A Pénzügyminisztériumot is meglepte az államadósság
Varga Mihály szerint a vártnál jobban alakultak a számok.
A magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének és a felelős költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 73,4 százalékról 70,8 százalékára csökkent, miközben a költségvetés hiánya a tervezett 2,4 százalék helyett 2,2 százalékon alakult tavaly – jelentette ki Varga Mihály budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a PM közölt összefoglalót. A tárcavezető kiemelte: 2010 óta mintegy 10 százalékponttal csökkent a magyar államadósság, ami az ötödik legnagyobb mértékű adósságcsökkentés az Európai Unióban.
A pénzügyminiszter felidézte, a tavalyi év több szempontból is várakozásokon felüli gazdasági mutatókat hozott: a bővülés 4,9 százalékot ért el, ami több mint két és félszerese az uniós átlagnak és egyúttal az elmúlt másfél évtized legkedvezőbb adatát is jelenti. A növekedés alapjai stabilak, hiszen nem külső eladósodottság mellett valósul meg, hanem a foglalkoztatottak számával együtt emelkedő béreknek, a fogyasztás bővülésének, valamint főként az ipar, az építőipar folyamatosan jó teljesítményének és a megvalósuló beruházásoknak köszönhető. Az adócsökkentések ellenére így érdemben növekednek a költségvetési bevételek, ami biztosítja az államháztartás egyensúlyát – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Az államháztartás egészének folyamatait értékelve Varga Mihály elmondta: a hiány tavaly a kitűzött 2,4 százalékos cél közelében, a GDP 2,2 százalékát érte el, ami a költségvetési gazdálkodás kiszámíthatóságát igazolja. Mint mondta: ha nem lenne államadósság, akkor többletes lenne az egyenleg. 2018 végére az államadósság aránya az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékponttal a GDP 70,8 százalékára csökkent. Idén és a következő években hasonló tendencia várható: 2019-re a hiánycél 1,8 százalék, az államadósság pedig még tovább, 70 százalék alá mérséklődhet.
Banai Péter Benő elmondta: a KSH évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – küldi meg az Eurostatnak a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának, a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A magyar adósságmutató 2012 óta évről-évre folyamatosan csökken, így érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál. Az államháztartási hiány pedig – az éves hiánycélokkal összhangban – rendre a maastrichti 3%-os kritérium alatt teljesül. (mfor)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: GDP ARÁNYOSAN…! Nem összegszerűen ám! Mert akkor igencsak cudar lenne a kép, ami MOST IS CSUPÁN EGY TORZÓ!
Nézzük csak:
“…az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 73,4 százalékról 70,8 százalékára csökkent…” – vetíti a döbrögista mesefilmet Varga Mikhál úr NEKÜNK, miközben a szomszédos Eurostat vetítőben NEKIK más film pereg!
Ez: https://commodity.com/debt-clock/hungary/ Qrvára randa horrorfilm!
Adósság a GDP% -ában 81,19%
Magyarország GDP-je $ 139.595.000.000
Magyarország Népessége 9849798 (Múlt heti adatok szerint már csak 9,771 millió)
Kamatfizetések évente $ 6080340000
Nemzeti adósság / polgár $ 11.506
A fenti linkre kattintva előjön a PERCRE KÉSZ RÉMISZTŐ DÖBRÖGISZTÁNI VALÓSÁG! (Persze ez is csak közelítő!)
Hogy miért érdemes GDP – arányosan számolni a qrmánynak?
Hát mondjuk egy 1 milliárd euros BMW beruházás máris egy százalékkal növeli a GDP – t! Ami kié is?
Egy biztos: NEM MAGYAR GDP! De annak mondják! (És vannak akik elhiszik!)
Igaz, itt még csak 2017-es adatokkal, de megtekinthető Magyarország (vagy más ország) exportjának és importjának szerkezete:
https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/hun/
Bármely éves termelést érintő változás, amely az exporton belül pl. a javakat előállító multikra hat, hatni fog a GDP-re is. Vagyis a kormánynak kritikus fontosságú nem rosszban lenni azokkal az országokkal, amelyekhez a külföldi tulajdonú, Magyarországon is erőteljes jelenléttel bíró óriáscégek a legjobban kötődnek. A rájuk ható változások pedig hatni fognak Magyarországra is. A növekedés alapjai akkor stabilak, ha a stabilan bővülő világgazdasági környezeten belül a fontos partnerek gazdasági növekedése is stabil. Ez az ECB (és az MNB) jelenleg is folytatott, alacsony kamatot tartó magatartása mellett egyelőre még nem nehéz. A kérdés az, mikor jön majd a világméretű recesszió. Arra a Hordának nem lesz befolyása.
A többi leginkább politikai színjáték.
A 2. grafikon 1989-től 2010 2. negyedévig mutatja az adatokat és nem napjainkig.