döbrögisztáni szintre zuhant magyar közegészségügy már a mélyponton is egyre nehezebben finanszírozható! (Belegondolni is rossz, hogy mi lenne, ha az EÜ – PIAC nem működne még, és MINDENKI a göthös, kimúlófélben lévő állami ellátásra szorulna!)
Egyre nehezebben finanszírozható, hiszennincs meg a finanszírozási háttér. A közegészségügy nagyon drága dolog! Annak finanszírozásához stabil, jövedeletermelő gazdasági háttérre van szükség!
VOLT ILYEN A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG – A SZOCIALIZMUS! – KORSZAKÁBAN!
A döbrögisztáni “szárnyaló gazdaság” NEM MAGYAR! Annak profitját az itt befektető spekulánsok szabadon kiviszik innen! Az államnak a SZOCIALIZMUSBAN KÖTELEZENDŐEN ELLÁTANDÓ FELADATA a finanszírozhatóság hiányában a rendszerváltást követően, – anyagi okok miatt ellehetetlenült.
Magyarán: NINCS PÉNZ! (Nemcsakközegészségügyre! – másra sem!)
Az uniós júdáspénzek legfeljebb az állapotok konzerválására fordíthatók, fejlesztésre nem!
Gondoljunk bele: ARENDSZERVÁLTÁSKOR MEGSZŰNT AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR GAZDASÁG, ÉS AZZAL MÁSFÉL MILLIÓ MUNKAHELY! MÁSFÉL MILLIÓ BEFIZETŐ KIESETT A RENDSZERBŐ! Minden qrmányzati dijadaljelentés ELLENÉRE IS EZ A LÉTSZÁM MOST IS HIÁNYZIK, miközben a társadalom öregszik, betegszik! Lassan harminc éve tart a folyamat!
LEHET MATEKOZNI!
A kilátások pedig pokoliak! Egyszerű influenzajárványocskák képesek tizedelni a magyarokat!
Aki pedig megbetegszik – egyszerű közemberként – és gyógyulni akar! – az BELESZEGÉNNYEDIK!
Aki pedig elszegényedett/elszegényedik, az abba belebetegszik!
Aki pedig szegényként megbetegszik, az beledöglik akár már egy sima náthába is!
A beledögléssel pedig elszegényíti az egész familiáját!
Ez hát a jövő! Ez vár azokra a kismagyarokra, akik…
Nem is csoda hát, hogy fél a magyar az állami egészségügytől, de még inkább a jövőtől!
De hát mi akartuk hogy így legyen!
”Szakemberek szerint a betegeknek és a szolgáltatóknak is jobb lenne, ha a vizsgálatok, kezelések díját nem zsebből, hanem magánbiztosításból fedezhetnék a rászorulók. Becslések szerint most a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint – ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Ha az állam adókedvezményekkel ösztönözné kiegészítő biztosításokat, úgy ez a 16 milliárdos piac rövid időn belül 80-100 milliárdra nőhetne.”
Hát ez nem arról szól, hogy a tömegek jobb ellátást kapjanak, hanem erről: ”Szakemberek szerint a betegeknek és a szolgáltatóknak is jobb lenne, ha a vizsgálatok, kezelések díját nem zsebből, hanem magánbiztosításból fedezhetnék a rászorulók.”
Ha jól emlékszem, a FITYISZ már egy ilyet le is nyúlt.